TÉMA: Spiritizmusról

Spiritizmusról

A spiritizmus az, az új tudomány, amely az embereknek kétségbevonhatatlan bizonyítékok által a láthatatlan világ létezését és természetét, valamint a látható világhoz való viszonyát feltárja; megmutatja azt nekünk, többé nem mint természetfölötti dolgot, hanem mint a természetnek egyik folytonosan mûködõ és élõ erejét, mint idáig nem értett, és éppen ez okból a képzelet és a csoda birodalmába utalt nagy tömegû jelenségeknek a forrását. Ezzel vannak vonatkozásban Krisztusnak gyakori célzásai, amelyek éppen a spiritizmus ismerése híján maradtak érthetetlenek, vagy rosszul értelmezettek. A spiritizmus az a kulcs, melynek segítségével valamennyi könnyûszerrel megmagyarázható.

Az Ószövetség törvénye Mózesben van személyesítve, az Újszövetségé Krisztusban; a spiritizmus az isteni törvénynek harmadik kinyilatkoztatása, de ez nincsen személyesítve valamely egyénben, mert nem egy ember által nyújtott tanításnak terméke ez, hanem a szellemek által kinyilatkoztatott tan: a mennynek hangja. Hirdeti ezt a tant a föld minden pontján megszámlálhatatlan közbenjáró; magában foglalván a láthatatlan világ lényeinek összességét, s magával hozva az embernek a maga megismerését, és annak a világnak, benne ottani sorsának ismertetését, amely egykor mindenkire vár.

Amint Krisztus azt mondotta: "Nem jöttem eltörölni a törvényt, hanem hogy azt betöltsem", éppúgy a spiritizmus is azt mondja: "Nem jöttem eltörölni Krisztus tanát, hanem betölteni". Semmit sem tanít, ami Krisztus tanával ellenkeznék, hanem csak kifejti, kiegészíti és megmagyarázza azt olyan formában, ahogy mindenki megértheti; azt is, amit Krisztus allegorikus formában jelentett ki. Azért jött az elõre megmondott idõben, 1848-ban, /Fox nõvérek/ hogy betöltse azt, amit Krisztus kijelentett, s elõkészítse a jövendõ dolgok beteljesedését. Hiszen ez is Krisztus munkája, aki Maga vezeti ezt, úgy amint elõre jelezte Isten országának elõkészítését a földön.

A médiumitás ingyen adománya

Az újkori médiumok - mert hiszen az apostoloknak is volt médiumitásuk - azt az ingyen való adományt kapták Istentõl, hogy a szellemek közvetítõ eszközei legyenek, hogy oktassák az embereket, megmutassák nekik az igaz utat s elvezessék õket a hithez; nem pedig azért, hogy árúba bocsássák a szavakat, amelyek nem az övéik, mivel nem az õ személyes gondolkodásuknak, kutatásaiknak vagy munkájuknak gyümölcsei.
Isten azt akarja, hogy az igazság mindenüvé eljusson s nem akarja, hogy a legszegényebb is kitagadottnak érezze magát, és azt mondhassa: Nincs hitem, mert nem tudtam megfizetni; nem volt meg az a vigasztalásom, hogy bátorítást és tanúbizonyságot kaphattam volna azok szeretetérõl, akiket sirattam, mert szegény voltam.

Íme, ezért nem kiváltság a médiumitás, és ezért fordul elõ mindenütt; ezt megfizettetni annyi, mint eltérni a gondviselésszerû rendeltetéstõl.
Aki ismeri azokat a feltételeket, amelyek kõzött a jó szellemek nyilatkoznak, idegenkedésüket mindattól, ami önzõ érdek, és aki tudja, mily kevés kell ahhoz, hogy eltávolodjanak tõlünk, az tisztában van vele, hogy a magasabb szellemek egyáltalán nem jelennek meg hívásra; ily gondolatot az egyszerû józan észnek is el kell utasítania. Az elsõ feltétel, a jó szellemek hajlandóságának megnyerésére az alázatosság, szerénység, önmegtagadás és a feltétlen erkölcsi és anyagi érdektelenség.

