1. Médiumi irásaim gyűjtemény 1-10.

Nem az a lényeges az emberek között, hogy mennyire értenek egyet egymással, ha beszélgetnek, hanem az  a fontos, hogy ilyenkor az emberi lelkek  mennyire tudnak nyugalomban, békességben maradni.  

Nem mindig az a jó ha valaki csöndben van  és nem nyilvánít  ki még véleményt sem,  mert a lélekben az már eldőlt, hogy mit gondol. A továbbiakban már csak ki kell mondani és kész. Igen ám, csak sok földi ember abban a tévedésben él, hogy neki biztosan a legjobb a kapcsolata az Istennel, mert Ő nem nyilvánít ki olyan véleményt, amivel ellentétes gondolatokat indítana el.

Ez a legrosszabb felfogás, mert az emberi szívek vizsgálója az Isten, és Ő látja már  előre a ti gondolataitokat is anélkül, hogy ti ezeket kimondtátok- e vagy sem. Sokan éppen  ezért azt hiszik magukról, hogy  az Ő véleményüket nem lehet megcáfolni , mert  ők nem mondanak semmi olyat, ami  másokban ellentétet szított volna.

Testvéreim: az Istent nem lehet becsapni Ő a szívekben olvas, Ő az aki még a ti elfelejtett  hibáitokat is számon tartja. Igen számon, az hogy ti csak azt fogadjátok el magatokról, hogy az Isten nektek mindent megbocsátott. Igen csak az, az Isten kegyelméből történt, nem a ti  jóságotok miatt.

Nem lehet testvéreim az Istenről  úgy beszélni egy közösségben, hogy az Isten mindent  eltörlő szellemiség. Lehet, hogy eltöröl, de nem a ti érdemeitek miatt, hanem az Isten kegyelméből. Jó lenne, ha az Istent úgy tartanátok számon a ti földi életetekben,  mint aki nemcsak  a tiétek, mert ha valaki más  is elkezd az Istenről beszélni az Ő elképzelései és tapasztalatai  szerint, akkor az már nem az Istenről beszél.

Testvéreim tudjátok jól, hogy az Isten közétek jött, ott élt közöttetek és nem egy emberhez, egy közösséghez jött, hanem az egész  földi néphez. Nem lenne jó,  ha ti is azt a farizeusi példát követnétek mint az  akkori  emberek. Vegyétek észre magatokon, hogy ti csak halovány másolatát látjátok a földön az  Igazi Krisztusi tannak. Nem lenne jó, ha egyetlen    közösségben képzelnétek el az Istent. Az Isten mindenkié. Nemcsak azoké akik kisajátítják maguknak, az ő közösségüknek.

Próbáljátok magatokat úgy látni, hogy nemrég még egy békés közösség voltatok együtt.  Mi az oka annak, hogy ez az ellentétes viszony kialakult köztetek? Próbáljatok mindannyian ezen elgondolkozni.  Az Isten mindig ugyanaz közöttetek, csak ti látjátok Őt másképpen mint eddig. Lazuljon meg bennetek az a törvényszerű erő, ami megkötözött benneteket, hogy ellentétet szítson egy közösségben.
                                                       
Ti is láthatjátok magatokon, hogy az Isten  mindig odaadja magát az emberért, de ti  nem vagytok képesek magatokat  úgy odaadni az  Istennek , ahogyan azt Ő szeretné ha megtennétek.

Mindig arra gondoljatok kedves testvéreim, hogy az Isten miért nem osztotta szét az embereket abban az időben különböző közösségekre, illetve csoportokra, hogy úgy tanítsa őket.
Azért mert az Isten egybegyűjtötte azt, amit addig az ellentét szétszórt.  Most is pontosan olyan időt éltek, ahol az ellentét szétrombolja a közösségeket, mondván hogy itt már nem lehet fejlődni. Az  ellentétnek pontosan az a célja, hogy  titeket szét zúzzon és  úgy látszik sikerült is neki.
Mert az emberi lelkek telve vannak gőggel, nagyot akarással és ez által elfeledik azt, amit az Isten elvár tőlük, illetve szeretne velük megcselekedni.
Tudjátok jól, hogy a régi időben is a farizeusok hirdették a legjobban Jézus eljövetelét, de amikor megszületett mégsem ismerték fel, mert addigra már az Ő gondolkodásuk telve volt irigységgel, gőggel, hatalomvággyal és nagyot akarással.

Látjátok ma sem más a helyzet közöttetek, mert ma is élnek közöttetek farizeusok, vámosok és egyszerű emberek.
Láthatjátok, hogy a tudás és a tudatlanság szépen megfér egymás mellett.
Míg az emberi lelkekben is előtört az a vágy, hogy különb vagyok a másiknál. Az Én lelkemben él az Isten, a többi az csak vegetál.

Testvéreim örülünk annak, hogy ti egy közösségé alakultatok, de a mi szándékunk nem egyezik meg a tiétekkel. Mi ugyanis egy egységet szeretnénk kialakítani közöttetek, nem széthúzást, ahogyan az  a ti lelketekben van. Próbáljatok elgondolkozni azon, hogy az Isten csak viccből hozott össze benneteket?  Nem.   Neki célja van veletek. Igen célja,de egy egységes erőben  bízva, nem széthúzva.

Gondolkodjatok el azon, hogy megtettetek-e mindent abban az értelemben, hogy ez a két közösség egy igazi erős összekapcsolódó közösséggé váljon? Ezt mindenki érzi a lelkében ha valóban az  Istenre figyel. Nagyon szomorúak vagyunk mi égi testvéreitek, hogy nekünk ezt kell látnunk a mi kedves, békés testvéreink között, akik Jézus nevében jönnek össze, de csak kifelé látszik annak. Belül az emberi lelkek nagyon nagy lelki változáson  mennek át, ami nem biztos, hogy a javukat fogja szolgálni a későbbiekben. Lehet, hogy most dicséretes, de ki kell várni a végét az eseményeknek.
Testvéreim örülünk nektek, hogy van aki által tudunk hozzátok szólni, hogy segítségetekre tudjunk lenni.
Az Isten áldását kérve, kérünk benneteket, hogy maradjatok meg Krisztus szeretetében, egységben. Ámen.




A gyakorlás a földi ember életében a  legfontosabb eszköz, mert az ember ha nem gyakorolja a  földi feladatait azt akkor nagyon nehezen tudja elvégezni, mert nincs meg az a feltétel a számára ami elősegítené őt abban, hogy a  feladatait mihamarabb el tudja végezni azáltal, hogy a lelke telve van olyan érzésekkel amik segítik őt a további feladataiban.

 A lélek az mindig kész az újabb és  újabb feladatok ellátására. Tanuljátok meg kedves földi testvéreim, hogy a földi élet során soha nem kaptok ingyen semmit mindenért keményen meg kell dolgoznotok ha sikeresen akartok valamit megcsinálni. Az élet az nagyon kemény iskola a földi élet során, mert nem lehet valamit  úgy elvégezni, hogy közben arról fogalmad sincsen. A feladatok azok mindig tudatosan végzett feladatsorok következményei. Ti sohasem úgy látjátok az életeteket, hogy  az egy feladat, hanem csak úgy megszokásból döntötök jól vagy rosszul.

Nem az a baj, hogy rosszul döntötök, hanem az a baj, ha nem tanultok a hibáitokból. A hibák azok azért vannak, hogy lehessen mit kijavítani, az egy lehetőség  a számotokra. Az Isten kegyelméből sokszor elkövethetitek azt a hibát, amit nem ismertetek föl, mert az Isten addig ad a számotokra lehetőséget a javításra, amíg azt ti fel nem ismeritek a saját életetekben. Ha más mondja a számotokra, hogy helytelenül  cselekedtetek  azt ti nem veszitek komolyan, mert a bennetek levő ego nem engedi meg, hogy ti azt cselekedjetek amit más  mond a számotokra.

