Jézus a fény

Az Élet - 18. A betegek gyógyítása

Az emberiség életében a gyógyítás szó hallatára nem az Isten jut az eszükbe, hanem a földi ember, aki végzi a gyógyítást. Minden egyéb ami ezzel kapcsolatos azt az emberek messziről elkerülik, mert nem hisznek abban, amiben igazán hinniük kellene, hogy az emberek lelkének a gyógyulásával következik be a testük gyógyulása is.

Minden ember, amikor hasonló helyzetbe kerül megkérdezhetné önmagától, hogy valóban ez lenne az igazi gyógymód az emberiség életében, a betegségekből való gyógyulásában. Ezeken bizony nagyon kevés ember gondolkozik el úgy, hogy az valóban a javára is válna.

Az emberiség az elmúlt időkben egyre kevésbé ismeri azt, ami a régebbi időkben természetes volt. Nem akarnak az emberek egyáltalán azzal foglalkozni, hogy a maguk akarata által jussanak el oda, hogy a testükben is egészséges állapot álljon be.
 A legtermészetesebb a számukra, hogy mindig mástól várják a segítséget. Holott a segítség az, az emberekben benne van, csak nem ismerik fel önmagukban, hogy az Isten ma is ugyanaz, mint kétezer évvel ezelőtt, amikor az embereket meggyógyította.

Ezért történnek még ma is olyan események a földi világban, hogy megbélyegzik azt az embert, aki a saját maga hitén keresztül képes eljutni oda, hogy hisz abban aki őt teremtette, hisz az Istenben és mindabban, amit Ő a földi életében megcselekedett.

Ebből adódóan az emberek eljutottak odáig, hogy egyáltalán észre sem veszik az ilyen eseményeket a környezetükben, mert az a számukra értéktelen és lehetetlen. Csalással és egyéb jelzőkkel illetik azokat az embereket, akik az Istenbe vetett hitük által akarnak meggyógyulni, és legfőképpen azokat, akik segíteni akarnak azoknak, akik hisznek ezekben a gyógyításokban.

Minden korban nagyon nehezen viselték az emberek az Isten által végzett gyógyulásokat, úgy a templomokban és egyéb zarándok helyeken, ahol ezek az események természetesek és  mindennaposak voltak.

A mai időkben sem más a helyzet, csak éppen az emberek még nyíltabban kezdik ki azokat az embertársaikat,  akik ezekben fejtik azt a szolgálatukat, amellyel az Isten megbízta őket leszületésük előtt.

Minden földi ember csak azért nem hajlandó ezeket az eseményeket elfogadni és elgondolkozni rajta, hogy akkor neki is vissza kellene a lelkében térni oda, ahová ezeket a jelenségeket a természet adta a számára. De ez már nem lehetséges, mert az emberek az alázat hiányában  nem képesek arra, hogy elgondolkozzanak azon, ami rajtuk kívül történik, az nem más, mint ami a lelkükben van. Az Élő Isten az, aki várja a gyermekeit, hogy ráfigyeljenek és tudjon nekik segíteni a nehéz földi élet során.

Abban az időben, amikor Jézus  élt a földi életben, akkor  sem mindenki volt az, aki elhitte az Ő csodálatos gyógyításait. Nem hittek neki, pedig a saját szemükkel látták az emberek amikor meggyógyította azokat az embereket, akik gyógyíthatatlanok voltak abban az időben is.
A mai világban, amikor az orvostudomány különböző praktikákkal súlyos pénzekért gyógyítják a földi embereket, és a gyógyulás sem mindig válik tökéletessé, mert az embereknek a lelküket kell először meggyógyítani, hogy a testük is meggyógyuljon.

Ezért mondta Jézus hogy  „alakítsátok át a gondolkodásotokat ”, mert akkor felfigyelnek az Isteni segítségre.  

Amikor az emberek nem arra figyelnek, ami a lelküket építi, akkor nem lehet velük a gyógyulásukról beszélni, mert nem akarnak mást, csak azt, amit ők látnak jónak. Hiába a segítség nem vesznek róla tudomást sem, mert elvakult bennük az Igazság iránti vágyuk, hogy megtalálják a saját lelkükben élő Istent, aki arra vár, hogy meggyógyíthassa a beteg gyermekeit.

Jézus amikor meggyógyította azt a sok embert mindenféle betegségükből, akkor abban az időben is voltak olyanok, de kevesen, akik igazán hittek benne és az Ő gyógyításaiban. Azok az emberek követték Őt és vitték hozzá a  „sántákat, némákat,bénákat”, hogy gyógyítsa meg őket.

„Mind meggyógyította őket, és amikor a nép ezt látta, hogy a némák beszélnek, a sánták járnak, a vakok látnak elámultak és dicsőítették az Istent.”

A mai időkben is megtörtének ezek a „csodák”, csak kevesen veszik ezt komolyan. Az Isten minden időben küld a földre olyan segítőket, szolgákat, akiknek az a feladatuk, hogy segítsenek azokon, akik erre rászorulnak.