Jézus a fény

10. Hagyjátok magatokat az Isten által irányítani

A lelketeket csak akkor tudja az Isten irányítani, ha nem vagytok magatokkal túlságosan elégedettek, mert akkor a lélek nem hajlandó elfogadni mások által felkínált segítséget sem, mert a saját maga alkotta eseményeket képes csak feldolgozni. Mindig csak arra legyetek vevők az életetek során, hogy ne mások által legyetek irányítva, hanem hagyjátok a lelketeket szabadnak, hogy meghalljátok az Isten hívó szavát, amit ha nem rá figyeltek akkor bizony csak azt hiszitek, hogy Ő szólt hozzátok. Ezt úgy tudjátok a leghamarabb kontrolálni magatokban, hogy az amit cselekszel az a te lelkedben milyen hatásokat vált ki?
Milyen a kapcsolatod a környezeteddel, vagyis a körülötted élő embertársaiddal? Hogyan éled meg a mindennapjaidat Jézussal, van-e benned olyan érzés, hogy nem jó az amit eddig csináltam ? Mindig a környezeted a tükör a számodra, mert bennük látod meg a saját eltorzult viselkedésed következményeit.

A lélek az csak akkor leli meg a nyugalmát amikor mindenben a legjobb a számára a cselekedet, mert nem lehet csak úgy elképzelni valamit, ami a lelketekben nincs előkészítve. Csak rajtatok múlik, hogy azt az emberi akarat milyen irányba fogja eltorzítani, amit az Isteni szeretet tisztán akar nektek adni. Itt is az Isteni kegyelem az, ami elősegíti az emberi lelket a helyes döntéshozatalban.

Legyen mindig az a szemeitek  előtt, hogy soha ne legyetek megértőek azzal, ne azonosuljatok vele, aki azt cselekszi meg, amit nem az Isten  akar megcselekedni.
Mindig érezni fogjátok magatokon, hogy mit akar az Isten, vagyis belsőleg fogjátok megérezni magatokon, hogy az Isten akarja –e vagy sem, amit ti elgondoltatok magatoknak.

Minden alkalommal csak azt fogjátok érezni, hogy jó az amit csináltok, nem kell azon gondolkoznotok, hogy megcsináljad- e vagy sem, mert a lelketekben az nagyon erősen érződik  meg, hogy cselekedd a jót, vagyis azt, amit az Isten akarja, hogy cselekedjél.
Legyetek nagyon nyitottak az Isteni kegyelem adta lehetőségekre, hogy meglássátok abban a saját magatok elrontott feladataitokat.

Jó lenne ha nagyító alá vennétek a cselekedeteiteket, mert akkor rájöttök,  hogy az amit megcselekedtetek az nem biztos, hogy az aminek azt ti vélitek.
Ugyanis a lélek  nincs felkészülve arra, hogy ő önállóan tudjon dönteni, mert az önálló döntés az Isten nélküli, az pedig amelyik Isten akaratával megegyező az bizony messziről észrevehető módon sugárzik attól az örömtől, ami nem hasonlítható semmihez sem, mert azt az Isten bevilágította, hogy ti lássátok meg benne önmagatokat, vagyis azt amit  Ő akar, hogy cselekedjetek.

Nagyon szomorú eset a földön,  amikor az emberek a maguk akarata szerint  döntenek és ezzel kizárják az Istent abból a cselekedet sorozatból, amelyet egyedül akarnak megoldani.

Gondolkodjatok el arról, hogy az életetekben hányszor történt hasonló eset, amikor nem vártátok meg azt, hogy az Isten döntsön a ti sorsotokról, hanem ti magatok döntöttetek amellett, hogy azt hittétek, hogy az Ő akaratát teljesítettétek.
Pedig ha elgondolkoztok rajta, hogy az előzményekben milyen hátráltató dolgok történtek, akkor rádöbbenhettek, hogy az a döntésetek, amely nem áll meg az Isten mérlegén, az bizony a kísértő jelenléte a ti életetekben és cselekedeteitekben.

Jó lenne ha ezt komolyan vennétek és  nem lenne bennetek olyan gőg, hogy ez bennetek lázadást, vagy ellenkező esetben olyan lelki magabiztosságot jelentsen, ami bizony elszomorító lenne a számotokra.
Mi égiek csak azt tudjuk megtenni a földön élő emberekkel, hogy segítünk, ha nyitottak az Isten felé. Vagyis a nyitottságot azt úgy értjük, hogy a ti lelketekben lévő jó tulajdonságokkal fel kell tudnotok ismerni azt, amit az Isten a ti számotokra akar közölni.

