.
A REINKARNÁCIÓ TAGADÁSA MEGKÉRDÕJELEZI KRISZTUS KIJELENTÉSEIT
Amint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is; Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse az Istent. (Róm 3: 10-11).
A megértés abból adódik, hogy a Szentírást a kijelentések szellemi összefüggésében értelmezzük, amiben nem lehetnek ellentmondások. A reinkarnáció elfogadása vagy elvetése egy kritikus pont a biblia megértésénél. Vak hit - Hiszem, mert képtelenség! - vagy értõ hit? Aki hallja, értse meg! - mondta Jézus.
Az újraszületés " reinkarnáció " fogalma olyan kritikus fogalom, ami nélkül nem érthetõ meg a Szentírás világképe. A reinkarnáció elvét egyértelmûen támogatják: 1. Jézus Krisztus kijelentései; 2. A keleti vallások és ezoterikus tanok; 3. A jó szellemvilág mediális közlései; 4. Az Élet elvi analógiái a tudományos tények alapján; 5. Filozófiai meggondolások. 6. A reinkarnáció bizonyított esetei. 7. A regressziós hipnózis módszere további lehetõség a tudományos kutatásra. 8. Az egyetlen földi életben való gondolkodás a látszaton alapul: ez a materializmus ideológiája.
A reinkarnáció (és a karma-elv) kezdettõl fogva szerves része volt a Szentírásnak.
A Nag-Hamediben talált kopt szövegek is félreérthetetlenül igazolják ezt. Ezek az õsi aranémus írások a legrégebbi bibliaszövegek. Közvetlenül Jézus keresztre feszítése után, az I. században keletkeztek. Annyira hitelesek, hogy János evangéliumát sem tartalmazzák, mert ezt õ késõbb, 92 éves korában írta. Nagy értékük, hogy sohasem "korrigálták" õket, mert keletkezésüktõl napjainkig nem hozták nyilvánosságra és nem fordították le más nyelvre. Így most eredetiben tanulmányozhatjuk Krisztus tanításait. Nézzük meg pl. hogy valójában mit mondott Jézus a földi életrõl: - Amiképpen minden teremtmény a láthatatlanból érkezik erre a világra, azonképpen a láthatatlanba tér vissza. Így jönnek újra és újra el, amíg csak meg nem tisztulnak. Van feltámadás a testbõl, és van feltámadás a testben. Az élet felszáll a húsból, és leszáll a hús életébe. Az a test, amit a sírba fektettek vagy elégettek nem az a test amivé lesz majd, mivel akik visszajönnek más testet kapnak, de az is az övék lesz. Amit az egyik életükben vetettek, azt aratják le a következõben, és ha jót cselekedtek nagy lesz az õ örömük az eljövendõ életükben. Boldogok, akik az igaz utat járják ebben az életben, mert õk megkapják az élet koronáját. - Ebbõl az idézetbõl is látható, hogy a késõbbi bibliaszerkesztõk milyen módszeres munkát végeztek. Ennek a tanításnak is csak az utolsó mondatát hagyták meg a Szentírásban. Ezek a csonkítások jelentõs mértékben hozzájárultak ahhoz is, hogy Jézus példabeszédei oly nehezen érthetõk. Hiányoznak az elõzmények, az utólagos megjegyzések, sõt sok esetben a gondolatok magva, legfontosabb mondata is (idézet Kun Ákos: Ezoterikus körkép 277 oldal).
Hogyan merült feledésbe nyugaton a reinkarnáció tana?
Történelmileg nézve úgy látszik, hogy ez a szélesen elterjedt tanítás Teodóra császárnõ becsvágyának esett áldozatul. Õ nagyon szerette volna, ha halála után istennõként tisztelik és elvetette Origenész tanítását az egymásután következõ újraszületésekrõl. Meggyõzte császári hitvesét, a gyenge Justiniánust arról, hogy Origenész eretnek és mindent megtett annak érdekében, hogy rossz hírbe keverje. Ez annyira ment, hogy a konstantinápolyi 2. Zsinat 553-ban Origenész téziseit az engedelmes püspökség által eretnek tanná nyilvánította. Engedelmesség, ami érthetõvé válik, ha meggondoljuk, hogy Teodóra két pápát is kivégeztetett. Lásd:
mek.niif.hu/00100/00107/html/index.htm
Ez a konstantinápolyi Zsinat a kezdete a szellemi tudás évszázadokra terjedõ elnyomásának egy olyan idõben, amelyben az inkvizíció a keresztényeket eretnekségük miatt kegyetlenül üldözte, olyan reakciós mentalitással, amely éles ellentétben állt a keresztény szellemmel.
