Tudatosság

.

Az élet a mi iskolánk


Földi életünk célja, hogy elmélyítsük a tudatosságunkat a világról és önmagunkról, és így tanuljunk. A világról szóló leckék a kibontakozásban segítenek. A kapcsolataink, az egészségünk és az anyagi helyzetünk terén jelentkezõ kihívások mind-mind a tananyaghoz tartoznak. A mindennapi élet mindenre megtanít, ami a következõ lépéshez kell. A sors minden áldott nap új leckékkel gazdagít.

Fölcseperedünk, iskolába járunk, dolgozunk, van, aki megházasodik és családot alapít, nyaralni járunk, szolgálatot teljesítünk és élünk, míg meg nem halunk. Hát nem elég ez? Minek ez a nagy érdeklõdés a spiritualitás iránt? Mi a dolog lényege?

A legtöbben egyet értenek abban, hogy az élet egyfajta iskola abban az értelemben, hogy rengeteg leckét tanulunk. De ha a halállal mindennek vége, akkor tulajdonképpen mi értelme az életnek? Az elmúlással kapcsolatos kérdéseink odavezethetnek, hogy eltûnõdünk az életünkön. Vaktában születõ próbálkozások lennénk, vagy egy jóval nagyobb kép részei? Kérdés kérdést követ, s a végeredmény nagy rejtély. Vannak, akik a hithez fordulnak, mások egyszerûen tudni szeretnék. És a kíváncsiság e mezején csíráznak ki a spiritualitás magvai.

Egy bizonyos ponton túl megpillanthatjuk az élet iskolájának egyik alapvetõ tanítását: a tudatosságunk minden pillanatban két különbözõ valóságban tartózkodik, amelynek megvannak a saját törvényszerûségeik. Az egyik a hagyományos valóság, a másik viszont az érzékeken túli valóság: a spirituális dimenzió. Legnagyobbrészt a hagyományos értelemben vett valóság köti le a figyelmünket a mindennapi élet apró-cseprõ dolgaival, vagyis a hétköznapi történésekkel. A megszerzés és elveszítés, a vágyakozás és kielégülés színházában elõadott drámáink teljesen valóságosnak és fontosnak tûnnek. A megszokott értelemben használt élet velejárója a boldogság és a beteljesülés hajszolása, ami azon múlik, hogy a történések a vágyainkkal, a reményeinkkel és az elvárásainkkal összhangban alakulnak-e. És miközben igyekszünk megvalósítani a dolgainkat, a ragaszkodás, a sóvárság és az aggodalom gyötrelmeitõl szenvedünk.

Azután egy napon /tapasztalataim szerint általában valamely sorscsapás vagy lelki megrázkódtatás következtében/ azon kapjuk magunkat, hogy a hagyományos valóság , legyen bár az a legcsodásabb, nem okoz elégedettséget. Elégedetlenek leszünk, amikor nem kapjuk meg, amit akarunk, vagy amikor azt kapjuk meg, amit nem akarunk, de még akkor is, amikor pontosan azt kapjuk, amit akarunk, mert ebben a tünékeny világban egyszer mindent elveszítünk, amit szeretünk.
A balsors és a lelki szenvedés arra ösztökéli az embert, hogy felülemelkedjen a hagyományos világon, föleszméljen, és rátaláljon a magasztosabb bölcsességre, amely a mindennapos élet közepette is lélekemelõen hat. Az élet nehéz leckéinek hatására az ember hajlandó lesz pusztán hitére támaszkodva elrugaszkodni: elhagyni a túlhaladott és megszokott igazságokat, és bemerészkedni az ismeretlenbe.
Anais Nin csodás hasonlatával élve: "egyszer elérkezik az a pillanat, amikor a bimbónak jobban fáj, ha szorosan csukva marad, mint az, ha megkockáztatja, hogy kinyílik". A mindennapi élet iskolájában a spiritualitás nem válik el a földi világtól. Ellenkezõleg: lehetõvé teszi, hogy a szokványos élet mellett ne feledkezzünk meg azokról a transzcendentális igazságokról, amelyek a szabadságunkat jelentik.

(Kurt Tepperwein)


elozoeletek.blogspot.hu/2016/12/az-elet-mi-iskolank.html

.
Elengedés...


"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszûnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitõl is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihûl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom õt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

(Müller Péter)

.