Ez lehetséges szóban embertársaitok által, de lehetséges gondolati síkon és egyéb módokon is. Az lenne a legjobb ha nem azzal foglalkoznátok, amit ti láttok jónak, hanem hagyjátok magatokat az Isten Szent Lelke által irányítani. De ez csak úgy lehetséges, ha a lelketekkel állandóan Jézusra figyelve  teszitek a mindennapjaitokat úgy, hogy közben észre sem veszitek, hogy a feladatot elvégeztétek, olyan rezzenéstelenül sikerült. Ez az amikor ráfigyeltek és nem arra, aki csak azt szeretné ha őreá figyelnétek. 

Ne engedjétek magatokba azokat a gondolatokat és érzéseket, amelyek eltántorítanak attól a gondolattól, amely arra  vezet amerre megakarjátok látni önmagatokat az Isten fényében.
Legyen elegendő  a számotokra az, hogy sohasem lehet biztos a földi ember abban, amit éppen cselekszik. Ugyanis ha biztos lenne az, amit ő cselekszik, akkor nem lenne szükség a számára az Isteni segítségre.

Legyetek nagyon éberek, ne engedjétek, hogy a lelketek az olyan helyzetbe kerüljön, amelyben az öröm eltávozik belőle, mert akkor bizony más zászlaja alatt tevékenykedik az ember. Jó lenne, ha az lenne a számotokra a legfontosabb mérce, hogy hogyan érzem én magamat abban a helyzetben, amiben éppen most vagyok ? Ha ragyogó jó a közérzetem, vagyis a lelki békémet nem háborította fel semmi, akkor helyesen cselekedtem.
Ha viszont elkeseredés, kedvtelenség, az önzetlen szeretet hiánya, és a legfontosabb, hogy a lelkedben az, az érzés megvolt-e előtte, vagy csak most kezded el érezni.

Nem lenne jó a számotokra, ha csak egy is a lelketekben van, amikor a döntéseiteket  meghozzátok bármiben, akkor bizony  el kellene gondolkodnotok, hogy az valóban helyes volt-e,  hozott-e örömöt nekem és a környezetemnek ?
Tettem-e olyant, hogy ezzel embertársaimat megbántottam ? Vagy éppen csak elkeserítettem őket ?
Ne legyetek testvéreim önzőek a lelketek ne legyen semmilyen hatás alatt, amiből nem láttok ki, mert nem lesz az jó a ti számotokra hosszútávon, hogy  a lelketekben az öröm és a békesség hiányozni fog.

Mindig minden alkalommal, amikor a lelketek csak elkeseredik és nincs bennetek öröm, akkor az ellentét  elkezd uralkodni a ti gondolataitokon, mert azáltal kiléptek a Jézusi szeretetből, amikor elkezdtek lehangolódni, elkeseredni.

A lélek nagyon sokféle embertelenséget elkövet, úgy hogy közben meg van róla győződve, hogy ezt ő az Isten kérésére teszi.
Testvéreim gondolkodjatok. A lelketeket csak akkor tudja az Isten  Szent Lelke irányítani, ha ti a kapcsolatot nem szakítjátok meg vele, vagyis a gondolataitokat vele kapcsolatban tartjátok. Elegendő egy pillanat is arra, ha nem vagytok figyelmesek, ha nem figyeltek eléggé magatokra, hogy olyan baklövést kövessetek el, amit bizony nagyon nehezen tudtok kijavítani, illetve helyrehozni.

Gondolkodjatok el azon is, hogy miért van az, az emberek között, hogy egyáltalán nem ismerik fel azt, hogy az embertársai segíteni szeretnének neki.
Valószínű, hogy ekkor már a lélek annyira önállósította magát, hogy akkor már nem tűr  meg maga körül semmiféle „ külső segítséget „ , mert ekkorra már a lelkében a gőg  oly nagyra nőtt, hogy észre sem veszi azt, hogy ezt neki mondják a testvérei.

Vagyis mi égiek, az Isten megbízásából küldjük a segítséget embertársaitokon keresztül, mert annak a  „füle” addigra már teljesen használhatatlanná válik, amikorra ezeket a szavakat meghallja a testvéreitől.

Testvéreim ! Gondolkozzatok egy kicsit, elmélkedjetek arról, hogy a lelketekben meg van –e  az  a békesség és nyugalom, mint az  legfontosabbnak tűnő döntéseitek előtt megvolt ?