Mindig csak a saját  meggyőződés az ami az embert segíti az útján. Nem lehet a meggyőződést kierőszakolni  csak megcselekedés által válik az olyan eszközzé a kezetekben, hogy azt bármikor feltudjátok használni a feladataitokban.  Az lenne a legjobb a ti életetekben, hogy amikor valamilyen hibát elkövettek az életetek során, hogy azt rögtön kontroláljátok, hogy mi volt abban az élethelyzetben a helytelen, vagyis  mi volt ami nem az Isteni szeretet hatáskörén  belül történt az életetekben.

Mindig rá fogtok jönni, ha rögtön elemezitek a hibás döntéseiteket. Legyen bennetek az a bátorság, hogy amikor nem érzitek magatokat jól, akkor gondolkozzatok el  azon, hogy valóban helyesen cselekedtem-e, vagy csak azt hittem, hogy jól döntöttem. A lélek az mindig jelez a számotokra, hogy valóban helyes volt-e az amit annak hittem.  Legyen mindig jó a kapcsolatod a te Jézusoddal, hogy felismerjed azt amit Ő küld a te számodra.

A lelked az mindig pontosan fogja a te számodra jelezni a te hibáidat, ha a figyelmedet az Istenre helyezed. Az lenne a legjobb ha minden alkalommal mielőtt  egy döntést meghoztok a földi életetek során azt a lelkedben  előre érezned kellene, hogy az
valóban jó vagy csak annak hiszem.  A lélek az pontosan küldi a jelzéseket a számotokra, hogy helyesen tudjatok dönteni, de ha nem vagytok figyelmesek akkor azt észre sem veszitek.  Az amikor a lelketek  inspirál valamire benneteket akkor azt már jobban észre veszitek, de ha csak halovány jelzéseket ad a számotokra, akkor arra fel sem figyeltek.

Mindig az legyen előttetek az elsődleges, hogy mi az ami annyira felbosszantott, vagy csak nem értettem jól az eseményeket. Mindig arra figyeljetek a legjobban, hogy ne mérgesedjen el közöttetek a viszony, mert akkor a lélek szavát  már nem halljátok meg, csak a   saját szavaitokon rágódtok folyamatosan ahelyett, hogy rendeznétek a kapcsolataitokat. A lélek az  csak addig ad rá lehetőséget amíg lát arra esélyt, hogy tudjátok rendezni a kapcsolataitokat, ha már nem lát rá esélyt akkor lehetőséget sem ad arra, ami nincs.

A lehetőség az ismét egy élethelyzet, amit helyesen kellene megoldanotok, de ha nem figyeltek eléggé akkor ismét elszalasszátok azt a lehetőséget, ami tovább segíthetne a feladataitokban. Nem lehet egy feladatról úgy beszélni, hogy az csak volt, hanem az van, addig amíg az ember azt helyesen meg nem oldotta. Mindig arra kellene gondolnotok, hogy egy helyzet miért vált ilyenné amilyen. Nem  lehet a szőnyeg alá söpörni azt amit meg kell oldanotok. A megoldás az mindkettőtökre vonatkozik.

A feladat az közös, a felelősség is közös. Így kellene látnotok a helyzeteteket, amikor  valamiben nem tudtok  olyan helyzetet teremteni ami mind a kettőtök számára előnyös  lehet. Az  ha csak azon rágódtok, hogy mit kellene tennetek, azzal még nem oldódik meg a helyzetetek.

Onnan  kellene elmozdulnotok, hogy mi lenne a jó mindkettőtök részére. Az  csak akkor teremthető meg a számotokra, ha ti mindketten arra az elhatározásra juttok, hogy az Isten miatt sem lehet ezt az állapotot hosszan  fenntartani, mert nem egyeztethető össze azzal amit képviseltek. Ez a helyzet nagyon elfog mérgesedni közöttetek, ha időben nem rendezitek.  Mindig arra gondoljatok, hogy mennyire más lenne a kapcsolat közöttetek, ha  nem lenne bennetek az , az erős elhatározás, hogy a másiktól várjátok  azt, amit nektek kellene megtennetek.
2006.07.14.





Mindig az a legjobb ha a lelkedet előre elkészíted, hogy ne legyen a lelkedben olyan gondolat amely akadályozna a későbbiek folyamán. Mindig úgy próbálj leülni az íráshoz, hogy előtte rendezd el a feladataidat, hogy a későbbiekben ezek se akadályozzanak a munkádban. Legyél nagyon jó tanuló ebben az iskolában ahová teljesen önszántadból iratkoztál be mert nagyon fontosnak érzed az égi feladataidat is mert nem is próbáltuk remélni azt, hogy ilyen gyorsan elsajátítod ezt a feladatot, anélkül, hogy nagyon kellett volna téged erre ösztökélni, rábeszélni, mert te ezt érezted magadban, hogy ezt el kell sajátítanod ahhoz, hogy a feladatodat sikeresen tudjad elvégezni.

 Mindig arra gondolj amikor leülsz a géphez, hogy most ott ül veled szemben az, aki elhívott a munkára és figyeli a te szorgalmadat, hogy hogyan készülsz a feladatodra. Legyél nagyon büszke magadra, hogy így sikerült felkészülnöd ilyen rövid idő alatt. Nem az a fontos, hogy tökéletesen tudjál írni a számítógépen, hanem a figyelmedet tudjad ránk irányítani. Az lenne a legjobb ha nem csak úgy írnál, hogy a képernyőt figyeled csak, hanem a lelked ott legbelül érezze azt, hogy neki most nagyon kell figyelnie és akkor a lelkedet teljes mértékben ránk tudod irányítani.

 Próbáld meg, hogy hogyan fog sikerülni. Mindig arra gondolj csak amikor leülsz a gép elé, hogy most mit fogok ma tanulni a segítőim által. Nem szabad sohasem arra gondolnod, hogy mi az ami ma nem fog sikerülni, hanem azt, hogy ma ismét egy lehetőséget kaptál a tanulásra. El sem tudtad képzelni magadról azt, hogy most te így írsz, hogy most már nem kell annyira fárasztani magadat az írás által, mert nagyon szépen haladsz a tanulással.

 Mindig arra kell folyamatosan gondolnod, hogy miért nem tanultál eddig meg a gépen dolgozni, mert láthatod, hogy egyáltalán nem olyan nehéz, hogy te ezt nem tudod megtanulni. Tanulás nélkül nem lehet előbbre haladni a feladatodban. Tudod, hogy a könyvnek az alapjait is el kell hamarosan kezdened, hogy legyen időd annak az írásnak is a javítására. Nagyon figyelmesen kell azt leírnod, hogy azt mindenki olvasni tudja mert nem lehet tudatlanságban hagyni az embereket, el kell kezdeni a tájékoztatást adni, azt amit a könyv alapjaiba leirtunk veled.  