Spirituális ajándék: EMPÁTIA és TUDATOSSÁG


Az emberek többségének fogalma sincs, hogy birtokában van-e olyan értékeknek, mint az empátia, vagy az érzések tisztasága, amelyek a legcsodálatosabb spirituális ajándékoknak számítanak.

Az érzések tisztaság mellett még meg kell említeni a tisztánlátás, a tisztán hallás és a tudás tiszta forrásból történõ ismereteinek képességét.

Az érzések tisztasága szorosan kapcsolódik az empátiához. Ha valaki rendelkezik ezen képességekkel, még akkor is megérzi, hogy valakivel valami történik, ha az illetõ nagyon messze van, vagy meg is szakították a kapcsolatot egymással. Érezheti azt, hogy az illetõ szomorú, vagy éppen vidám, tudja, hogy mit gondol.

Ha nem törekedünk arra, hogy lezárjuk ezt a megmagyarázhatatlan kapcsolatot, ezek az érzések akár évekkel késõbb is felszínre törhetnek.

A legnyilvánvalóbb jel, hogy empátiával rendelkezõ személyek vagyunk, ha például jól érezzük magunkat, de találkozunk egy szomorú ismerõsünkkel, és hirtelen, drasztikusan mi is átváltunk a szomorúságra.

Az empatikus emberek érzelmileg rendkívül érzékenyek, és nem veszik észre, hogy mások érzelmi megnyilvánulásai mennyire erõsen hatnak rájuk. Az empátiával rendelkezõ emberek pontosan e képességük miatt, gyakran válnak erõszak áldozataivá.

Ha a következõ állítások igazak ránk, akkor empatikus személyiséggel rendelkezõ emberek vagyunk:

- hirtelen hangulatingadozás, aminek nem tudjuk az okát.
- tömegben az érzelmeid megváltoznak, idegesség, pánik, frusztráció, düh fog el, és idõvel kifáradsz.
- ha a barátaid gyakran meglátogatnak, mert neked kiönthetik a szívüket, lelküket.
- állandóan azt érzed, hogy segítened kell másoknak, akár érzelmileg is.
- az emberek szeretnek a közeledben lenni, hogy elmondhassák neked a problémáikat.
- hajlamos vagy megfeledkezni arról, hogy egyesek milyen csúnyán beszéltek/viselkedtek veled, de te mégis meggyõzöd. magad, hogy segítened kell nekik.
- te segítesz mindenkinek - ez az értelme az életednek.
- úgy vonzod magadhoz a negatív energiákat, mint egy mágnes, mert képes vagy ezt másoktól átvenni.
- nem szeretsz szomorú, negatív lenni, de úgy gondolod, hogy ez is az élet része.
- imádod az állatokat, mert tõlük szeretetet kapsz.
- imádod a természetet.

Nézzük, hogy mi jellemzõ azokra az emberekre, akikre az érzések tisztasága jellemzõ:
bizonyos helyekhez érzékenyen viszonyulsz, érzed az adott környezet energiáját, vibrációját.

- Ilyen lehet egy kávézó.
a zsúfolt terek fejfájást okoznak, zaklatott leszel.
felzaklatnak azok a helyek, ahol szegénység, nélkülözés, szomorúság van. Nem is szeretsz ilyen helyre menni, ha mégis muszáj, akkor gyakran pánik tör rád.
- érzed a lelkek jelenlétét, hogy valami fura dolog történik körülötted.
- ha megérintesz egy embert, egybõl érezni fogod azt, amit õ érez.
- olyan emberekre gondolsz, akik már nincsenek a közeledben.
- ha megölelsz valakit, az illetõ helyrejön, tehát lélekgyógyítónak is számítasz.

Ha a felsoroltak alapján magadra ismersz, akkor jó ha tudod, hogy a társadalomnak szüksége van rád!

A negatív érzések ellen úgy tudsz védekezni, ha felteszed a következõ kérdést:

"Ezek az érzések az enyémek? Ha nem az enyémek, akkor kihez tartoznak? "

Válaszold meg, és enged el ezeket a visszahúzó érzelmeket.

Forrás: filantropikum.com/spiritualis-ajandek-em...zeknek-a-vonasoknak/


elozoeletek.blogspot.hu/2011/12/karmaoldas-idopontok.html
Lélekerõ

.


