Szörnyülködve hallja a rabbi, hogy egy fiatal zsidó éhen halt. Egy zsidó nem halhat éhen, kiáltja felindultan. Miért nem jött el hozzánk, s miért nem kért alamizsnát? Mert szégyellte, Rabelében. Na mondtam én, hogy egy zsidó nem hal éhen! állapítja meg a rabbi. Ez se az éhségbe halt bele, hanem a büszkeségbe! .