Nem mindig fogjátok ezt megtalálni, mert az a döntés azért volt olyan keserű, mert az Isten nem édesítette azt meg, mert nem az Ő akarata szerint történt. Mi égiek csak abban tudunk benneteket segíteni, ami a lelketeket érinti, vagyis ami  felépíti azt, amit más lerombolt. Tegyetek félre minden olyan gondolatot, amely arra enged következtetni, hogy a lelketek az nem találja meg az ő nyugalmát, békéjét.

Nem lenne helyes, ha most azt mondanánk, hogy a lelketek akkor lesz igazán boldog, ha csak azt cselekszitek meg, amit az Isten elvár tőletek. Igen elvárja, de Ő tudja, hogy az Ő gyermekei gyengék és esendőek, így Ő állandóan lehetőségeket biztost a földi emberek számára a javításra.
Arra, hogy a lelküket csak egyszer feltudják emelni hozzá  és akkor Ő fog megtartani benneteket azáltal, hogy  folyton figyel rátok és elkezdi a lelketeket művelni, javítgatni. De ehhez nektek kell elkezdenetek azt a tanulási időszakot, amit Ő úgy nevez, hogy a lélek gyógyulása. A gyógyulása annyit jelent, hogy a benne lévő betegségektől igyekszik meggyógyítani  azt, aki elfogadja Őt  és hagyja, hogy az Úr őt irányítsa.

Ma is azt teszi mint 2000 évvel ezelőtt, amikor azok az emberek, akik csak a fizikai világ valóságában éltek, de a lelkük fel volt készítve arra, hogy Jézus születésével ők elfogadják az Ő tanítását és ezáltal a lelkük megtisztul. Elkezd fejlődni és csak akkor döbbentek meg magukon, amikor Jézus felszólította őket, hogy kövessék Őt. Ekkor eszükbe sem jutott azt mondani, hogy nem. Mindegyik örömmel tette azt, amire Jézus felkérte őket.
Ti is így vagytok a lelketek elő van készítve és csak rajtatok múlik, hogy ezt hogyan váltjátok valóra.
Mindenkor  vannak olyanok, akik meghallják az Isten hívó szavát és ők akkor azzal elfogadták Őt.

Nem elegendő ha csak elfogadjátok Őt, megkell cselekednetek az életetek során azokat az eseményeket, amelyeket Ő állított nektek, hogy ezekben tanuljatok, fejlődjetek és azután pedig lássátok meg Őt azokban, akiket Ő küld hozzátok. Ti csak azt látjátok meg magatok körül, akik hasonlóan gondolkodnak  és cselekednek mint ti. Ebből is látszik rajtatok, hogy egyáltalán nem vagytok egymásnak pártfogoltjai, mert nem törődtök egymással, csak a magatok szelét fújjátok.

Nem mindig előny az, ha valaki nagyon okos. Az okosság csak arra szükséges, hogy felismerjétek azt az Isteni tanítást, amelyet Ő küld nektek embereken keresztül. A ti okosságotok, evangéliumi ismereteiteket  már felsőfokon lehet mérni, de a cselekedeteiteket azt bizony nagyon alacsony mércével méritek, mert a hangsúlyt nem a cselekedetekre teszitek, hanem arra, hogy különböző  módokon nézzétek azt, hogy Jézus hogyan gondolkodott, hogyan cselekedett.
Ahelyett, hogy azt néznétek meg magatokban, hogy a ti életetek mennyiben hasonlítható  ahhoz az élethez, amelyről oly szépen  tudtok beszélni, túlkapásokba esni azzal, hogy az evangélium igazságait kicsavarva, a saját magatok javára fordítjátok. Ne gondoljátok azt, hogy ez nem így van.

A lélek tanulásából kell kiindulnotok, hogy mi az, az életetekben, ami megáll az Isten előtt akkor, ha Ő azt kéri tőletek, hogy „ma menjél hozzá” . Nem lenne –e bennetek félelem, hogy mennyit elmulasztottatok és még mennyit szeretnétek javítani az életetekben. Mindig van idő és lehetőség a megtérő lelkek számára. Mindig lesz arra is idő, hogy kijavítsátok a hibáitokat. Az Isten türelmes. Vár.

Ne arra gondoljatok ha elrontottatok valamit, hogy akkor azt már nem tudjátok helyrehozni. Minden lehetőség meg van arra az esetre, ha fel akarod vállalni azt az életfeladatot, amelyet elvállaltál a teremtődtől. Mindig van kiút. Mindig csak azt cselekedjétek meg, ami a lelketeket építi. Nem minden épít, amire ti azt mondjátok, hogy építő jellegű. Mindent másként éltek meg a földi testben, mint egyébként kellene.