Egy kicsit át kell fogalmaznod bizonyos részeket amelyek változtak az idők folyamán. Mindig csak azt kell tenned amit szívesen teszel mert amit nem szeretsz, az nem lesz sikeres a számodra. A tanulás az mindig előbbre viszi az embert a lelki fejlődésében, mert a tanulás az fejleszti a benned lévő képességeket.
                                                            
Neked ezt is egyedül kellett megtanulnod, mert te nagyon sok mindent egyedül végzel. Ez is olyan feladat, amit egyedül kellett elsajátítanod, mert ez is része a feladatodnak. Tanulni, tanulni és tanulni ez a lényege a földi életnek, mert e nélkül nagyon nehéz a sorsa annak, aki nem a tanulásra teszi a hangsúlyt, hanem                      egyéb célokat tűz ki maga elé.
 Tudniillik az emberek nagyon kicsi hányada az, aki képes arra tenni a hangsúlyt, hogy a földi feladatait háttérbe helyezze az Istentől kapott személyes feladatok  miatt. Te egyáltalán nem gondolkoztál azon, hogy most miért kell neked megtanulni számítógépen írni, mert a lelked az inspirált arra, hogy te ezt mielőbb cselekedd meg.
 Nagyon örülünk annak hogy ez neked is örömet okoz, mert így sokkal könnyebb lesz a te számodra is a munka.  A tanulás az mindig megkönnyíti a földi ember életét, ha ő ezt tiszta szívből  csinálja. Legyetek egymással nagyon őszinte emberek, hogy a feladatodat azt betudjad fejezni. Az lenne a jó ha mindig csak akkor ülnél le a géphez, ha a lelkedben mindig csak jó érzések járnak át mert ez kihat a későbbiek folyamán az írás tisztaságára.

 Nem lehet a lelkedet kétfelé szakítani, hogy most a Jézusé most pedig az enyém.  A lélek az csak úgy tud tisztán élni az emberben ha az ember engedelmeskedik az Isten akaratának. Mindig a lélek érdekeit kell az embernek előtérbe helyezni, mert ha nem  ezt cselekszi, akkor  csak az emberi akarat fog győzedelmeskedni. A lélekben gazdag emberek nem azért gazdagok mert nagyon nagy a vagyonuk, hanem a lelkükben él az Isten és ők boldogok az életük pedig örömteli, mert az Isteni erő járja át az ő lelküket.

 Nem azt kell előtérbe helyezni a földi embernek, ami az ő számára fontos, hanem azt, ami az Isten számára fontos. Az emberi lélek csak akkor képes erre a feladatra, ha nem a világi dolgok foglalkoztatják a lelkét, hanem az égi kincsek megszerzése a fő cél a számára. Legyél te is olyan szegény mint aki csak arra vár, hogy  mikor fogja őt is valaki megszólítani, hogy az ő szőlőjében dolgozzon.

 Az lenne a legjobb ha nem az írást figyelnéd, hanem a koncentráció a legfontosabb a te számodra. A gyakorlás a te számodra azért fontos, mert csak ezáltal leszel képes folyamatosan is írni a gépen. Az hogy most egy kicsit gyakorolsz az még nem  jelenti azt, hogy most már  kész gépíró váljék belőled. A lélek   csak folyamatos gyakorlás által lesz képes arra amit neki el kell végeznie. Ne csak arra figyeljél, hogy mennyire tudsz helyesen írni, hanem a koncentráció a legfontosabb, hogy az legyen a számodra a cél.
                                     
 Sokkal nehezebben leszel képes a koncentrációra a gépen való írással, mint a kézi írás által. Ott csak ránk kellett figyelned, míg itt az írás az, ami  elveszi a figyelmedet. Ne essél kétségbe emiatt, hogy nem tudsz folyamatosan figyelni de ez még ilyenkor természetes, mert a figyelem megoszlik. Csak akkor veszed igazán hasznát ennek a gyakorlásnak, amikor már gördülékenyen fogod csinálni, nem lesznek annyi hibáid és a figyelmedet valóban az írás tisztaságára tudod fordítani.
 Mindig csak arra gondolj, hogy  miért csinálod ezt a munkát. Nem azért, hogy szórakozzál az írásod által, hanem az emberek segítségére tudjál lenni. A segítség  az nem abból fog állni, hogy elolvassák a könyvet, hanem az abban leírtak az emberi lelkeket fogja elgondolkozásra serkenteni. Ez mind csak feltételezés gondoljátok ti földi emberek, mert nem látjátok az összefüggéseket. A lelketek az csak akkor észleli az ő  javára az eseményeket ha már látja a gyümölcsét annak amit elvetett. Az nem ilyen gyorsan működik, mert az  nagyon lassú folyamat amikorra a gyümölcs beérik.
2006.07.15.





A tanulás az a legjobb eszköz arra, hogy a lelkedet fejlődni engedd, mert minden alkalom amit arra szánsz, hogy tanulsz akkor a lélek  a legnagyobb lendületet kapja mert nem lehet folyamatosan csak úgy tanulni, hogy a kezedbe veszel egy könyvet és tanulsz, hanem a lélek számára az a legfontosabb, hogy legyen olyan képessége, amivel tovább tud lépni az ő feladatában is. Mindig arra gondolj amikor tanulni akarsz, hogy a lelked az most mennyire örül, mert lehet azt tenni ami fontos lesz az ő feladatához.

 Tanulni, tanulni és tanulni ez a legfontosabb mert ennek fogod a gyümölcsét megtapasztalni akkor, amikor annak eljön az ideje. Mindig minden körülmények között próbálj arra törekedni, hogy a lelked az ne sérüljön amiatt, hogy nem vagy olyan nyugalmi helyzetben amiben éppen kellene, hogy legyél. Mindig csak arra figyelj a legjobban, hogy a kapcsolatot velünk fenn tudd tartani anélkül, hogy az írásod szennyeződne a folytonos kapkodásod miatt, amit a külvilág felé produkálsz.

 Vigyázz a feladatodra,mert nem lenne jó ha a tartalom szenvedne amiatt, hogy a külvilág  felé tekingetsz  az írásod közben. Mindig arra gondolj, hogy most ki van veled és mit akar veled és általad, akkor amikor írsz. Te csak egy eszköze vagy az égi kezeknek, mert a feladat tartalma az nem sérülhet, amiatt hogy figyelmetlen vagy,  vagy leszel. Mindig arra kell gondolnod, hogy csak akkor lesz tiszta az írásod, ha nagyon figyelmes leszel és nagyon koncentrálsz ránk.

 Legyél nyugodt amiatt, hogy a hibáidat javítgatod, mert most még csak gyakorlásként írsz, de ha eljön az ideje annak amikor már sokat kell leírnod, akkor már hibátlanul kellene írnod. Nagyon szépen haladsz a gyakorlással és szépen alakul az írásformád is. Sokat kellene gyakorolnod, hogy folyamatos legyen  az írásod. Csak tanulással érhető el a szép és tiszta írás. Mindig csak arra gondolj, hogy nem régen még alig tudtál írni, ma pedig már képes vagy a folyamatos írásra is.

 Tanulásod gyümölcse hamarosan be fog érni azáltal, hogy az írást  háttérbe kell szorítanod és a koncentrálásra kell a hangsúlyt helyezned azáltal, hogy a velünk való szorosabb kapcsolattartásra kell figyelned jobban, mert a kettőt együtt kell megtanulnod. Nem kell mást tenned, csak írni és írni, nem javítani hanem csak leírni azt amit akarunk általad és veled. Ne félj csak figyeljél és akkor nagyon kevés lesz a hiba amit  majd utólag fogod kijavítani. Hidd el sikerülni fog, mert nagyon nagy az akarat benned, hogy ez sikerüljön. Mindig az a fontos a számodra, hogy legyél figyelmes és akkor minden sikerülni fog. Nem arra kell koncentrálnod, hogy mennyi a betű hiba abban amit leírsz, hanem a tartalomra kell a nagyobb hangsúlyt helyezned. Hidd el magadról, hogy sikerülni fog és nagyon nagy öröm fog érni azáltal, hogy a feladatodat sikerül helyesen megoldanod. Mindig minden feladat addig tart ameddig az, az ember számára örömöt és békességet hoz. Nem kell kétségbe esned akkor sem amikor már nem örülsz annyira mint az elején, mert tudni fogja  a lelked azt, hogy neki mit kell tennie ahhoz, hogy azt az állapotot elérje és fenntartsa.

