2007.03.02.
Álmomban egyik közösségi testvérünknél voltam, ahol többen is voltunk ott egymástól függetlenül. Nem ismertem mindenkit.
Náluk kint az udvaron játszódott az álmom.
„A betonos udvaron egy nagy szőnyeget láttam kb.2x3es nagyságút, ami csúnya sötét színű és nagyon piszkos volt. Én ott mentem el mellette és a szőnyeg egy kicsit meggyűrődve, volt, így alá lehetett látni és onnan, hogy fel volt hajtva érezhető volt a rendkívüli büdös szag, ami onnan áramlott ki.
Én egyedül elkezdtem azt a nagy szőnyeget cipelni, leszedni onnan, arról a helyről, hogy az alatta lévő kb. 2-3 cm vastagságú büdös, homokos, nyálkás anyag kitudjon száradni a napsütéstől. A leszedett szőnyeget meg is fordítottam, hogy ami alul volt vizes és büdös, hogy a nap azt is megtudja sütni, hogy az is meg tudjon száradni attól a szennyes létől. „
Az emberi gyengeséget ábrázolja a fenti esemény, mert mindenki csak addig képes a feladatát megoldani, ameddig arra neki ereje van és képessége. A fenti helyzetben bizony a kedves földi testvérednek nagyon nagy szüksége van mások segítségére, hogy valaki rendbe tegye nála azokat a fel nem tisztított eszméket, ami megzavarja a gondolkodását, és az ebből adódó életszemléletét is. Biztosan fogsz majd találkozni másokkal is, akik nem ennyire, de fejlődésükben nagyon sok olyan anyagot, vagyis gondolatot begyűjtöttek, mint ő és nekik is ki kell tisztítani azt a területet, amit a téves gondolkodásukkal beszennyeztek.
2007.06.03.
Reggel az óracsörgés ébresztett fel éppen ebből a kellemes álmomból :
„ Valami versenyszerűben vettünk részt, ahol sok ember tartózkodott és versenyzett egymással. Valamilyen járműben voltunk, de azt nem tudom, hogy milyenben.
Azt láttam a versenyzés közben, amíg a köröket róttuk, hogy ki voltak pakolva sok-sok apró ajándékok, amik a versenyzők között kerül majd kiosztásra.
Amikor mi a kiszabott versenyköreinket befejeztük, akkor a mi számunkra nem is voltak értékesek az ott felsorakoztatott díjjaknak kirakott tárgyak. Azt kérdeztem a páromtól, hogy visszamenjünk-e a díjakért.
Azt hiszem ebben az álomban az volt az értékes, hogy nem azért versenyeztünk, hogy mit kapunk érte, hanem egyszerűen csak szép volt együtt lenni a többiekkel. „
A fenti álomban csupán az emberi feladatok sora látszik az életetekben, hogy folyamatosan csak élitek a hétköznapi élet nehéz feladatait, de nem azt nézitek benne, hogy ez mennyire hasznos a ti számotokra, csupán mint tevékenység a számotokra. Nem kell az embernek mást tenni az élete folyamán, csak a lelkében kell, hogy éljen az Isteni eszme és akkor a feladatai a számára egyáltalán nem jelentenek semmiféle nehézséget, csak mint eseményt élitek meg az életetekben.
A fenti álom is azt jelenti a számotokra, hogy semmiféle jutalmat nem vártok azért, amit cselekedtetek, csak a részvétel volt a fontos a számotokra. A jutalom, vagyis az elismerés az már nem volt lényeges a ti versenyetekben, vagyis a földi életetekben, hanem csak az öröm volt a számotokra a legfontosabb, hogy együtt lehettetek a többiekkel, akik versenyeztek, a valóságban pedig csak a földi életeteket élitek.
2007.06.03.
A vasárnapi ebéd után lefeküdtem pihenni és akkor kaptam ezt az álmot.
„ Nagyon sokan lehettünk együtt nem emlékszem rá, hogy mennyien voltunk ott. A lényeges az volt, hogy egyik közösségi testvéremmel álmodtam, és láttam hogy vakmerően futott bele egy zavarosnak látszó mély vízbe, hiába kiabáltak neki, hogy vigyázzon, mert a víz mély és az ő lába pedig nem hajlik a balesetből kifolyólag. Így veszélybe sodorta magát, mivel nem hallgatott senkire. Továbbra is csak futott neki a mély víznek és én ott abban a pillanatban nem tudom, hogy hogyan kerültem oda, de felülről elkaptam a kabátját és kiemeltem a mély vízből. Már éppen a feje búbjáig ért a víz, így nem fulladt bele a vízbe.
Ugyancsak ebben az álomban volt a következő képem is, hogy valamiért nekem bele kellett mennem abba a zavaros vízbe amibe ő beleszaladt, de nekem csak térd alattig ért a víz. Én csak azért mérgelődtem, hogy a zoknim vizes lett. „
Ebben az álomban nem az a legfontosabb, hogy mi történt, hanem az a lényeges, hogy miért történt meg az, ami megtörtént. Mindig csak a töredékét látjátok a földi élet során annak, amit álomképekben láttok. Az a legfontosabb, hogy soha ne az legyen számotokra a fontos, hogy ott éppen mit is láttatok, hanem az, hogy abból a számotokra éppen mi az, amiből tanulni tudtok.
Mindig csak az lebegjen a szemeitek előtt, hogy az amit álmodtok, az mennyire szükséges éppen az adott időben lévő feladataitok megoldásához. Mit tudtok belőle leszűrni, ami segít abban, hogy sikeresen tudjátok megoldani az éppen aktuális feladataitokat. A jelen esetetekben pedig nem az a lényeges, hogy mi és hogyan történt meg, hanem ti ezt, hogyan vagytok képesek feldolgozni, hogy mennyire fontos a ti számotokra az, hogy nekik is legyen erejük elérni azt, amit már ti könnyebben megtudtok tenni, gondolunk itt az álomban, hogy a vízbe beleérve neked csak térd alattig ért a víz, míg másoknak lehet, hogy olyan mély, hogy elmerülnek benne.