Jézus a fény

6. A lélek mint érzékeny műszer

Nagyon örülünk annak, hogy egyre jobban  a szíveden viseled a feladatod sorsát, mert egyenlőre csak ezzel kell foglalkoznod. A lelked az csak arra hajlandó, hogy elkezdje az életét másként élni mind eddig.
Nem az a lényeges, hogy miért vagy olyan amilyen, hanem arra gondolj, hogy a lelked, ami eddig csak csendes, szerény emberként élte az életét, ezután ez meg fog változni.

Nem lehet véka alá rejteni azt a tudást, amelyet ebben a könyvben  társz  az emberek elé, Jézus Krisztus segítsége által.

Jelenleg az emberi lelkek telve vannak azzal az igazsággal, amelyet maguknak készítenek elő, ebből  is látszik az, az esemény, hogy egy ember bármennyire is nem akar valamit, az Isten akaratának nem tud nemet mondani, ha az ő lelke Isten által van irányítva.    

Jó lenne ha ezeket nem felejtenétek el. Nem mert az, hogy ez az írás  elkészülhetett, nagyon sok olyan eseménynek kellett  bekövetkezni az emberek életében, ami szükségessé tette azt,  hogy segítsünk azoknak, akik erre rászorulnak.

Mi égi lelkek, akiknek az a feladatuk, hogy segítsük a még a földön élő embereket, olyan formában, hogy elküldjük azt a negatívumnak nem mondható, kézírásból készült könyvet, amelyet csak olyanok fognak szívesen olvasni, akik a lelkükben igazán törekednek az Isteni igazságra és ebből olvasva, megtudják találni azt az utat, amelyen járni kellene nekik.

Jó lenne ha nem fenntartással olvasnátok el ezt a könyvet, hanem olyan lelkülettel, amilyennel mi szeretnénk, hogy a kezetekbe a könyv, a benne lévő a szívetekbe kerülne.
Nem lenne helyes a részetekről, ha nem örömmel olvasnátok el, mivel a lelketek az örvendezni fog, hogy az ő feladatához a gyógyír elérkezett.

Te, aki csak elolvastad, ráfogsz jönni arra, hogy egyáltalán nem lett a lelked könnyebb ettől  az írástól, akkor kérdezd meg önmagadtól, hogy miért  nem örülsz te annak, ami  a lelkednek a javára válna ?
Te sem tudod magadat elkülöníteni attól, hogy ez meg az miért így történt.
A lélek az pontosan tudja, hogy mit akar, csak az emberi okoskodás az nem engedi érvényesülni.

Így kerülhetett sor arra az eseményre is a közösségekben, hogy a lelkek  egyáltalán nem azzal a feladattal vannak elfoglalva, amit az Isten az ő számukra adott. Mindenki megy,- rohan,  - szalad egyik helyről a másikra, hogy minél többet tanuljon. Ezzel még rendben is lenne, ha mindenhol hasonló lelki táplálékhoz jutna az ember. Ellenkezőleg.
Az egyik legveszélyesebb az emberi lelkek számára, mert a lélek a sokféle „lelki táplálék” közül egyáltalán nem tudja felismerni, hogy az ő feladatához éppen melyik tanítás a megfelelő.

Jó lenne, ha lelketek megtalálná azt az eredményt, amelyet örökké keres, mert így nem dolgozik, csak keres – kutat. A lélek az egy nagyon érzékeny műszer, ami igen könnyen meghibásodhat, ha nem a számára megfelelő táplálékkal látják el.
Ez abból ismerhető fel, hogy egyáltalán nem számit neki, hogy milyen az a tanítás a számára, ő „beveszi” és elmegy, de nem növekszik és nem fejlődik tőle, csak vegetál, mivel a lélek másra vágyik, csak éppen nem kapja meg.

Nagyon veszélyes helyzet ez a földi emberek számára, mert azt hiszik , hogy ha ők mindenhová eljárnak, sokat tanulnak  és ezáltal a lelkük rohamosan elkezd  fejlődni. Tudatosan fejlesztik önmagukat, de ebből kihagyják azt, Aki ebben a  legtöbbet tudna segíteni a földi embereknek.

