Felszállás előtt az utasok csodálkozva látják, hogy a kapitány és első pilótája egy-egy vakvezető kutyával, fekete szemüvegben, fehér bottal botladozik a pilótafülke felé. Először mindenki arra gondol, hogy biztos valami tréfáról van szó, de amikor elindul a gép, az utasok egyre nyugtalanabbá válnak. Gyorsan közeledik a kifutópálya vége, a hangulat is egyre kétségbeesettebb. Mikor már csak néhány méter van hátra, az összes utas egy emberként felsikolt. Ám ekkor a gép hirtelen felemelkedik és megkezdi a repülést. Bent a pilótafülkében megszólal a másodpilóta:
- Tudja kapitány, mindig attól rettegek, hogy egyszer túl későn kezdenek sikoltozni az utasok, aztán mind meghalunk.
- Tudja kapitány, mindig attól rettegek, hogy egyszer túl későn kezdenek sikoltozni az utasok, aztán mind meghalunk.