 Legyél nagyon nyugodt az írásod alatt, mert számodra az a legfontosabb, neked az a kincs amit leírsz helyesen. Ne legyél lehangolt akkor sem amikor valami nem úgy sikerül, ahogyan azt szeretnéd, mert az is te vagy ha valami nem sikeres. Tanulással fogod azt a szintet elérni amire szükséged van,  illetve lesz, mert a gyakorlásod igazi eredménye majd akkor fog meglátszani a feladatodban. Nagyon örülünk annak, hogy ennyire komolyan veszed az írás feladatodat, hogy minden szabad idődet felhasználod arra, hogy képezd  magadat, hogy fejlődj az írás által.

 A te számodra nem az a lényeges, hogy a betűket leírd, hanem, hogy a figyelmed legyen a folyamatos. A leírás az akár lehetne kézi is csak előnyösebb a gépi írás és gyorsabb is, áttekinthetőbb is.
A te számodra azért vált szükségessé a gépi írás, hogy a folyamatos írás következtében legyen lehetőséged arra is, hogy tovább add azt, amire nagyon nagy szükség van illetve lesz az elkövetkező időben, mert az események azok nagyon változnak és a segítségünket szeretnénk eljuttatni a ti számotokra, hogy felismerjétek azt  ami az Isten szándéka veletek.
 Mindig minden korban szükség van az égi kezek segítségére, hogy az emberek megtalálják az igazi utat, hogy el ne tévedjenek a földi élet sűrűjében.  A  te szereped ebben az, hogy leírod azt amit mi szeretnénk eljuttatni az emberekhez azáltal, hogy leírod és továbbadod azt amit szükségesnek látunk a ti számotokra.

 Mindig minden időben kell lennie olyan földi embernek aki áttudja venni tőlünk az égi kezek által adott tanítást, hogy mihamarabb eltudják választani a földi emberek a jót a rossztól, vagyis szükségessé vált, hogy ezt te fölvállaljad és közvetítsd a többi ember számára is azt ami szükséges a számukra. Mi  is azt  szeretnénk veled és általad elérni, hogy azok, akik valamit tévesen értelmeztek, azok megkapják a gyógyírt a számukra, mert az idő rövid és ha nem találnak vissza a számukra kijelölt útra, akkor később már egyre nehezebbé fog válni a számukra.
 Legyél nyugodt, a lelked az nem fél, az csak  örül a feladatának. Legyél békességes és örömteli ember mert nem lehet szomorúan járni a Jézusi Utat, mert ott mindig ott van aki megvigasztal.
2006.07.29.



Tanulás által válsz olyan emberré, aki a lelkében mindig csak az Istenre figyel és nem hagyja, hogy mások irányítsák őt az ő feladatában. Ne legyen benned az, az  érzés, hogy mindenáron meg akarsz felelni azoknak, akik veled együtt vannak akár a család, akár pedig a közösség ahová jártok. Nem lehet minden embernek az elvárásai szerint élni, mert akkor a saját magad életét nem éled csak a másokét utánzod, mert nem a te lelki életedet  éled, hanem a mások által jónak ítélt jót éled  meg, ami nem biztos, hogy hasonlít  a tiédre. Mindig  arra próbálj

törekedni, hogy ne a mások elvárásai szerint éljél, hanem a lelkedben élő Jézus legyen a vezetőd, mert ha ráfigyelsz, akkor Ő irányítani fog téged és azokat, akik ráfigyelnek.  Ne arra gondolj folyton, hogy valami hogyan lenne a jó, hanem olyankor arra figyelj, hogy a lelked mit küld a te számodra. Mindig rá lehet jönni a helyes válaszra,  ha az Istenre figyelve éled az életedet. Az a legjobb, ha nem arra gondolsz folyton, hogy most mit csináljak, hogyan döntsek, hanem a lelkedben az Istenre figyelve megfogod érezni a helyes irányt. Mindig a lelked az, aki vezet téged, ha ráfigyelsz, mert kívülről soha nem fogod a választ megkapni csak különböző irányokat kapsz ami eltávolít az igazságtól.

Mindig legyen a lelkedben olyan érzés, ami elvezet tégedet a legjobb irányba és, ezáltal pedig az Istenre figyelve a feladatodat helyesen fogod mindig megoldani, mert nem is lehet másképpen, ha a földi ember az Istenre figyel a feladatában.
Tanuld  meg kedves testvérem, hogy a lélek az nem a szerint cselekszik, ahogyan azt te jónak látod, mert neki más a célja más a meglátása és mások az eszközei is, mint nektek földi testben élő lelkeknek. Mindig az lebegjen a szemeitek előtt, hogy mi az, ami engem a feladatomban engem segít a továbblépésben.

A lélek az nem arra törekszik, hogy nektek kedves testvéreim  a kedvetekbe járjon és mindig csak jó történjen veletek, hanem neki azokat a feladatokat is szívesen el kell végeznie amire nektek testvéreim nincs kedvetekre, sőt még ha lehetne messziről el is kerülnétek azt. Pedig a lélek a feladatai közben nem rest arra sem, hogy nektek egy kicsit enyhítsen a fájdalmaitokon, hogy nagyobb kedvvel és lendülettel tudjátok elvégezni azt ami a számotokra nehéznek tűnik, mert neki az a célja, hogy szeretetben, békében és örömmel végezd el minden földi feladatodat, akár tetszik az neked akár nem. Nem lenne jó ha minden alkalommal csak szép és jó történne veletek, mert akkor nem lenne a számotokra örömteli az életetek, mert nem lehetne örülni semminek sem, olyan egyhangú és eseménytelen lenne a földi élet.

Legyetek testvéreim, olyan lelkületű emberek, akik nem  csak a saját maguk alkotta törvényeiket élik meg, hanem az Isten lelkületében élve élik az életüket.

Tanulj meg testvérem úgy élni a földi élet viharában, hogy ne kelljen a lelkednek az utolsó napon úgy állni a Jézus előtt, hogy ne legyen benne olyan esemény,  ami megzavarhatná a te lelki nyugalmadat, mert nem lehet a földi embernek olyan sok az ideje a javításra, mert a lélek az csak arra törekszik, ami előtte van és nem a megtett utat elemezi hanem mindig a következőre készül.

A lélek életében nem lehet olyan idő, ami nem tetszik az Úrnak, mert neki a legjobb tudása szerint kell cselekednie, és ehhez kapja az eszközöket és a lehetőségeket is. A lélek életében nem lehet üresjárat, neki kell a legjobban tudnia azt, hogy mikor mit kell cselekednie. A baj akkor kezdődik, amikor a földi ember beleavatkozik a saját maga alkotta akaratával az Isten által adott életbe és akkor már a valódi érték elveszett, mert nem tud a lélek a szerint  cselekedni ahogyan az, neki a legjobb lenne az ő feladatához. Mindig mások azok, akik ezt irányítják, mert ha az ember a bensőjében kutakodik, és az Istenre figyel akkor ilyen nem fordulhat elő vele. Mindig csak az emberi akarat, az ami a  lelket elirányítsa a saját feladatától.  Vegyétek észre önmagatokon, hogy ha valami nem úgy sikerül, ahogyan azt ti gondoljátok, akkor nem az Istenre figyelve  oldottátok meg a feladataitokat, mert máskülönben az, az örömötökre szolgált volna. Az Isten mindig azt szeretné, ha ti örülnétek és boldogok lennétek, mert Ő maga a boldogság, a szeretet, és a saját képmására teremtett benneteket.