folytatása a következõben

folytatása az elõzõnek

A kérdés erkölcsi oldala mellett van azonban még egy nem kevésbé fontos tényezõ is, ti. maga a médiumitás természete. A komoly médiumitás nem lehet és nem is lesz soha foglalkozássá, nem csupán azért, mert ez erkölcsileg diszkreditálná és leszállítaná a zugjósok színvonalára, hanem mert ezt egy anyagi természetû akadály is kizárja. Nevezetesen a médiumitás rendkívül mozgékony, tünékeny és változékony képesség, amelynek állandóságára senki sem számíthat, úgy, hogy aki ezt ki akarná aknázni, az nagyon bizonytalan forrásra bízná magát, amely éppen akkor mondhatná fel a szolgálatot, amikor arra a legnagyobb szüksége lenne. Egészen más a tanulmánnyal vagy munkával szerzett képesség, amely épp azért sajátja az illetõnek, amelybõl ennél fogva jogosan húzhat is hasznot. De a médiumitás sem nem mûvészet, sem nem tehetség, ennél fogva nem is válhat foglalkozássá, mivel a szellemek hozzájárulása nélkül nem mutatkozik,- s ha a képesség meg is van, szellemek hiányában annyi, mintha nem lenne. Ennél fogva nincs a világon médium, aki kezeskedhetnék felõle, hogy valamely adott pillanatban szellemjelenség fog általa megnyilvánulni.

Kihasználni a médiumitást annyi, mint oly dolog fölött rendelkezni, amely tényleg nem az illetõé, ennek ellenkezõjét állítani annyi, mint megcsalni azt, aki fizet, sõt mivel az illetõ nem önmagával, hanem a szellemekkel, a holtak lelkeivel akar rendelkezni, ez a gondolat egyenesen visszataszító. Ez az üzérkedés, amelyet a sarlatánizmus az emberek tudatlanságára, hiszékenységére és babonás voltára támaszkodva kizsákmányolt, tette indokolttá Mózes ez irányú tilalmát. A modern spiritizmus azonban, megértvén a dolog komoly oldalát, azzal, hogy az ilyen kizsákmányolást megbélyegezte, a médiumitást a felülrõl kapott küldetés magaslatára emelte.

A médiumitás szent dolog, amelyet szentül, áhítattal kell gyakorolni. És ha van médiumitás, amely ezt a feltételt még parancsolóbban megköveteli, ez a gyógyító médiumitás. Az orvos tanulmányainak sokszor súlyos áldozatok árán szerzett gyümölcseit adja, a delejezõ a saját fluidjait, gyakran saját egészségét. Az orvos megfizettetheti szolgálatát, de a gyógyító médium a tisztább szellemek egészségét adó fluidjait közvetíti, s azért ingyen kell mûködnie. Jézus és tanítványai, bármilyen szegények voltak is anyagiakban, sohasem fizettették meg gyógyításaikat.

Akinek nincs mibõl élnie, keressen a médiumitáson kívül jövedelmi forrásokat, s médiumitására - ha a szükség úgy hozza magával, csak annyi idõt szenteljen, amennyi felett anyagilag rendelkezik. A szellemek számon tartják alázatosságát és áldozatkészségét, ellenben visszavonulnak attól, aki lépcsõkül akarja õket felhasználni.
(forrás: Égi világosság)

Mit tanít a spiritizmus?

Kiveszõben van világszerte a vallásosság, a hit, és az utána maradó ürességet nem képesek betölteni a materiális életbölcsességek, a száguldó tudományok új és új vívmányai, melyeknél a ma ledönti a tegnap erõsségeit és a holnap szertefújja a mai igazságok kártyavárát.
Ezt a betöltetlen ûrt érzi szívében mindenki, de ma még nem tudják, mi az általános boldogtalanság oka.
Pedig boldogtalanok, elégedetlenek mind az értelmiség, mind az egyszerû nép gyermekei, kiknek arcáról szívtelen demagógok ellopták a mosolyt, 1elkükbõl a megnyugvást, mert elhitették velük, hogy nincs Isten.
De fel fog virradni a h o l n a p.
A spiritizmus vissza fogja hozni a szívekbe a hitet, az arcokra a megnyugvás derûjét, mert I s t e n a k a r j a, hogy megismerjük Öt.
A spiritizmus ismeret, de amellett az összes monoteista, egy Istent hívõ vallásoknak megerõsítõje, bizonyítéka és egyesítõje is.
"Minden vallás jó, csak a szív legyen tiszta, amelyben él, - tanítja a spiritizmus - csak Istent higgye, embertársait szeresse az ember és senkinek rosszat ne tegyen.
Krisztus tanai ezek, melyektõl gyakran nagyon messzire eltértek hirdetõi is téves emberi okokból.
A spiritizmus azt tanácsolja, hogy mindenki saját hitében legyen erõs, mert Isten nem a rítust nézi, hanem az élõ hit mélységét.
Önálló dogmája szinte csak egy van a spiritizmusnak, a reinkarnációban, vagyis az újraszületésben való hit, de eltérõen a buddhistáktól, kizárólag emberi testben.
Az állatoknak is van lelke, de szelleme nincs s ezért emberi testet nem ölthet magára.
A spiritizmus alapítói és igaz követõi a magas szférákban élõ jó szellemek közléseibõl, felvilágosításaiból merítették-merítik- e összes tanait.
Az élõ vallások legtöbbjétõl eltérõen a spiritizmusnak nincs egyetlen tétele, egyetlen állítása, melyet véges emberi okoskodások szültek volna.
Isteni kinyilatkoztatás az mindvégig, mert a jó szellemek Isten engedelmével közölték azokat velünk.
E forrásból tudunk az újraszületésrõl is annyit, amennyit Isten tudni enged és amit képesek vagyunk elviselni.
(Karsay)

