Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám
Ebbe a témába azokat az írásokat, körleveleket teszem, amiket "tévtanításnak" nevez az egyház.
Sajnos!

TÉMA: Püspöki körlevél - Dr Papp Lajos levele a püspöki karnak és a kapott válasz is

Püspöki körlevél - Dr Papp Lajos levele a püspöki karnak és a kapott válasz is 10 éve 9 hónapja ezelőtt #2711

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5340
Püspöki Konferencia Körlevele
2009. 09. 10.

Krisztusban Kedves Testvérek!

Szent István király intelmei ma is idõszerûek. Közülük az elsõ a katolikus hit megõrzésére vonatkozik. Mi, akik mint püspökök a tiszta katolikus hit õrei vagyunk, nem hagyhatunk figyelmen kívül néhány olyan jelenséget, amely napjainkban híveink körében is terjed.

Azt tapasztaljuk, hogy ismét erõre kapott egyfajta pogányság. Ahogyan Szent István halála után, úgy most is támadja a kereszténységet. Néhány évvel ezelõtt még az elvilágiasodást tartottuk szinte az egyetlen veszélynek. Bár továbbra is jelen van népünk körében ez a fogyasztói szemlélet, az élvhajhászás és a hedonizmus bálványa, ma az újpogányság szelleme is erõsödik.

A kommunista évtizedek alatt próbáltak mindent elfelejtetni, ami magyar és keresztény azonosságunkat erõsítette. Kisebbrendûségi érzést tápláltak belénk, azt sulykolták, hogy utolsó csatlósok vagyunk, nacionalisták és soviniszták. Ehhez újabban a kirekesztõ és a rasszista jelzõt is hozzáteszik. Mindezeket a szeretettel ellenkezõ magatartásokat határozottan elutasítjuk. Szükséges és jogos, hogy helyes öntudatra ébredjünk, keressük, újra tudatosítsuk igazi értékeinket, magyar örökségünket kulturális, történelmi és tudományos területen egyaránt. Ennek része az is, hogy megerõsödjünk keresztény öntudatunkban, hiszen a krisztusi kinyilatkoztatás magyar kultúránkban is megtestesült, azt megnemesítette és megszentelte. Ezeréves magyar kultúránk a keresztény hit nélkül nem érthetõ. Ezt az öntudatra ébredést mi is nagyon fontos keresztény és magyar feladatnak tekintjük.

Sajnos azonban ennek az öntudatra ébredésnek vannak vadhajtásai is. Ezek egyike a különbözõ vallási elemeket keverõ ún. "õsmagyar szinkretizmus". Ez a jelenség azért is nagyon veszélyes, mert kereszténynek tûnõ vallási nyelvezetet használ és könnyen megtévesztheti még a vallásukat gyakorló hívõket is. Ezek közé tartoznak a Jézusról és Szûz Máriáról szóló tudománytalan állítások. Ilyenek pl. a Jézus, pártus herceg-elmélet, vagy a táltosok, a sámánok és a pogány õsmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeinek újraélesztése. Olykor még a legnemesebb hagyományõrzõ mozgalmakat is felhasználják arra, hogy a pogányságot népszerûsítsék. Keresztény hitünk nem pusztán az ember istenkeresésének az eredménye, hanem Isten kinyilatkoztatásán alapul, amely Krisztusban teljesedett be. Õ az út, az igazság és az élet az egyének és a nemzetek számára is.

Ezért kell megemlítenünk a hitünk igazságát fenyegetõ egyéb veszélyeket is, mint pl. az okkultizmust, a spiritizmust és a bálványimádás különbözõ formáit.

Arra kérjük katolikus testvéreinket, hogy óvakodjanak minden ilyen megtévesztõ kezdeményezéstõl.

Pál apostol figyelmeztetése napjainkban is idõszerû: "Mert jön idõ, amikor az egészséges tanítást nem hallgatják szívesen, hanem saját ízlésük szerint szereznek maguknak tanítókat, hogy fülüket csiklandoztassák. Az igazságot nem hallgatják meg, de a meséket elfogadják" (2Tim 4,3-4).

Katolikus hitünk elleni támadás érkezik a szélsõségesen liberális eszmék irányából is, amelyek a relativizmus diktatúráját erõltetik ránk, azt a szemléletet, amely kétségbe vonja magának az igazságnak a létét. Ez az irányzat az élet tisztelete helyett a halál kultúráját terjeszti. Tagadja vagy relativizálja a férfi és a nõ különbségét, valamint a házasságot és a családot. Ezzel szemben mi elfogadjuk a teremtõ Isten tervét az emberrõl, a családról, a kultúráról, a nemzetrõl. A globalizációval szemben a katolicitást valljuk. A katolikus igazság nem nemzetközi, hanem nemzetek feletti, de hogy konkrétan létezhessen, a nemzeti kultúrákban kell megtestesülnie.