Ez kell a pozitív tudatossághoz


Mindannyiunk számára megadatott az az erõ, hogy az univerzum törvényeivel együtt munkálkodva felépíthessük egyéniségünket, megváltoztassuk, újrateremtsük, fejlesszük, kiteljesítsük, megvalósítsuk önmagunkat, és ennek megfelelõen nekilássunk megváltoztatni tudatállapotunkat, érzelmi-gondolati programjainkat.
A lelki egyensúly felé vezetõ úton legfontosabb lépés hibáink, karma-csíráink, negatívumaink felismerése és néven nevezése. Alaposan, körültekintõen nézzünk magunkba, és szólítsuk meg, nevezzük néven, írjuk le valamennyi hibánkat! Fejlõdésünket az határozza meg leginkább, hogy mennyire tudunk megszabadulni ezektõl a hibás gondolati programoktól, régi eszméktõl, elõítéletektõl.

A rosszról való lemondás tudatos képviseletével, a vágyaink fölé emelt tudatos felismeréssel, döntéssel ("Eddig ezt rosszul tettem, de most megváltozom!") kezdetét veszi a visszatérés a jóhoz (és annak megcselekvéséhez). Gondolataink, eszméink megváltoztatásával átalakíthatjuk testünket, környezetünket, megváltoztathatjuk körülményeinket, elõhívhatjuk azokat a tulajdonságokat, képességeket, adottságokat, amik potenciálisan már mind bennünk vannak, hogy ne csak azok legyünk, amit mások megnyilvánulásait, érzéseit értelmezve érzünk és gondolunk magunkról, hanem eredeti erõnket és isteni minõségünket visszanyerve a Teremtõ alkotó részeivé váljunk.
Az érzelmek tudatossá tételének, uralásának kezdete pozitívumaink feltérképezése, meglátása, megnevezése, leírása, majd egy ezekkel harmóniában álló életrend megteremtése.


Forrás: Késmárki László: Önfejlesztõ kéztartások Ankh Kiadó 2016.


forrás:https://elozoeletek.blogspot.com/2017/11/ez-kell-pozitiv-tudatossaghoz.html

.


Amikor megváltozik a világod...


Bár az elmúlt évek "jövendölései" mást hírdettek, mégis meggyõzõdésem, hogy tömeges, központi megváltás nincs, és soha nem is lesz. Azt gondolom, hogy senkihez és semmihez nem mérhetjük magunkat, csupán ahhoz, akik tegnap voltunk. Senki, és semmilyen erõ nem tud megszabadítani bennünket személyes karmánktól, és rajtunk kívül senki nem hozhat feloldozást. Mi vagyunk azok, akiknek meg kell bocsátani (fõként önmagunknak), akiknek fel kell ismerni a tanításokat, megtanulni az elengedést, és hogy mit jelent hinni és bízni a gondviselésben.

Lehet, hogy ez sokaknak rossz hír, de ha valaki még mindig azt hiszi, hogy rajta kívül álló dolgok irányítják az életét, az újra csalódni fog.

Nem hiszem, hogy akár nekem, vagy bárki másnak hinned kellene. Elég, ha szétnézel a környezetedben. Az elmúlt napok, hetek történései precízen mutatják, hogy most sincsenek könnyû energiák! Sõt! Amiben jelenleg vagyunk, lehúzó és nehéz.
Sokan döntöttek úgy, hogy elhagyják a földet, és nem kívánnak többé részt venni abban, ami itt zajlik. Inkább elmenekülnek, mert akkorára nõtt a káosz mára.

Ha elérkezne a központi megváltás, és mindenkit megszabadítanának a tanulnivalóitól, akkor értelmetlen lenne a létezésünk. Azért vagyunk jelenleg ebben a helyzetben, mert itt rejlenek a tanulási feladataink. A próbatételek elé mi állítottuk magunkat, ez nem egy büntetés. Ha végre mindenki felelõsséget vállalna az életéért, akkor gyorsan megtörténnének a felismerések. Kevésbé lehetne az embereket manipulálni.
Lehet, hogy ez nem mindenkinek jó hír. Nehéz szembenézni azzal a káosszal, ami körbevesz bennünket, és elismerni: - Igen, ezt én teremtettem. Minden döntést én hoztam az életemmel kapcsolatosan. Bárhol, bármikor dönthettem volna másként. Vállalom, hogy a megoldás is rajtam áll.

