Būn - Szeretet
A būn becserkész,
a szeretet befogad.

a būn bekebelez,
a szeretet magába foglal.

A būn megköt,
a szeretet megtart.

A būn száz annyit ígér,
A szeretet száz annyit ad.
 
A būn elveszi az önismeretet,
felmagasztal és magasba emel:
csakhogy letaszíthasson.

A szeretet helyes önismeretre tanít,
Kiábrándít hamis ,,önmagadból'' és összetör:
Csakhogy felemelhessen.

A būn hájjal keneget,
hogy megrontson.

A szeretet kíméletlenül pöröl,
hogy megtisztítson.
 
A būn fröcsköl,
a szeretet szétárad.

A būn éget és perzsel,
A szeretet sugároz.
 
A szeretet egyszerū,
A būn körmönfont.

A szeretet ,,egy-ügyū'',
A būn agyafúrt.

A szeretet nyíltan beszél,
A būn körülír.
Míg a szeretet a mélység titkairól dadog,
A būn a felszín közhelyeirõl fecserész.
 
Míg a būn hazudik, hogy ne kelljen
megmondania az igazat,
A szeretet kitérõ választ ad,
hogy ne kelljen hazudnia.

A būn kényszerít,
A szeretet késztet.

A būn csábít,
a szeretet vonz.

A būn érzéki,
A szeretet érzékelõ.
 
A būn forral,
a szeretet hevít.
 
A būn ūz és hajt,
A szeretet lelkesít.

A szeretet megkeresi a tisztátalant,
hogy felemelje,
A būn ,,felhajtja'' magának a tisztátalant,
Hogy kihasználja és a sárba tapossa.

A szeretet az embert látja a cédában is,
de a būn csak riherongynak tartja.
 
A szeretet megjelöl,
A būn megpecsétel.
 
A szeretet társakra lel,
De a būn csak hordákba ver.
 
A szeretet kiteljesít,
A būn kiüresít.

A szeretet mentséget keres,
A būn kifogást talál.
(Simon András)