Az nem baj, ha nem mindig sikerül a feladat megoldása, de ha elgondolkozva a saját hibáitokon és abból tanulva éleitek a további életeteket, akkor a feladat sikeres lesz, ami ebből táplálkozik. A baj csak akkor van, ha érdektelenül hagyjátok a hibáitokat, és nem tanultok belőle, sőt ha nem is akartok az elvakultságotok következtében, akkor bizony a legrosszabb eset következik be, hogy a lélek nem tudta az életfeladatát befejezni, azért amiért leszületett.

Mindig tartsátok szem előtt a saját hibáitokat és forduljatok azáltal az Istenhez, hogy segítsen nektek annak megoldásában. Nem marad el a segítség, ha szívből kéritek és elszánt törekvésetek az, hogy ki is javítsátok azt. Nem elegendő, ha csak elgondolkodtok rajta, hanem erős akarattal, elszántsággal kell ezt Isten Szent színe előtt megvallanotok és elszántsággal küzdeni azért, hogy az meg is valósuljon az életetekben.

Mindig minden esetben, amikor ti a hibáitokat elemezitek, akkor az Isten fényében nézzétek azt, ne a saját szemszögeitekből, mert akkor soha nem fogjátok tisztán látni azt. Minden alkalommal lesz benne olyan esemény, ami nem engedi, hogy azt tisztán meglássátok, mert az emberi rendellenesség, vagyis a nemtörődömség következtében bizony nagyon szennyezetté válik.
 
Mindig arra törekedj, hogy a lelked az ne arra figyeljen ami nem arra való amire neki szüksége van. Vannak olyan események, élethelyzetek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a földi ember élete abból áll, hogy a reggeli imájában elmondja, mit szeretne és este pedig elmondja, hogy mi történt vele egész nap és ezzel el van intézve az ő számára a Jézussal való törődés. Nem az a baj, hogy ez  így van, hanem az a baj, hogy a lelkében megkeményedett  és nem akar egyebet tenni az életében, mint élni és jól élni. Mondván ő Isten hívő és neki bizony nem lehet olyan élete, mint akinek nincs egyáltalán hite. Mindig az a baj, hogy az emberek összekeverik az Istent a hittel. Ugyanis a hit az, az emberi lélekből ered, míg az Isten egy Teremtő, aki számára nincs lehetetlen. Tanuljátok meg kedves testvéreim, hogy a lelketekben élő Jézus nem azonos a ti hitetekkel, mert nem lehet az ember olyan, hogy az ő számára nincs lehetetlen, mert az Isten vele van és neki bizony minden sikerül. Igen lehet, hogy sikerül, de nem biztos, hogy a lelki fejlődését az elősegíti, mert a lélek telve van gőggel és nagyot akarással azáltal, hogy neki a legjobb a kapcsolata  az ő Istenével.

Testvéreim ne legyen bennetek olyan gondolat, hogy nektek jobb a kapcsolatotok az Istennel mint bárkinek, mert az  lehetetlen és igazságtalan lenne az Isten részéről, mert Ő mindenkit egyformán szeret és egyformán segít, azért hogy ne legyen senki sem olyan helyzetbe, hogy neki most mit és hogyan kell cselekednie.  Az, hogy van aki  csak annak hisz aki neki szimpatikus az egy dolog, de nem lehet az embert úgy kezelni, hogy neki nincs is kapcsolata az Istennel, mert neki egészen más a véleménye arról az adott feladatról. Igen lehetséges, hogy más de az nem azt jelenti, hogy Isten neki nem segít, mert másképpen látja az eseményeket, mint mások.

A lélek az minden esetben csak azt veszi komolyan amit ő akar látni, amit más akar az már lényegtelen. Mindig arra gondoljatok minden esetben, amikor szóvitáitok vannak, hogy mi az oka annak, hogy ez bekövetkezett.
Ha rögtön odafigyeltek, akkor rá is jöttök azonnal, hogy mi az, ami elindította bennetek ezt a gondolatot.
Testvéreim a lélek az nagyon sokat  tesz azért, hogy ti megtaláljátok az igazi utatokat és azon járjatok, de nem mindig eredményes a kísérletezés, mert nem jár eredménnyel amiatt, hogy a lélekben feltörő ellenérzések elirányítják az ember gondolatait és hiába a kísérletezés a kapcsolat az nem jön létre.
         2006.08.04.




A lélek az nem azt akarja, hogy te jobb legyél vagy megváltozzál, hanem a lélek benned és veled akarja, hogy  boldognak éld meg a földi életed napjait, amelyek nem arra valók, hogy elvesd őket, hanem a lelked teljesen átitatva szeretettel tegye a hétköznapi  élet  dolgait. A lelkedben a változást  az által éred el, hogy nem a kívülről jövő gondolatokat  teszed a magadévá, hanem az  Istenre figyelve éled meg a feladataidat.

Mindig csak annyiban képes a lélek a változásra, amennyiben a benned  élő Jézusnak helyt adsz a szívedben azáltal, hogy minden rossznak tartott tulajdonságaidtól igyekszel megszabadulni. A megszabadulás az nem szavakban lemérhető esemény, hanem  a szívben lezajlódó mély megbánás által a szívedből kell kiirtani, minden nem odatartozó tulajdonságot.
A lélek ebben segít minden földi embernek ha felfigyel arra, amit az Isten akar  vele és általa megcselekedni.
Mindig csak annyiban képes a lélek a tulajdonságoktól való megszabadulásra, amennyiben az már nem élteti benne azt az erőt, amit képviselt. Mindig van kiút, nem kell ezekről komolyabb vitákat folytatni senkinek, senkivel mert a lélek benső képessége az, ami ezeket elvégzi a földi ember életében.

Legyetek testvéreim a lelketeknek pártfogoltjai, vagyis ne engedjétek magatokat eltéríteni attól a tanítástól, amit eddig a lelketekben megéltetek, mert mindig jön  újabb és újabb irányzat, ami az embereket elkápráztatja, de a lélek életében nagyon fontos esemény a feladat végrehajtása, elvégzése.

Az nem mindig egyezik meg a földi ember gondolkodásával, de a végén mindenki rá fog döbbeni a saját  maga által  elrontott feladataira . Mindig kapnak az emberek lehetőséget a végső javításra.
A veled és érted szindróma a döntő.
Az Isten csak veled és érted  képes megcselekedni a jót a te életedben. Mindig arra gondoljatok, hogy miért nem javít az ember  az Isten nélkül helyesen, mert az nem áll módjában hogy mindent elvégezzen helyettetek, veletek,  értetek és
bennetek. Az örömben felismerhetitek, hogy miért  akartok az Istenhez  jutni. Azért mert az ember az Isten nélkül boldogtalan és nem emberi az ember mert csak vele képes a helyes döntéshozatalra, nélküle ellehetetlenül.
2006.08.10.  




Az összejövetel után nagyon fontos lenne minden közösségi tagnak elgondolkozni azon, hogy valóban akarnak- e egy közösségé alakulni azok, akik a lelkükben nem mindig azt teszik amit kifelé mutatnak. A jelenség az nem más, mint képmutatás és így az ember nem tudja a másikról, hogy mit gondol, vagyis mi a véleménye arról, hogy most érdemes - e azt tovább erőltetni aminek a jövője megpecsételődött, azáltal, hogy nem lehet azt a feladatot reátok bízni, amit mi égi testvéreitek szerettünk volna veletek és általatok megcselekedni.