A dogmatikus felfogás csak egyetlen földi életet ismer. Nézzük meg mi következik ebbõl, ha ezt a felfogást egyesek abszolút dogmának - igazságnak fogadnák, vagy fogadják el?
1. Isten minden embert akkor teremtett meg, amikor az a Földön megszületik. Az egyiket jónak, a másikat rossznak teremtette, az egyiket a kõkorszakba, a másikat Jézus közvetlen tanítványának, pl. Jánosnak, az egyiket szegénynek és tudatlannak, a másikat kiváló elmének, gazdagnak, és i.t. Kérdezhetnénk: Miért teremtette Isten az embert különbözõ tulajdonságokkal és különbözõ körülmények közé és ugyanakkor hogyan várhatná el, hogy minden ember egyetlen földi élet alatt beteljesítse a krisztusi parancsot: az Atyához hasonló tökéletességet? (Mt 5: 48) - Hiszen erre nem létezik egyetlen analógia sem ezen a Földön. Erre csak Jézus volt képes, de Õ eredetileg is bûntelen volt. Így jogosan mondhatnák egyesek: A biblia képtelenségek gyûjteménye, tehát nem lehet valóság alapja!
2. A fenti elképzelés így egy igazságtalan kényúr Isten képét idézi fel az emberben, ami pedig teljesen ellentétben áll a Szentírás szellemével. Ha Isten igazságtalan, úgy a biblia szerinti Isten a valóságban nem is létezhet - vélekedhetnek egyesek - ezért csak a materialista felfogás fedheti a valóságot. Az egyetlen testet öltés eszméje amellett szólna, hogy a testi halál után a szellem is megszûnik, vagyis a szellemi funkciók is anyagi természetûek, ahogy ezt a materialista felfogás állítja. Ezzel szemben az egyéni tudat emlékezése elõzõ életeire, amit számos egyénnél megfigyeltek a regressziós hipnózis módszerével, vagy más módon, nemcsak a szellem, az Én-tudat folytonosságát és halhatatlanságát bizonyítja, hanem sokszor a régi bûnök és a jelenlegi lelki- vagy testi zavarok (betegségek) oki kapcsolatára is fényt derít (reinkarnációs terápia).
3. Az ember Felsõbbrendû Énje (már tudományosan is bizonyított) a szellemi magja, aki testet ölt a reinkarnációs ciklusokban. Ha van testet öltés, lennie kell újra testet öltésnek is. Keresztelõ János - Jézus állítása szerint Illés, ahogy azt a próféták megjövendölték. Õ, János ugyan ezt tagadja - nem emlékezik rá, de Jézus szava perdöntõ ebben a kérdésben - Mt 11: 14-15; 17: 10-13. Így a reinkarnáció tagadása nemcsak Jézus messiási mivoltát, de az egész ÚSZ-i Szentírás hitelességét is megkérdõjelezi a zsidók szemében. A prófécia szerint ui. hogyan jöhetett volna vissza újra Illés, ha nincs reinkarnáció? Ez tehát feltételezi azt, hogy a Szentírás eleve ismert dolognak tételezi fel a R ismeretét, amit nem is tart szükségesnek külön magyarázni.
4. Jézus a béna meggyógyításakor utalt arra, hogy betegsége (az elõzõ életek valamelyikében elkövetett) bûnök következménye: "Fiam, megbocsáttattak a bûneid" (Mk 2: 5). "Az Emberfiának van hatalma a bûnöket megbocsátani a földön" (Mk 2: 10). Ez pedig amellett szól, hogy jelenlegi életünk (sorsunk) nagyrészt elõzõ életeink tetteinek következménye (Abdiás 15), amelyek emléke már a tudatalatti rétegekbe szorult. Így nem magyarázható csupán egyetlen földi élet lehetõségével. Erre mutat a tanítványok kérdése is a vakon született ember esetében: Ki vétkezett, õ vagy a szülei, hogy vakon született? (Jn 9 : 2). Ez a kérdés értelmetlen lenne az újraszületés tagadásával: Hogyan vétkezhetett valaki még megszületése elõtt, amit Isten vakon születéssel büntetett?
