Hallgasd meg imánkat
Istenünk, bevalljuk, hogy mi inkább várjuk másoktól, hogy szeressenek, értsenek meg, bocsássanak meg és adják meg nekünk azt, amire szükségünk van, vagy amit sokszor úgy fogalmazunk: ami nekünk jár.
Elõtted állva segíts felismernünk, hogy nekünk nem jár semmi. Olyan sokat kaptunk Tõled, hogy egészen eladósítottál minket.
Köszönjük, hogy az irántad érzett hálánkat kifejezhetjük azzal, hogy egymást szeretjük és segítjük. Segíts ebben növekedni!
Szabadíts meg minket az önzésnek, kapzsiságnak, fukarságnak a bûnétõl, és szabadíts fel arra, hogy áldozatok árán is szeressünk másokat.
Könyörülj rajtunk, hogy mindnyájan elmondhassuk: hálából neked adtuk magunkat. Önmagunkat adtuk az Úrnak. Ezek után hadd legyen sokkal könnyebb ez a szolgáló élet.
Könyörgünk hozzád a szenvedõkért, betegekért. Könyörgünk azokért, akik erejüket meghaladó terheket kell, hogy hordozzanak.
Könyörgünk népünkért, országunkért, jövõnkért. Köszönjük, hogy Te jövõt és reménységet készítettél nekünk. Õrizz meg minket hamis illúzióktól, de segíts reménységünket a Te ígéreteidre építeni, és bízni abban, hogy ez a fajta reménység nem szégyenít meg.
Kérünk, segíts ebben a csendben folytatni a magunk imádságát és hallgasd meg azt jobban, mint ahogy azt elképzelni tudjuk.
Ámen
(ismeretlen szerzõ)