A megcselekedés az nem abból áll csupán, hogy elvégeztek valami munkát együtt, hanem abból, hogy minden formában a lelketek közös és nem csak fizikai szinten értendő ez, hanem a lelketek szorosan összekapcsolódik és együtt és egymásért élve élitek a további életeteket. Mi nagyon nagy reményeket láttunk ezekben a közösségekben az elmúlt időkben, amikor még az emberek nem kerültek felül azon a kérdésen, hogy ki is az, aki elindítja velük és bennük az Isteni kegyelem által a feladataikat. De ezek a gondolatok szertefoszlottak az emberi szívekben, mert mindenki nagyon hamar talált magának valamilyen támaszt vagy csak annak látszó embert, aki nem veszi el tőle azt a reményt, hogy ő a saját útját járja.
Gondolkodjatok el ezeken kedves földi testvéreim, hogy mikor tartottatok magatokban olyan lelkiismeretre utaló vizsgálatokat, amit nem a saját tükrötökben néztetek meg, hanem az Isteni szeretet által mutatott igazság tükrében szemléltetek meg. Ez lenne a mérföldkő bennetek, ha igazán az Isteni utat akarjátok járni. Minden egyéb, amit elvégeztek magatokban abban a hitben, hogy most ti nagyon jó cselekedetet végeztetek el, az nem azt jelenti, hogy ezzel már nyitott ajtó vár benneteket az üdvözülés útján.

Mindenki csak arra képes a lelkében, ami őbenne a legjobb, de ne gondolja senki sem magáról azt, hogy neki már nincs semmi tennivalója ebben a földi világban. Mindenki addig marad ebben a földi világban, ameddig neki esélye és reménye van a kiutat megtalálni a saját maga állította útvesztőjében. Mindenkinek ad az Isten a földi feladataiban olyan lehetőségeket amelyben ha éber és figyel az Istenre, akkor felismeri benne a saját maga eltorzult viselkedését. Igaz ehhez a léleknek nagyon nagy belső felismerésre kell jutni ahhoz, hogy ezt meg tudja cselekedni, legyen hozzá ereje és kitartása.

Mindig csak azon múlik, hogy az embernek milyen a viszonya az Istennel, vagyis mennyire nyitott, mennyire tudja elfogadni azt a segítséget amit az Isten küld a számára különböző formákban. Ez lehet egy levél vagy álom, de még az Isteni belső hang is működhet, ha engedi az ember. Tudjátok jól, hogy soha nincs semmi sem véletlenül, minden az Isten irányítása az ami elvezet                   
benneteket a további utatokon . Ne reménykedjen senki sem abban,hogy neki jobban fog az Isteni kegyelem segíteni, mert ő kiválasztott vagy bármi funkciót találhat ki magának, vagy a lelki vezetői által adott információk által, hogy neki kedvezményei vannak a földi életében. A kedvezmények azok nem mások, mint azok a nem mindennapi feladatok, amit minden ember megkap a földi élete során a feladataihoz.
Mint már mondtuk nektek, hogy a földi feladatok mindenkinek más és más és ehhez kapjátok a lehetőségeiteket is, hogy abban nyilvánítsátok ki azt a jót ami bennetek van.

Nem lehet egyetlen embernek sem más az élete a földön, csak az, amit  ő a  feladataiban lehozott, mint karmikus adósságait. Ebben kell mindenkinek a legjobbat kihozni magából, hogy az amit egykor elrontott, azt most feladatként kapva ismét elébe tárul, hogy a szeretetben növekedve azt letudja küzdeni önmagában. Ehhez adja az Isten a lehetőségeket olyan formában, hogy azok a lehetőségek tárulnak ismét elébetek, amelyekről már régen lemondottatok,vagyis elfelejtettetek.
Ez mindazért van így, hogy a lélek fejlődni tudjon. A fejlődés az nem abból áll, hogy mindent bevesz az ember válogatás nélkül, hanem a léleknek annak a képességének kell kifejlődnie, hogy felismerje azt, amit az ő feladatához fel tud használni abból a tanításból amit kívülről hallott. Ehhez adja az Isten az embernek azt a képességet, amellyel felismerheti, hogy számára mi a jó és mi a rossz. Vagyis a rossz az nem rossz, hanem az nem az ő feladatához szabott minta. Ehhez szükséges még a józan ész használata is, amivel az Isten felruházta az embert, mielőtt útjára indította a földi életének megélésére.

Testvéreim legyetek nagyon éberek, mert a földi életetek során nagyon sok csapdába beletudtok sétálni anélkül, hogy azt felismernétek, mert azt kívülről egyáltalán nem ismeritek fel, mert szinte azonos a ti hitetek által felállított mintával. Ezért nagyon sűrűn gondolkodjatok, elmélkedjetek el arról, hogy amit csináltok, ahogyan élitek az életeteket, azt az Isten is ugyan olyan jónak ítéli-e meg mint ti? Bizony, bizony nagyon sokszor egyáltalán nem megegyező az amit ti megítéltek magatokról. Ehhez mindenkinek el kell jutnia egyszer, hogy megítélje önmagát, úgy ahogyan azt az Isten elvárja a földi életre küldött lélektől. Ennek az a buktatója a ti földi életetekben, hogy nem néztek magatokba és nem veszitek észre elvakultságotok következtében a saját hibáitokat sem.

Bezzeg a másik emberben rögtön észreveszitek a legkisebb eltérést is, mert az nem fáj a saját lelketeknek, hogy ha azzal foglalkoztok. A saját hibáitok kijavítása az bizony nagy fájdalommal jár, ha igazán komolyan veszitek azt. Nem kell senkinek sem mást tennie, mint hinni az Isten megbocsátó kegyelmében, hogy kitudja az ember javítani azt amit elrontott és a lelke legmélyén pedig reménykedjen az örök boldogságban.


Mindig abból indulj ki minden alkalommal amikor valakivel nézeteltérésed alakul ki, hogy a lelkedben a békességet és a nyugalmat meg tudd őrizni.
Minden eszme és egyéb irányzatok amik a földön elterjedtek, azok addig jók, amíg azok az emberi lélekben nyugalmat békességet tudnak előidézni. Ezek csak arra jók, az emberek csak arra használják, hogy a figyelmüket eltereljék az Istenről az igazságról.
Mindig minden addig jó ameddig az ember nem kezd el kombinálni mindenféle zavaros dolgokat, amivel a mások nyugalmát megzavarhatja. Nálatok is pontosan az a helyzet állott elő, hogy neked zavart okozott a mások meggyőződése, vagy csak a másoktól hallott idegen információ. Az nem baj a te részedről, hogy ezt elmondtad, sőt inspiráltunk is arra, hogy ezt meg tedd, mert neked ezt el kellett mondanod, mert ez nem egyeztethető össze azzal a Jézusi tanítással, amit te képviselsz.
Mások ezt nem mindig veszik jó néven, mert ez sérti az ő téves meggyőződéseiket. Ti akik az igazi tanítást akarjátok a környezetetekben elhinteni, az ellentét rögtön talál olyan témát, amivel megakadályozhatja azok lelkében az elvetett Jézusi tanításnak a magját növekedni, akik még elég gyengék ahhoz, hogy ők maguk felismerjék az igaznak mutatott tanítást, eszmét ami megzavarhatja az emberek életét, gondolkodását és az emberekhez való jó viszonyukat is.
 Mert az ellentétnek pontosan az a célja, hogy aki elindult a Jézusi úton azt ő megállítsa különböző hétköznapi praktikákkal, amelyek a számukra igaznak, hihetőnek látszanak, azért mert a környezetükben mások is ezt cselekszik. Jó,  jó  de akkor hol van az embereknek az Istenük, amikor nekik maguknak kell megoldani a feladataikat, hogy az otthonukban jól érezzék magukat. Hát ezen gondolkozzatok el, mert az Isten a ti gondviselőtök, aki még a ti hajszálaitokat is számon tartja, és mindent tud rólatok.
 Gondoljátok ti azt, hogy az Isten nem tudja, hogy ti miért akarjátok a lakásotokat átrendezni, hogy jól tudjatok aludni?
Nem  azért, hogy fáradságot vegyetek azért, hogy a lelketekben keressétek meg az okát a  veletek megtörténő külső eseményeknek. Mindenki, aki elhessegeti  magától az Igazságot az Istent, az folyamatosan csak kifelé keres, mindent megmozgat maga körül, hogy helyreálljon  a lelki békéje és a testi egészsége.
 De sohasem fog hosszútávra helyreállni a lelki békéje és az egészsége, mert mindig kifelé keres, nem befelé a szívébe és a lelkébe. Pontosan azért veszélyesek azok az eszmék, amelyek nem befelé irányítják a figyelmet, hanem éppen kifelé a tárgyak felé.
Testvéreim gondolkodjatok el azokon az eseményeken, amelyek ezeket a felfordulásokat idézték elő bennetek, hogy az a ti számotokra végleges boldogságot fog- e okozni az életetekben hosszútávra.