Katolikus hitünket kikezdheti az a felfogás is, amelyet így szoktak megfogalmazni: "vallásos vagyok a magam módján". Csak akkor vagyunk és maradunk katolikusok, ha az Egyház élõ hitével összhangban hiszünk, mert egyedül egyházának ígérte meg Jézus Krisztus: "Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig" (Mt 28,20).

2009. szeptember 10.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia


Forrás: uj.katolikus.hu/cikk.php?h=1386





Nyílt levél a Magyar Püspöki Konferencia Fõméltóságainak!


"Nemzet ki máglyát maga gyújt magának,"
(Sajó Sándor)

Nagy tisztelettel és alázattal a Krisztusi szeretet jegyében fordulok Önökhöz, a 2009. szeptember 20-án, minden katolikus templomban felolvasott, Önök által kiadott körlevéllel kapcsolatban. Az Önök által közzétett körlevél egyetlen egy mondatát, annak tárgyszerûségét, szándékának nemességét nem kérdõjelezem meg.


Földünk az ökológiai katasztrófa felé sodródik, az emberiség gazdasági és erkölcsi válságban van. Ebbõl a válságból csak szakrális vezetõk segítségével, a Teremtõ Isten erejével juthatunk ki.
Az elmúlt században megéltük az istentelenség talán legsötétebb századát. Istent tagadó, Istent gúnyoló eszmék és rendszerek támadták az évezredes hagyományokra támaszkodó egyházakat.
A Magyar Nemzet tagjai lelkükben megõrizték Istent, de tudatukból minden erõvel próbálták kiirtani a vallási és erkölcstani ismereteket.
A Magyar Nemzetet megfosztották õsi kultúrájától, valós történelmétõl, nemzeti identitásától és az utóbbi fél évszázadban világszerte fogyasztóvá züllesztették az emberiséget.
A harmadik évezred küszöbén az emberiség egy része, a Magyar Nemzet töredéke nemet mondott a fogyasztói társadalomra. Rádöbbenve, hogy Isten teremtette lények, sokan gyökereikhez, történelmi múltjukhoz fordultak, és az anyagi világ egyre súlyosbodó terhe ellenére is a szellemvilágot keresik.

Lassan hat évtizede iskoláinkban vallást és erkölcstant nem tanítanak. Felnõtt három generáció bibliai ismeretek nélkül. 40 évig nem volt rá lehetõség, 20 éve pedig nem élünk lehetõségeinkkel. Az istenkeresõ ember bizonytalan, tájékozatlan, ezért esendõ. Ismeretekre, vezetõkre, pásztorokra, fõpásztorokra van szüksége. Nemcsak az egyházat, az akolt, aklokat kell félteni, hanem a tévelygõ egyéneket vagy csoportokat is. A tudatlanokat nem kirekesztéssel, nem kizárással, hanem szeretettel, türelemmel kell a helyes irányba fordítani.