5. A karmikus adósság fogalma alatt az elõzõ életekbõl származó fel nem oldott bûnök következményeit érthetjük. A karma elve a magasabb élet funkciókkal kapcsolatos olyan önszabályozó elv, amely az élet visszacsatolási elvén alapul - lényegében biofeedback. Ebbõl adódóan jelenlegi képességeinkre, sorsunkra elõzõ tetteink is kihatással vannak, amelyekre azonban már legtöbbször nem is emlékezünk. "Amíg az ég és a föld el nem múlik egy ióta vagy egy vesszõ sem vész el a törvénybõl, míg be nem teljesedik."- mondja Jézus. (Mt 5: 17-18; Mt 5: 25-26). A törvény = az Élet törvénye. Csak a R és a karma elv ismeretében tudjuk értelmezni Krisztus szavait. A R és a karma fogalmára, valamint az egyéniség és személyiség viszonyára jól rávilágít Illés és Keresztelõ János bibliai példája: Illés és Ker. János ugyanaz az egyéniség, de két különbözõ személyiség. Az ember szellemi szintjét Felsõbbrendû Énjének tudati szintje határozza meg. Keresztelõ János példájából általánosítva a következõkre gondolhatunk:
- A Törvény karmikus beteljesülését láthatjuk Illés és Keresztelõ János bibliai példáján. Nem zárhatjuk ki, hogy K. János fejvétele a karmikus következménye volt annak, hogy Õ Illés személyében 450 Baál papot ölt meg (1Kir 18-20-). A mózesi törvények érvényesültek.
- K. János példája azt is mutatja, hogy az egyéniség szellemi szintjét nem mindig lehet megítélni a személyisége alapján, mert az nem tükrözi hûen a szellemi fokozatot (pl. a szellemi érzékelés, megvilágosodás, csodatevõ erõk). János nem tett csodákat, nem voltak olyan különleges képességei, mint többeknek õelõtte, mégis Jézus kijelentése szerint a legnagyobb szellem volt a maga idejében. Ha azonban nem a személyiségét hanem János egyéniségét vesszük figyelembe, aki mint Illés sok csodát tett és halált sem látott, mert az égbe ragadtatott (2Kir 2), az ellentmondás feloldódik. Jézus nemcsak tudhatta ezt, de láthatta is János aurájából. Ez a körülmény is rámutat arra, hogy a személyiség csak egy részleges megjelenése a teljes egyéniségnek. Pontosan ugyanazok az elvek érvényesülnek, mint az élet biológiai szintjén. Ezért is szükséges megkülönböztetni a személyiség és az egyéniség fogalmát.
6. A reinkarnáció tagadásával nem lehet helyesen értelmezni a veleszületett hajlamok eredetét sem. A tulajdonságok, magatartásformák kialakításában két alapvetõ tényezõ játszik szerepet: a veleszületett hajlamok és a környezeti hatások. Veleszületett deviáns hajlam lehet pl. a bûnözésre vagy a homoszexualitásra való hajlam. Ilyen rossz hajlam csak az ember elõzõ életeinek egy szokássá merevedett formája lehet, amitõl már nehezen tud megszabadulni. Ha a társadalom "türelmes" és legalizálja a "másságot", ezzel törvényesíti az élet-idegen és rossz szokásokat, magatartásformákat és így szabad utat enged a bûn terjedésének. Egyben megfosztja a szülöttet attól, hogy felismerje törvényellenes magatartását és megpróbáljon rajta változtatni. A "másság" elismerése végsõ fokon minden bûnös hajlamot is legalizálhatna (Róm 1: 26-27). A katolikus egyházi nyilatkozat szerint azonban a homoszexuális ember "nem tehet arról", hogy ilyennek született. Ebbõl a felfogásból viszont az következik, hogy vagy Isten teremtette ilyennek az embert, vagy véletlenül alakultak így a dolgok és kizárja az egyéni felelõsség kérdését.
