Az élet csodája

Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját,
ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen. Isten mindennap ad nekünk
egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz.
S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot,
mintha nem is létezne, mintha a ma ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és
semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja
venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor
bedugjuk a kulcsot a zárba, vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap
bármelyik percében, amelyik nem látszik különbözőnek a többitől.
Mert ez a pillanat létezik, és ebben a pillanatban a csillagok minden
ereje belénk száll, és segítségükkel csodákra leszünk képesek.
A boldogság sokszor áldás - de általában meg kell harcolnunk érte.
A mágikus pillanat segít, hogy megváltozzunk, és elinduljunk az
álmaink után. Lehet, hogy szenvedni fogunk, nehéz pillanatokat
élünk át, és sok csalódás ér - de ennek egyszer vége lesz, és nem
hagy gyógyíthatatlan sebeket. És amikor túl vagyunk mindenen,
emelt fővel tekinthetünk vissza. Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni.
Lehet, hogy soha nem csalódik, soha nem ábrándul ki, és nem is
szenved úgy, mint azok, akik egész életükben egyetlen álmot követnek.
De amikor visszatekint - hiszen mindannyian visszatekintünk-, meghallja,
amit a szíve súg: "Mit csináltál azzal a rengeteg csodával,
amit Isten elhintett a hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal
, amelyeket rád bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe,
mert féltél, hogy elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság,
hogy eltékozoltad az életed." Szerencsétlen az, aki hallja ezeket a szavakat.
Mert ettől kezdve már ő is hinne a csodákban, életének mágikus
pillanatait azonban örökre elveszítette.