Félelmeim a körlevél okán a következõk:
Önök és én is tudom, hogy csekély számban látogatják a szentmiséket. A templomba járó emberek döntõ többsége idõskorú. Jelentõs részük most hallott elõször arról a problémáról, amit Önök kihirdettek. A középkorú és fiatal híveket a körlevél, döntésre kényszerítheti. Számos sokgyermekes családot ismerek, akik rendszeres templomlátogatók és egyúttal megjelennek az Önök által elitélt rendezvényeken is. A szabadban tartott, kritizált, rendezvények élményt, örömet adó együttlétek. Megjelenik történelmi múltunk néhány színes foltja, (ruházat, népviselet, néptánc, magyar harcmûvészet, ló-és állatszeretet, megszólalnak õsi hangszerek, közöttük dobok is,) és ahogy az szokott lenni, megjelennek furcsa emberek, furcsa öltözetben. Tapasztalataim szerint az emberek együtt örülnek Isten szabad ege alatt. Visszatalálnak õseinkhez, hõseinkhez. Keresik egymást, keresik Istent. Sokszor önjelölt próféták, "mágusok" beszélnek a szellemvilágról, sokszor alapvetõ ismeretek nélkül. Épp ezért van óriási jelentõsége annak, hogy a tévelygõ nyájhoz, Istent keresõkhöz kijöjjenek a templomokból és elmenjenek a nyáj közé. Félek, hogy ha döntés elé állítjuk a templomba járó, "magyarkodókat", sokan a pozitív élményt választják és nem azt a helyet, amely ugyan számukra vonzó, de ott lelki békét nem találnak. Félek attól, hogy az ébredõ magyarságban az Istent keresõk táborában inkvizíciós félelmek alakulnak ki. Félelmemet alátámasztja a Heti Válasz IX. évfolyam 40. számában 2009. október1-én megjelent cikk, és a folyóirat címoldala, amely pogány világ újraéledésének félelmét sugározza. Néhány, nevezetesen öt kiváló embert szellemi máglyára küldenek. Név szerint Bunyevácz Zsuzsát, Molnár V. Józsefet, Pap Gábort, Szántai Lajost, Varga Csabát.
Valamennyiüket személyesen, munkásságukat töredékesen ismerem. Sok mindenben nem értek egyet velük, de egy dolgot nem vonhatunk kétségbe. Napjainkig megalázva, meggyalázva, anyagi lehetõségektõl megfosztva szolgálták, szolgálják Nemzetüket. Egyikük sem Istentelen.
Közülük Molnár V. Józsefet, idõs barátomnak mondhatok. Az õ esetében a fájdalmam fokozott. Õ volt az, aki 56-ban az Astoriánál megszelídítette a szovjet tankot és a benne ülõket. Három évig Kádár börtönében, ebbõl egy évig magánzárkában szenvedett, de soha senkire rosszat nem mondott, még hóhéraira sem.
Jó ember. Bölcs ember. Sokat tanultam Tõle. Szeretem.

Nemzetünk pártokra, egyházakra, vallási felekezetekre, etnikai csoportokra szakított.
A mai napokban nem máglyákat kell gyújtani, nem újabb félelmeket kell kelteni az emberekben, hanem bölcsességgel és nagy-nagy szeretettel a szétszéledt nyájat összeterelni. Önök Püspök urak, Isten kegyelmébõl jutottak magas egyházi tisztségbe. Önök bölcs, tanult emberek. Ne csak az egyházat, a templomot, hanem minden egyes eltévedt bárányt féltsenek!

"Ekképpen a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy egy is elvesszen e kicsinyek közül"(Mt.18.14.) Jézus azért jött, hogy megkeresse, ami elveszett... (L.19.10..Mt18.11.)

Ady szavaival: "ne úgy ítélj meg engem, mint az emberek, cselekedeteim szerint, hanem úgy, mint azt Isten, szívem belsõ szándéka szerint!"

Kérem Önöket, hogy jöjjenek el a nyáj közé!
Segítsenek!

Pasztoráljanak!
Kérem Önöket szeressék a nyájat!
Kérem Önöket szeressék a Magyar Nemzetet!
2009. október 4.

Dr. Papp Lajos ny. egyetemi tanár akadémiai doktor
www.karizmatikus.hu/teveszme.htm


Az MKPK titkárságának válasza dr. Papp Lajos nyílt levelére

"Az a hír jutott el hozzánk, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
Titkárságára, hogy dr. Papp Lajosnak a Konferenciához intézett nyílt
levele több karizmatikus listán is megjelent. Amennyiben ez így van,
akkor szeretnénk, ha a levélre írott válaszunk is megjelenne ezeken a
listákon. (A szöveg alább olvasható)
Köszönettel:

Mohos Gábor
MKPK titkár
Tisztelt Professzor Úr!
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére küldött levele kedves stílusa ellenére igen megtévesztõ és súlyos vádakat fogalmaz meg.
Bár a körlevélbõl egyértelmû, mégis hangsúlyozzuk, hogy annak címzettjei
a katolikus hívek és célja a katolikus hit megõrzése, amely minden katolikus püspök elemi feladata. Éppen ezért a körlevél megírása sürgetõ kötelesség volt.

A körlevél hangvétele pozitív, elsõsorban értékeinkrõl, helyes öntudatra
ébredésünkrõl szól katolikusokként és magyarokként, ezért teljességgel
érthetetlen az inkvizícióval, máglyával, kirekesztéssel kapcsolatos vád, amelyek a körlevélben egyáltalán nem szerepelnek.
A körlevél egyetlen személyt sem vádol, hanem híveink figyelmét hívja
fel a katolikus hitünkkel össze nem egyeztethetõ eszmékre és tanokra.
Hitünk megfogalmazása és védelme a vallásszabadsághoz való alapvetõ
jogunk része.
Tisztelettel: az MKPK Titkársága" www.karizmatikus.hu/teveszme.htm
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 10 éve 9 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.090 másodperc