 Bizony nem, mert az Istent kifelejtettétek a terveitekből, azt hiszitek ha ma elpakoljátok a lakás berendezéseit, akkor már minden megoldódik az életetekben és nektek nincs  semmi dolgotok tovább. Igaz könnyebb a bútorokat ide –oda pakolgatni, mint az életeteket az Isten tanításához igazítani. Ezért válasszák az emberek a könnyebbik oldalát az életnek, mert  akkor nem kell a saját hibáikkal foglalkozni, csak amikor újabb probléma jön elő, akkor ismét át kell rendezni  a lakást és kész. Lehet, hogy kész, de csak a fizikai világ dolgaiban a rendezkedés, nem a szívetekben. Higgyétek el hiába a rendcsinálás a fizikai szinten, ha a lelketekben nem tesztek rendet, ugyanúgy marad minden probléma, sőt még rosszabb, megfertőzött a tudatotok olyan téves információkkal, amelyek a későbbiekben még nehezebbé teszik a helyes útra való visszatalálást.
 
Mindig arra gondoljatok, hogy az Isten miért adta az embereknek  a gondolkodás tudományát ? Azért, hogy mindenben felismerjék a jót, az Istent. Ha nem ezt teszik, akkor nem az Istenre figyelve élik az életüket, kívülről lehet, hogy annak látszik, de a lelket azt nem lehet becsapni. Ő szenved, amikor nem az Istenre figyelve élitek az életeteket. Minden ember gondolkodjon el azon, hogy az Istenre figyelő és Isten tanítása szerint élő embereknek  szüksége van-e ” külső segítségre,” amit az Istentől nem kap meg és neki kell máshol pótolni.

Igen lehet  pótolni valamit, valamivel de nem az Istent,  csak sokan azt hiszik, hogy ez az Istentől jövő  dolgok, de  nem azok,  csak annak látszanak.
Mindig lesznek a földön ilyen és ehhez hasonló irányzatok, amik kívülről dicséretesnek látszanak, de az Isten szemében szomorúak és kissé nevetségesek.
A földön az emberek ezer és ezer irányzatot kitaláltak, hogy elkápráztassák vele az embereket, hogy nehogy az Istenre figyeljenek, ez az ördög praktikája, a figyelem elterelés.

Testvéreim legyetek éberek és ne engedjétek magatokhoz közel azokat az irányzatokat, amelyek elkápráztatnak benneteket, de közben a lelketekben a belső békét felborítja, így eltávolítjátok magatokat a jótól, az Istentől, és ezáltal  nem örültök egymásnak, hanem folyton egymásban keresitek a hibát, ami nem a békességet idézi elő bennetek, hanem az ellentétet.
Óvjátok meg magatokat attól, hogy a lelketekben békétlenség teremjen, vessétek el a szeretet magvait a szívetekben és öntözzétek a békesség jelével, így fog  növekedni bennetek a Jézusi szeretet.




A gondviselés az emberi életek során nem azt tartja fontosnak, ami a földi ember javát szolgálja, hanem azt tartja elsődlegesen fontosnak, hogy az emberi lélek tudjon fejlődni. Meg tudjon szabadulni attól a megkötözöttségeitől, amit évtizedeken keresztül magáévá tett, vagyis fontosnak tartotta az életében. Ezek lehetnek jó tulajdonságok is de legtöbbször az ember saját maga alkotta rossz berögződéseiből adódik az emberek megkötözöttsége.

Mindig arra kell elsődlegesen gondolnotok, hogy bármit akartok azt ne magatok akarjátok, hanem a lelketekben élő Jézus legyen az, aki irányít benneteket. Az irányítás leginkább abból áll a részetekről, hogy elhiszitek, hogy van gondviselőtök, de már a valóságban nem mindig tudtok úgy élni és cselekedni mintha lenne gondviselőtök. Arra kellene a hangsúlyt helyeznetek, hogy mindig arra figyeljetek, amit a lelketekben megéreztek és a szerint is cselekedjetek. Van amikor nem tudjátok felismerni a tiszta égi tanítást, amit küldünk a számotokra, mert mással vagytok elfoglalva, a lelketek nem hangolódik a Jézus adta lehetőségek irányába.

Mindig nagyon nehéz az amikor a lelketek elidőzik valami mellett, ami akadályozza a felismerését a jónak a tisztának. Ehelyett mindig a másik akadályozó feladatot válasszátok, ami szerint nem tudtok mást tenni csak idegeskedni vagy éppen feszültségben élni. Próbáljatok elgondolkozni azon, hogy valóban érdemes –e a nehezebb feladatokat vállalni a helyes és a könnyebben élhető feladat helyett.
Mindig az Isten gondviselő szeretete az, ami elvezet benneteket arra az útra, ahol nem kell mást tennetek csak az Istenre figyelve élni az életeteket és az Isten megad hozzá mindazt amire csak szükségetek van. Mindig rá figyeljetek és akkor nem kell aggódnotok a mindennapjaitokért, hogy hogyan fogtok megélni és egyéb dolgokat elrendezni. Mindig az Isten az, aki elrendezi az Ő gyermekei sorsát, csak figyeljetek rá és hagyjátok a lelketeket szabadnak, hogy Ő mindig eltudja érni a ti szíveteket és meglágyítja, ha egy kicsit megkeményedett, vagy elkeseredett.

Ő mindenben a ti javatokat akarja, de nem tudja megtenni, ha hiányzik belőletek az a meggyőződés, hogy van Istenetek és Ő az, aki elrendezi a mindennapjaitokat és annak gondjait is, ha valóban reá figyeltek.
Mindig van kiút és nem kell elkeseredni még a legnehezebb esetekben sem, mert Isten mindenható és mindent tudó. Tudja, hogy nektek mire van szükségetek a lelketek fejlődése érdekében. Van, hogy ez nem egyezik meg a ti akaratotokkal, mert ti másként szeretnétek élni, de Ő látja, hogy a többi feladat megoldásához mit kell elvégeznetek, hogy sikeres legyen a földi életetek.

 Ez mindig attól függ, hogy mennyire vagytok elkeseredve, mert a vigasztalás az állandó, csak nem tudjátok észre venni sem, mert az elkeseredés erősebb a lelketekben mint az élő hit, ami elvezet benneteket arra az útra, ahol megtaláljátok a ti gondviselőtöket.