Az igazi építő jellegű gondolatok azok maradandóak, tartósak. Nem eszi meg őket rozsda, a moly, mert igaziak, az Isten mércéje szerint megállják a helyüket az Ő mérlegén.
Minden ami mulandó, az nem az Ő országát építi. Az Ő országába  csak abban a ruhában lehet bejutni, aki a Jézusi életet éli meg az életében.

Legyetek nagyon éberek, fogadjátok el embertársaitoktól azokat a kritikákat, amelyek a lelketeket érintik, mert azért érintik azt, hogy az a léleknek még érzékeny része, azt még ki kell javítanotok. Az ami nem irritálja az ember lelkét azzal nincs semmi gondja. De ha a lelkében valami érzékenyen érinti és nem ért vele egyet, akkor azon el kell gondolkoznia annak a helyességén, ami ezt kiváltotta benne.

Mindig megfogja azt találni minden ember, ha azt tisztaszívből teszi és nem engedi meg azt magának, hogy ezzel  én már nem foglalkozom, mert az Istennek ajánlottam magamat, a többit már Ő intézi el rajtam. Igaz. Csak ehhez az emberi tiszta akarat is szükséges, hogy odafigyeljen, hogy neki is üzent az Isten.

Ez a legnagyobb hibalehetőség a földön a számotokra, hogy az emberek nem gondolkodnak azon, hogy az életük miért  jutott a kátyúba, miért nem halad az élet szekere ?
Folyamatosan csak azt kell szem előtt tartanotok, hogy ne legyetek megkötözve azzal az érzéssel, ami megakadályoz benneteket abban, hogy a lelketekben észrevegyétek azt, ami a ti javatokra szolgál.

Soha ne zavarjon téged kedves testvérem aki írod ezeket a sorokat, hogy olyan gondolatokkal találod magadat szembe az írásokban, amit nem értesz meg, mert ez nem csak neked íródott. Vedd észre, hogy a lelked csak eszköz ennek a feladatnak a  végrehajtásához. Mindig kell emberi kéz ahhoz, hogy az égi tanítás a földre eljuthasson.
Ne tévesszen meg benneteket az, hogy egyáltalán  nem abban a minőségben íródik az a könyv, ahogyan ti ezeket megszoktátok, ugyanis nem emberi ész alkotta írás, csak emberi kéz által leirt tanítás.

Nem lenne helyes, ha ezt nem közölnénk veletek, kétségeket hagyva az iránt, hogy hogyan kerülhetett ilyen stílusú írás a jelen időtökben az emberi kezekbe. Mindig keres az Isten az Ő számára egyszerű, nem tudós jellegű, hanem kimondottan olyan egyszerű tudású  ember lelkeket akikkel ezeket a feladatokat eltudja végezni.
Mert a nagy tudás az akadályozza az emberi lelket abban az alázatosságban, hogy ne az ő akaratát tegye előtérbe, hanem az Isten szabadon tudjon vele és általa cselekedni úgy, hogy közben egyáltalán nem azért teszi, hogy ezzel magának szerezzen dicsőséget, hanem az Isten akaratának engedelmeskedve teszi azt, amit az Isten szeretne az emberi lelkekhez eljuttatni, azáltal, hogy ő éjjelt nappallá téve  dolgozik azért, hogy ez a könyv mihamarabb a ti kezetekbe kerüljön.

Így jöhetett létre az a nem mindennapi esemény a ti számotokra, hogy kézzel írott könyvből fogjátok ezt a rengeteg írást elolvasni.
Próbáljátok elképzelni önmagatokat, hogy órákon keresztül, kézzel írni olvashatóan, nagy figyelmet követelő írást leírni úgy, hogy közben  rengeteg fizikai munkát elvégezve teszi le azokat a nem mindennapi tanításokat elétek, hogy ezt ti olvassátok el és tanuljatok belőle.

Rengeteg ember él a földön, aki csak azt teszi, amit az Isten elvár tőle. Így tesz  testvéretek is, aki önmagát nem kímélve teszi azt a feladatát, amit a ti időtökben ebben a formában kézzel írva, majd legépelve nagyon kevesen vállalnának, úgy hogy közben a munkáját, családját  ellátva leginkább éjjel teszi meg ezt a feladatát.

