Egy vidéki fiú meghallja, hogy apja, nagyapja és a dédnagyapja is a 21-ik születésnapját azzal ünnepelte, hogy a saját lábán ment át a falu végén található tavon. Gondolja, hogy ezek szerint a családban apáról-fiúra száll a vízen járás képessége, ezért kitalálja, hogy a 21-ik születésnapján ő is átgyalogol a tavon.
A nagy napon az öccsével beülnek egy csónakba és beeveznek a tó közepére. Itt a fiú kilép a csónakból, ám egyből elsüllyed. Mikor nagy nehezen az öccse kihúzza a vízből, egyből szalad a dédnagyanyjához panaszkodni.
- Dédi, hogy van az, hogy apám is tudott a születésnapján a vízen járni, a nagyapám is és a dédnagyapám is, én meg nem tudok? Valami átok ül rajtam?
A dédnagyanyja leülteti, és elkezdi mesélni neki:
- Tudod, kis unokám ennek egyetlen nagy oka van. Apád, nagyapád és a dédnagyapád is januárban született, te pedig júliusban...
A nagy napon az öccsével beülnek egy csónakba és beeveznek a tó közepére. Itt a fiú kilép a csónakból, ám egyből elsüllyed. Mikor nagy nehezen az öccse kihúzza a vízből, egyből szalad a dédnagyanyjához panaszkodni.
- Dédi, hogy van az, hogy apám is tudott a születésnapján a vízen járni, a nagyapám is és a dédnagyapám is, én meg nem tudok? Valami átok ül rajtam?
A dédnagyanyja leülteti, és elkezdi mesélni neki:
- Tudod, kis unokám ennek egyetlen nagy oka van. Apád, nagyapád és a dédnagyapád is januárban született, te pedig júliusban...