7. Jézus azt mondja többek között: aki fegyvert fog, annak fegyver által kell elvesznie. Ha egyetlen élet van, úgy ez nem minden esetben történik meg: Következésképpen ezek nyilvánvalóan csak egy õrült és megszállott ember kijelentései lehettek: Ha pedig Jézus valótlant állított, akkor Õ nem lehetett a Krisztus sem, csak egy ember.
8. Amikor Jézus második eljövetelérõl beszélt, többek között ezt mondotta: "Bizony mondom néktek, hogy el nem múlik ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. (Mt 24: 34). Jézusnak ezt a kijelentését sem érthetjük meg csak úgy, ha Õ a nemzedék fogalmát nem a testi nemzedékre, hanem arra a szellemi nemzedékre " szellem-csoportra: az Ádám-nemzedékre értette az 1Móz 5: 1 szerint, amelyik a reinkarnációs ciklusokban még ma is itt van a Földön! Az ember lényegét ui. nem a teste, hanem Felsõbbrendû Énje, a szellemi magja képezi, aki testet ölt a reinkarnációs ciklusokban.
9. A Szentírás szerint a bûn zsoldja a halál (Róm 6: 23). Mindnyájan vétkeztünk – írja Pál. Az ellentmondás nyilvánvaló: Ha csak egy élet van, egy újszülött még nem vétkezhetett, mégis meghal(hat). Sokan gondolják úgy, hogy õk nem követtek el halálos bûnt, mégis halál vár rájuk. Isten akkor igazságtalan? Ha R és fejlõdés van, ez azt jelenti, hogy a bûn megítélése is viszonylagos/idõleges, mert az isteni kegyelem lehetõséget ad a bûnök/hibák megbánására és kijavítására. Egyetlen földi élet alapján nem ítélkezhetünk embertársaink felett, hiszen mindenki vétkezett. Köztük vannak a szellemileg legnagyobbak is: Illés és Mózes, akik embert öltek, a házasságtörõ Dávid király, vagy a farizeus Saul, aki üldözte Krisztus egyházát, míg Pál nem lett belõle. Nem tudhatjuk, hogy egy mai gyilkosból mikor lesz Isten választott embere egy következõ testet öltésében. Krisztust, az Igazságot megfeszítõ zsidókat sem vetette el véglegesen Isten, hiszen a biblia szerint az egész Izráel üdvözülni fog és a mennyei Jeruzsálem kapuin már fel van írva a 12 törzs neve (Jel 21). Mindez nem értelmezhetõ egyetlen földi élettel.
10. Ha csak egyetlen földi élet lehetséges, mi lesz azokkal, akik Krisztus elõtt éltek, vagy más vallásban nevelkedtek és nem ismerhették meg az evangéliumot? Ebbõl még azt is lehetne következtetni, hogy azok az emberek, akik nem tagjai Krisztus földi egyházának menthetetlenül elkárhoznak és az örök tûz lesz az osztályrészük. Voltak még ilyen magyarázatok is, bár ez manapság már nem jellemzõ. Ez az elképzelés egy zsarnok Isten-képet mutat be, ami nyilvánvalóan nem létezhet. Itt is az egyes fogalmak értelmezésénél vannak a buktatók. Egy tudatlan ember el sem követheti a Szent-Szellem elleni bûnt. Hiszen Jézus éppen a bûnös és tudatlan ember megváltására jött és nem a Sátán megváltására, aki ismerte és tudta az igazságot, de ennek ellenére meghazudtolta. Az eredeti szöveg sem örök kárhozatot említ, hanem eonokat, amely nem véglegesen örök, hanem egy igen hosszú, de véges idõtartamot jelöl.