Tegyetek félre a lelketekben minden olyan érzést, ami ezzel nem kívánatos a ti részetekre, hagyjátok, hogy az Isten Szent Lelke tudja áthatni a ti szíveteket, lelketeket, hogy felismerjétek benne azt, amit az Isten a ti számotokra küldött.

Nem lenne helyes, ha azt nem mérlegelnétek, hogy ma éppen miért ez a könyv került a kezembe ?

Minden olyan esemény ami veletek történik meg azt az  Isten irányítja, hogy elgondolkozzatok a földi életetek helyességén és azon, hogy az előttetek álló eseményeket is az Isten fényében megélve  tudjátok elvégezni.
Nem minden nap történik veletek ilyen, hogy az Isten a jelen időtökben, úgy szól hozzátok, hogy ezt nekem írta  az Isten, vagyis nekem küldte el a feladatom megoldásához. Így jöhetett létre az, az esemény, hogy te most ezt a könyvet elolvasod, ugyanis az égi kezek irányítanak benneteket, ha hagyjátok magatokat.

Nem lenne helyes megoldás a ti részetekről, ha ettől kezdve nem olvasnátok el tovább, hogy ez ne bosszantson benneteket. Ti fogjátok észrevenni ennek a gyümölcsét az életetekben, hogy mennyire másként fogjátok megélni a hétköznapjaitokat, hogy ezt a könyvet igazán tiszta szívből  olvastátok el.

Tudjuk azt mi égi testvéreitek, hogy mennyire nehéz a helyzetetek a jelen időszakotokban, mert nem lehet veletek, úgy kapcsolatot fenntartani, hogy azt tisztán tudjátok fogadni, mert a lelketek telve van bánattal és egyéb nem kívánatos eseményekkel, amelyek az emberi lelkekben olyan folyamatot indított el, amely nem hogy segítette volna őket az előrehaladásban, hanem inkább a kétségbeesésbe  és szenvedésekbe taszították az emberi lelkeket.

Vegyétek észre magatokon, hogy a saját lelki békéteket sem tudtátok megtartani és a környezetetekben, közösségeitekben is hasonló a helyzet.
Látjátok testvéreim az ellentét milyen könnyen betud férkőzni közétek ?  Ha hagyjátok, hogy a lelketekben olyan gondolatok verjenek gyökeret, amiknek semmi közük sincs az Istenhez.

Tegyétek félre az önzéseiteket és tanuljatok azoktól, akik nem a fennhéjázó nagy embereket játsszák meg, hanem élik a lelkükben azt az egyszerű életet, amelyet az Isten vezet. Ti is mindannyian csak azt tettétek, amit ti jónak láttatok, csak éppen a lelketekben nem az Isteni világosság irányított, hanem a lelketekben keletkezett sötétség.

Mi égi testvéreitek mindannyian csak azt kérjük tőletek, hogy vegyétek komolyan azt, amit a lelketek ebből a könyvből jónak ítél meg, és cselekedjetek a szerint  és megfogjátok látni az eredményét.

Mindig vannak és lesznek is olyan emberek a  közösségekben, ahol a békétlenséget szítsák, de ti vegyétek ezeket észre és ne dőljetek be neki, hanem szeretettel próbáljátok megoldani ezeket a vitás kérdéseiteket. Úgy, hogy közben mind a kettőtök lelkében meg fog változni az, az érzés, ami eddig ellentétes volt. 

Jó lesz látni  a számunkra azt, hogy ismét  békés, boldog nagy közösség tanul együtt, úgy mint amikor még a kezdetekben a lelketekben örömmel üdvözöltétek egymást és ezáltal az Isten Szent Lelke tudott benneteket vezetni, irányítani.
Ne engedjétek magatokba azokat az érzéseket, amelyek eltávolítanak  benneteket egymástól, hanem a lelketekben egyesülve támogassátok egymást úgy, hogy azok, akik másképpen gondolkoznak és nem tudnak azokkal a tanításokkal egyetérteni, azok se kényszerüljenek eltávolodni egymástól, hanem lélekben közösen próbálják megoldani azokat a vitás kérdéseket, amelyek okot adtak arra, hogy szétváljanak egymástól.

Minden emberi lélek arra törekszik, hogy az Istenhez közelebb kerüljön, de a lelkében nem teszi meg azokat a változásokat, amelyek segítenék őt ebben. Így ő csak azt hiszi, hogy jó cselekedik, de az Isten mérlegén nem áll meg az a cselekedet, amelyet ő annak ítélt, hogy jó !