Vagy bízhatsz abban, hogy most tényleg jobb lesz mindenkinek, és végre kisüt a nap. Pontosan ugyanúgy, ahogy bíztál az elmúlt 6-7 évben minden hónap elején. Még mindig elhiszed, hogy történik valami, ami majd megment Téged. Még mindig bízol abban, hogy a semmiért adnak valamit. Nem kell tenni semmit, csak várni, hogy bekopogtasson a jószerencse. És csalódsz újra meg újra…

Feloldozás akkor van, ha Te feloldozod magad. Ha megérted, hogy nem kell tovább büntetned magad. A munkát Neked kell elvégezned, amiért megkapod a jól megérdemelt fizettségedet. Elõbb adunk, és kapni fogunk. Véletlenül sem fordítva.

Rajtad áll, kinek mit hiszel. A Te dolgod, milyen irányba mész. Olyannyira szabad vagy, hogy akár a rabságot is választhatod. Repülhetsz, vagy bezárhatod magad egy kalitkába. Mehetsz a fényed felé, de lepaktálhatsz az ördöggel is. Minden Rajtad áll!

Van lehetõséged most fellélegezni. Ez nem azt jelenti, hogy vége a nehézségeknek, hanem azt, hogy sokkal több lehetõség érkezik hozzánk. Ha nem élünk ezekkel, tovább csúszhatunk lefelé. Az biztos, hogy középszerû életet ma nem lehet élni. Vagy megyünk az önmegismerés útján, egyre közelebb kerülve önmagunkhoz, vagy szélsebesen csúszunk lefelé egészen addig, míg rá nem jövünk, hogy a feladat önmagunkon van. Egészen szélsõséges helyzeteket teremthet a lélek azért, hogy végre felismerd a tanítást.

Én azt kívánom Neked, hogy az év valóban hozza meg mindazt, amire vágysz. De elsõként tanulj meg vágyni önmagad szeretetére, hogy más is tudjon közel kerülni a szívedhez. Add meg magadnak a feloldozás és mogbocsátás csodáját, hogy minden este úgy feküdj le, hogy béke van a szívedben. És tudatosítsd magadban, hogy minden pillanatban választasz. Minden pillanatban döntesz. Miért ne választanád végre a boldogságot??

Mohácsi Viktória (elozoeletek.blogspot.hu)

forrás:https://elozoeletek.blogspot.com/2018/09/amikor-megvaltozik-vilagod.html

.


Lassan megérted...


Lassan megérted... hogy az idõt, amit arra fordítasz, hogy építsd mások életét, fordíthatnád a magadéra is. Hogy felesleges idõpocsékolás azon fáradozni, hogy megments valakit, aki nem hajlandó a változásra.

Lassan megérted... hogy az ígéretek lehetnek szépek, de mindaddig üresen csengenek, míg valóra nem váltják õket. Hogy nem számít, ki mit mond, ha tetteivel meghazudtolja önmagát.

Lassan megérted..., hogy túl értékes életed minden perce ahhoz, hogy várj valakire. Aki valóban szeret, felismeri mindezt. Õ adni akar, nem pedig elvenni az életedbõl.

Lassan megérted..., hogy ha valóban megtaláltad a másik feled, nem kell elveszítened önmagad. A valódi szeretet elfogadja a másikat olyannak, amilyen.

Lassan megérted..., hogy minél jobban szereted önmagad, annál jobban szeretnek majd Téged. Annál befogadóbbá válsz a szeretetre. És a szeretet mércéje nem az, hogy mennyi adsz a másiknak, hanem az, hogy mennyire vagy képes önmagad maradni.

Lassan megérted..., hogy nem számít, mi történt a múltban - és a jövõbe vetett ígéretek sem jelentenek semmit. Életed egyetlen meghatározó eleme a jelen pillanat. Az, hogy mennyire vagy képes megélni a lényed.


Lassan megérted..., hogy el kell engedned azok kezét, akik aláássák önbecsülésed, és képtelenek Veled haladni az úton. Megérted, hogy senki másért nem kell felelõsséget vállalnod, a saját életedért viszont kötelezõ... S ha megértetted, megértél arra, hogy önmagad légy...

Mohácsi Viktória (elozoeletek.blogspot.hu)

elozoeletek.blogspot.com/2017/01/lassan-megerted.html