Mindig az legyen az elsődleges a számotokra, hogy tudjátok magatokat az Istenre bízni, ez olyan értelemben nagyon fontos, hogy ne legyen bennetek olyan akadály, ami miatt megakad bennetek az a jó érzés, hogy van Istenünk, aki a mi gondviselőnk és még a hajunk szálait is számon tartja.

Mindig gondoljatok arra az igerészre amikor az erdők és a mezők liliomairól beszél Jézus, hogy mennyire igaz, mert azokat senki sem táplálja és gondozza és mégis milyen szépen fejlődnek és virágoznak. Őket is az Isten az ő gondviselőjük tartja életben, illetve gondoskodik róluk bőséges esővel és napfénnyel. És mindenük megvan amire szüksége van egy növénynek, hogy éljen és fejlődni tudjon. Hát akkor az Ő gyermekeiről miért ne gondoskodna, örömmel teszi azt, mert Ő veletek együtt örül, ha lássa, hogy ti elégedettek és kiegyensúlyozottak vagytok.  

A gondviselésről szóló példabeszéd az egyik alapja az evangéliumoknak, mert ebben ténylegesen kell az embereknek megtenni azt, ami abban le van írva, ahhoz hogy az Isten valóban a segítségükre tudjon lenni, mert a hit az alapja a gondviselésnek. Ez olyan mint az ház építkezése, ahol az alapokat kell nagyon megerősíteni ahhoz, hogy a többi rárakott terhet eltudja viselni, illetve megtartani azt.

Testvéreim a hit olyan mint a kőkemény fa, amit nem lehet egykönnyen elvágni sem, mert a keménysége miatt az ember néha akadályba ütközik  szerszámaival. De a megkeményedett hit is meglágyulhat, meglazulhat, ha az ember nem fordít rá kellő időt annak ápolására.  Az ápolás az abból áll, hogy mindig az Istenre figyelve élitek az életeteket. Az élet az nagyon fontos eseménye a mindennapjaitoknak, mert az élet egyenlő az Isteni szeretet adta lehetőséggel. Ámen.
2006.11.14.




A hit az emberi élet legfontosabb eszköze. Nem lehet hitről beszélni abban az esetben, amikor az ember csak beszél valamiről, de cselekedeteiben az nem tükröződik vissza. Jézus az evangéliumban amiről beszélt Ő azt meg is cselekedte. Mindazt azért cselekedte meg, hogy igazolja azt, hogy a beszéd az elszáll, de a cselekedet az bevésődik az emberi szívekbe és ezáltal képesek lesznek ők is hasonlóan cselekedni.

Mindig csak arra képes az ember az életében, amire a lelke éppen fel van készülve. A lelket nem lehet erőszakos módon fejleszteni, csak túlerőltetni, aminek az lesz a következménye, hogy a lélek nem képes a továbbiakban felismerni azt sem, amire neki szüksége lesz a feladatához.
A lélekben zajló események nagyban befolyásolják az emberei tudatot, ami a későbbiekben egyáltalán nem hasznos az ember javára, mert akkor már nem az Isten akarata szerinti életet éli, hanem a saját maga alkotta feladat vált a számára fontossá.

A hit alapja az emberi szívekben rejlő nagyon fontos esemény, ami nem engedi meglazulni az Istennel való szoros kapcsolatot. Ennek következtében a lélek képes olyan cselekedetekre, mint amit Jézus cselekedett az Ő tanítási időszakában. A betegeket gyógyította, a leprásokat megtisztította, a vaknak vissza adta a látó képességét és még lehetne sorolni  azokat a cselekedeteket, amelyeknek az alapja a hit. A ti életetekben is azokat a cselekedeteket megtudjátok valósítani, amennyiben a hitetek sziklaszilárddá fog válni, és nem lesz olyan akadálya, hogy megrögzít benneteket a félelem és a hitetlenség.

Mindig arra gondoljatok, hogy a hit az alapja annak, hogy eltudtatok indulni a Jézusi Úton. A következő lépcső már egy kicsit nehezebb, hogy megtudtok-e maradni azon az úton, amelyen különböző akadályokba ütköztök ? A még magasabb lépcső az már azt várja el az úton haladó emberektől, hogy a reánehezedő teher alatt megtudja-e valósítani azt, amit előzőleg szeretett volna elvégezni, de a terhek súlya alatt elveszítette az erejét és összeroskad. Van- e kitartása és támasza, hogy mindezt megvalósítsa ?  Tud –e kapaszkodni az Isteni erőbe, a szeretetbe ami átsegíti minden nehézségen ?  A hit az nagyon fontos alapja az emberi életnek, mert nélküle csak külsőségben tud élni.

A hitben gazdag ember élete vidám, nagyon magabiztos, mert tudja, hogy nincs egyedül. Bármilyen nehézségbe ütközik, van aki őt onnan kisegíti. Így egyáltalán nem teher a számára a nélkülözés sem, mert a gondviselője segít neki abban, amire neki a megélhetéséhez szüksége van. Nagyon fontos a kitartás, hogy a hit elszáll, ha csak olyan könnyű eseményként kezeli az ember.

Nem lehet hitről beszélni az  emberek életében addig, amíg azt ő meg nem élte a hétköznapi életében, valamilyen formában, valamilyen eseményben. De ez a hit is csak addig marad az emberi szívekben, ameddig azt az ellentét ki nem tépi onnan. Soha nem lehet az ember biztos a dolgában, hogy neki minden olyan jól sikerül, mert az ellentét rögtön közbelép és elveszi azt a kincset az emberektől, amit ők nagyon nehezen szereztek meg. És hopp, máris eltűnt a hit az emberi szívekből, de az ellentét ravaszsága következtében az embert továbbra is abban  hitegeti, hogy őneki mekkora a hite, különböző praktikái által, az ember ezt el is hiszi magáról. Innentől kezdve az ember már nem az Istenben és az ő tanításában hisz, hanem valamilyen más
nagyon is hasonló eszmékben, ami az embert nagyon magabiztossá teszi az élete során.

A hitnek nagyon sok megnyilvánulási formái vannak a földön, amit az Isten nagyon nagy szeretettel ad azoknak, akik arra felkészültek és megértik az evangéliumban leírtakat, és azt a szívükkel meg is cselekszik a földi életükben.

Így kerülhetett sor arra is, hogy Jézus tanítványai abban az időben ugyanúgy képesek voltak a betegek gyógyítására, a szellemektől való megtisztításra, néhány kivételes esetben, amire az ő hitük és a képességük sem volt elegendő, ott csak Jézus volt képes abban a helyzetben az ördögöt kiűzni az emberekből.  De általában a tanítványai voltak azok, akiknek a hitük alapján az Isteni erő képes volt olyan csodákat tenni, mint Jézus tett a gyógyításaival.

Testvéreim a hit az Istennek az ereje, ti is részesülhettek ebből az adományból, ha képesek lesztek megcselekedni a jót az életetekben, ne arra gondoljatok, hogy „én „ nem vagyok képes semmire, hanem arra, hogy az Isten velem van és én vele, akkor már minden sikerülhet a számomra. Csak a fonalat ne engedjétek el, mindig fogjátok jó szorosan, és higgyétek el, hogy az Isten a ti életetekben is ugyanúgy működik, mint régen a tanítványok idejében. Higgyetek az Isten gondviselő, szerető erejében és megtapasztaljátok annak gyümölcseit is.
Bízzatok magatokban, és a bennetek élő Jézusban. Ámen.
2006.12.01.