Pedig testvéreim nem tudjátok elképzelni sem, hogy az Isten mennyire vár benneteket, hogy ismét a közelébe jussatok, hogy fel tudjon benneteket karolni és vezetni azon az Úton, amelyet Ő mutatott nektek. Bizony elfogtok álmélkodni azon, hogy mennyire jó az Isten, hogy nem hagyja, hogy az Ő gyermekei elvesszenek, hanem folyton utánuk nyúl és segíti őket, hogy vegyék észre, hogy irányt kell változtatniuk ahhoz, hogy a kettőjük kapcsolata ismét eggyé váljon.

Nem minden nap történik ilyen, hogy az Isten így szól hozzátok, hogy segítsen benneteket, hogy eltudjátok dönteni hovatartozásaitokat mielőbb, míg nem késő a döntés meghozatala.
Így került sor erre a feladatra, hogy tájékoztasson benneteket arról, hogy jelenleg hol tartotok a földi életetek során. Vegyétek észre, hogy az Istennel akarjátok a feladataitokat megoldani és közben egyre eltávolodtok testvéreitektől és ezáltal  tőle is,  és így nem azt az utat járjátok, amelyet éppen az Isten jelölt ki a számotokra.

Tanuljatok ebből a könyvből, az Isten által küldött tanításokból, hogy lelketek épüljön  és fejlődjön.
Ismét el kell jönnie annak az időnek, amikor egyek lesztek  Istenben, nem külön utakon járva, hanem az Istennel egységben és nem  az emberekkel egységben.
Ez a jelenlegi az nem megoldható feladat a számotokra, ha az emberi ész által kidolgozott feladatot tartjátok jónak és igaznak, holott ahhoz az Istennek nincs is köze, amit az emberi okoskodás hoz létre az Istennek a leple alatt.

Tanuljatok azokból a könyvekből amiből eddig is tanultatok, amiben ez áll, hogy „ ne legyetek emberek szolgája, hanem Jézus szeretett testvére  legyél és ne add oda  a szabadságodat embereknek, hanem hagyd, hogy az Isten legyen az, aki veled közösségben éljen.”

Tudjátok azt ti is, hogy sok emberi tulajdonság együtt  nem azt eredményezi, amit az Isten akar külön – külön minden gyermekétől. Így az a szerencsétlen lélek képtelen a saját feladatát elvégezni, mert a lehetőségei nem adottak arra, amire éppen neki szüksége lenne.
Testvéreim a szabadság a legfontosabb az emberi lélek számára, hagyjátok magatokat  a saját lelketek által irányítani, ne más ember lelke által legyetek irányítottak. Ugyanis ha ezt cselekszitek meg, akkor nem hagyjátok a lelketeket az Isten által irányítani.

A közösségi szellem az nagyon előnyös az emberi lélek számára, mert sokat tanul, csak ahol a lélek korlátozva van, ott nincs lehetősége a tovább fejlődésre. Hiába látszik, hogy mennyit tanult, de a tanulás nem elegendő, ha fizikai szinten a cselekedet nem követi azt, amit elméleti szinten elsajátított.

Ezért nagyon fontos, hogy soha ne kövessetek egyetlen ember tanítót sem, csak az Isten kövessétek. Ő fogja a ti számotokra megmutatni azt, hogy „te” milyen közösségben élj, mert Ő látja a te lelkedet, hogy neked mire van szükséged. Ha emberek eldöntik Isten akarata nélkül, hogy közösségben élnek, azok csak a maguk akaratát cselekszik meg, mert az Isten nem vár el tőletek olyant, hogy azt cselekedjétek meg, amit más nem akar, vagy nem képes rá.

Minden embernek az a feladata a földi életében, hogy cselekedje meg az Isten akaratát az ő életében úgy, hogy közben nem botránkoztatja meg testvéreit.

Tegyétek félre a ti önérzeteteket és törekedjetek arra, hogy az Istenre figyelve cselekedjétek az Ő akaratát. Nem lesz nehezebb mint eddig tettétek azt, de örömtelibbé  fog válni az életetek.

Az élet az nem más, mint a mindennapi életetekben megcselekedett jó, amit az Isten mérlegére téve meg lehet látni, hogy valóban jó-e az a jónak ítélt cselekedet.
Mindig az lebegjen a szemeitek előtt, hogy miért történnek veletek olyan események, amik éppen megtörténnek. Az Isten látja a ti lelketeket és látja, hogy éppen abban a feladatban mire van szükségetek és Ő ebben a segítségetekre siet.