Az Istent nem tartják olyan fontosnak a számukra, hogy megvárják azt, hogy  az Isten hívószavára menjen bárhová. Ha nem ezt cselekszi az ember,  akkor hosszútávra  békét, boldogságot teremt meg önmagában, ami kíséri őt a mindennapjaiban.
Legyetek éberek és figyeljétek meg önmagatokat, hogy az elfogyasztott „lelki táplálék” után, hogyan érzitek magatokat, beleértve azt is, hogy van-e kedvetek ahhoz, ami eddig jónak bizonyult? Nem mindig figyel föl erre a földi ember, mert a lelkében élnek csak a gondolatok, amelyekben a lelke nem engedi megcselekedni azt, amit neki meg kellene cselekednie ahhoz, hogy a lépcsőn a lélek fentebb léphessen.

Tudjátok ti is, hogy semmiféle olyan eszköz nem létezik a földi ember számára, ami pótolhatná azt, az el nem végzett feladatot, amelyet neki a földi  életében elkellett volna végeznie.
Több ember egyszerre kerül hasonló helyzetbe, mert nem akarják egymást elhagyni fizikai szinten, így reményük sem lehet a további fejlődésre, mivel nincsenek meg azok a tapasztalatok, amelyek őket ebben tovább segítenék.

Ezért vigyázzatok kedves testvéreim arra, hogy a lelketekben csak azt cselekedjétek meg, amire Ő kér meg benneteket, vagyis amire ő vágyakozik. 
A vágyakozásnál nagyon vigyázzatok, mert nem lehet egykönnyen megállapítanotok, hogy most a lelketeknek van rá szüksége, vagy csak a te benső éned az, amely elakarja hitetni veled, hogy erre neked szükséged van  „cselekedd meg „. Próbáljátok felismerni magatokban, hogy az a ti számotokra mennyire jellemző  a ti életetekben ? Van –e benne olyan esemény, ami már megtörtént veletek ?  Ezek mind arra adnak magyarázatot, hogy el kellene gondolkoznotok a cselekedeteiteken, hogy azok valóban a tiétek voltak – e ? Bizony sokszor ráfogtok döbbenni arra, hogy a  lélek igényei a földi életben  bizony nem azok, amelyeket te már megcselekedtél.

Így fogsz rádöbbenni arra a nagyon nehéz belátásra, hogy a lélek vágyai és az ember vágyai nem megegyezőek. Abból tudsz leghamarabb ezekre felfigyelni önmagadban, hogy van –e  benned nyugalom, vagy csak úgy teszel, mint aki nyugodt ? Nem lested –e el ezt a tanulásodat valakitől, aki éppen nem azt cselekszi, amit neki cselekednie kellene ?

Ezek és ehhez hasonlóak azok a felismerések amelyek segítik a földi embert az ő saját feladataiban.

Nem meglepő a számotokra az, az esemény sem, amikor csak azt  teszitek, amit a lelketek csak úgy megszokásból tesz, mert nincs kedvetek váltani.

Sok – sok olyan felismerés segíti a földi embert az ő útján, a feladataiban, hogy ő el ne tévedjen. Ha pedig mégis úgy érzi, hogy eltévedt, sikeresen tudjon  újra talpra állni anélkül, hogy számára ez összeomlást jelentene.

Ezek a ti számotokra azok a kapaszkodók, amelyeket ha elengeditek, akkor  bizony  nagyon meg tudtok sérülni, úgy testileg, mint lelkileg.

Próbáljátok magatokat ezekhez a mércékhez igazítani, hogy a lelketekben élő szeretet, mindennapjaitokban sugárzó boldogság éljen bennetek, azért mert az Isten szeret benneteket és ti is törekedjetek arra, hogy ezeket megtudjátok  cselekedni úgy, hogy közben a lelketek ne sérüljön meg.