11. A R fogalma nélkül nem értelmezhetõk Jézusnak egyes kijelentései sem. Pl.: "Ha a jobb szemed megbotránkoztat, vájd ki azt és vesd el magadtól. Ha a jobb kezed megbotránkoztat, vágd le azt és vesd el magadtól. Mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, mint egész tested a gyehennára jusson". (Mt 5: 29-30). Nem tudom, ezt hogyan értelmezi a dogmatikus felfogás. Reinkarnáció nélkül botrány, az öncsonkítók szektája. R-val - isteni gyógymód. Vakon, csonkán, bénán születésnél a testet öltõ szellem betölti a szellemi fejlõdésnek ezt a krisztusi törvényét. (Makk I. példája a Contergan-perrel kapcsolatban). Idézet az Új Ember 1981 julius 5-i számából: "A világ lakosságának 10 százaléka fizikai vagy szellemi fogyatékos. 750 millióra tehetõ a testi és szellemi fogyatékosok száma a világon. Ebbõl 136 millió gyermek." Makk I. hozzáteszi: a kegyelem isteni pedagógiája így ad alkalmat a mélyre bukott szellemeknek, hogy a Reinkarnáció életsorozatainak segítségével, elõzõ életeik cselekedeteinek karmikus következményeit átélhessék és a világkorszak zárásáig beérkezhessenek az Úr jobbjára, a mennyei szférákba.
12. Mindezekbõl egyenesen következik, hogy a reinkarnáció tagadása, amibõl Isten léte és Jézus Krisztus messiási mivolta megkérdõjelezhetõ, csak a sátáni erõknek kedvez és feltehetõen sátáni befolyás eredménye is volt a pápaság kezdeti szakában, amikor a zsinat a reinkarnációt eretnek tanná nyilvánította. Origenészt és követõit üldözte. Sajnos ez a nézet még ma is él és kifejti romboló hatásait és a keleti vallások terjedésének kedvez (önmegváltás tana, és i.t.) A R tagadása az egyszerû ember számára ezt sugallhatja: Elég csupán a földi Egyház keretei közé tartozni és az Egyház által hirdetett tanításokat elfogadni, s ez önmagában biztosítja a mennyei örök életet. Sokan nem is annyira meggyõzõdésbõl, inkább a kárhozattól való félelmükben járnak a templomi alkalmakra. Régebben gyakran fenyegették a hívõket az örök kárhozattal az egyházi emberek. A szeretet Istene azonban nem fenyeget, csupán figyelmeztetni akar a következményekre, szeretetbõl és aggódásból, hiszen Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az Igazság ismeretére eljusson! Az isteni Akaratnak nem lehet véglegesen ellenállni. Az Õ akarata be fog teljesülni (nemcsak elõre- hanem eleve-elrendelés = predestináció) de nem mindegy, hogy milyen áron jut el az ember ennek felismerésére. Sok szenvedéstõl kímélhetné meg magát, ha megfogadja az isteni szót.
13. Az éles elvi ellentét a tudományos és a teológiai világfelfogás között elválasztja a világi tudományt a teológiától (Abban azonban egyetértenek, hogy csak egyetlen földi élete lehet az embernek). Holott ilyen különválasztás nem lenne jogos vagy indokolt, hiszen a világ egységes eredetû. A filozófia viszont olyan eszme-rendszer, amely a rész-igazságok (rész-tudományok) összefüggésében vizsgálja a világot és minden tényszerû adatot figyelembe vesz. Filozófia az összefüggések tudománya. A szellemi világfelfogás lényege: A világ és az élet szellemi eredetû és természetû. Alapja az Élet törvénye, melynek Õsforrása az abszolút Szellem - az Atya Isten. Az Élet törvénye a világban pedig a Szent-háromság Isten által nyilvánul meg, ami elvileg nem más, mint az Élet Hármas Elvének (Érzõ-, Rendezõ- és Mozgató-Elvnek) összehangolt együttmûködése. A tökéletességi szinteket az összehangoltság mértékének foka határozza meg (egymás között és az Abszolút Szellem viszonylatában). A világot nem lehet megérteni az Élet törvényeinek ismerete nélkül. A Szentírás pedig az Élet könyve.
A reinkarnációról lásd még Jókay István: Az Élet misztériuma 13F, 22, 25B + C és 28. fejezetét.
Szemlézte: Karsay István
Forrás:
Jókai I. Az igazság szabaddá tesz:
data.hu/get/8670312/Jokay_Istvan_-_Az_Ig...g_szabadda_tesz.docx
data.hu/get/8670311/Dr._Jokay_Istvan_-_A...szteny_vilagkepe.pdf
Jókay István szellemtani írások.
data.hu/get/9314190/Jokay_Istvan_anyagai_.zip
Forrás:
(Karsay István jul. hirlevelébõl)