Eszter médium útján
A "Névtelen Szellem" közleményei

Isten végtelen kegyelmébõl e késõi kor elhullatott kalászai meggyõzõdést nyernek az igazságról, hogy van élet a síron túl.De amint mindenért fáradni kell, ennek az igazságnak a megszerzése is fáradsággal jár. Azonban éppen ez a fáradság adja meg mindenkinek az értékét, mert ha valamihez könnyen jut az ember, az nem is értékes. Ebbõl magyarázható az emberi léleknek az a siralmas állapota, hogy a szellemiek iránt is oly közömbös, és oly kevéssé érdekli a jövõ, s mert könnyen jutott hozzá,tehát értéktelen neki.

A jó Isten minden lélek számára készen tartja a meggyõzõdést, amelyre szüksége van hitének erõsítésére.
Jó eredményt akkor értek el, ha az életben példás életet éltek.
Tekintsetek minden kis eredményt Isten kegyelmének, mert ezen a sûrû ködön, az anyagi világ fogalmának ködén keresztül alig láthattok egy lépést is.Csak ha Isten világossága áthasítja a ködöt, akkor láthattok, s aki,vagy ami akkor ebbe a fénysugárba beleesik, az lesz láthatóvá egy pillanatra.

Ennek a két világnak, vagyis e két törvénynek találkozásából jönnek létre azok a titokzatos jelenségek, amelyeket nem tud és sohasem fog fizikai törvénnyel rögzíteni a tudomány. Hiába akar a földi ember ebbõl a nehezen mozgatható törvénybõl kiemelkedni, nem tudja a szellemvilág fogalmait fizikai mérõeszközeivel viszonylatba hozni.

Minden lélek abból a sarkításból látja az életet, a környezetet, amelyet magának kiképezett.Abból nézi úgy a szépet, mint a csúnyát, úgy a jót, mint a rosszat.Így minden médium is más és más jelenségek megismerésére válik alkalmassá, az õ lelkének sarkítása folytán.

(részletek) folytatás következik

Elõzõ folytatása

Minden léleknek más a spiritizmusa. Az alantas léleknek közönséges vak hit, nevetséges tévelygésekkel.

A haladó lélek az igazságot keresi benne, az alázatos az Úr kegyelmét, a szenvedõ a közeli enyhülést. A reménytelen, a kétségbeesett a kiegyenlítést és engesztelést, mert tudja és érzi, hogy az õ lelki nyavalyáival a törvényt engeszteli ki, tehát méltán szenved.

Aki pedig kételkedik és ingadozik a hit igazságában, annak a spiritizmus szilárd alap, melybõl kiindulva hasznosan mûködhetik. Számûzi a lélekbõl az elanyagiasodott szellemtelen világnézetet és helyébe a hitet ülteti.

Ti legyetek az Úrnak engedelmes szolgái. Legyetek igazak, alázatosak és szerények. Ne ti magatok, hanem a ti lelki erényeitek hirdessék a ti eszményetek jóságát és hitetek igazságát. Akkor fénylõ tanúi lesztek korotok újjáébredésének.

"Szeressétek egymást" sõt nem csak egymást, de még ellenségeiteket is, hogy legyetek a ti Atyátoknak fiai, mert ti is csak így nyerhettek bûnbocsánatot és üdvösséget.

(részletek)

Spiritizmusról

Kedves testvéreim, nem ok nélkül mondom éppen most nektek ezeket; ha gondolkozni fogtok, rá is jöttök, hogy most különösen nem árt ez a figyelmeztetés. Olyan idõket éltek, amidõn a spiritizmus kezd ismertebb, elterjedtebb lenni az emberek között abból az egyszerû okból, mert az Atya így akarja s mert nagyon sok olyan gyermekét küldte most le a földre, akiknek föl kell ébredniük szellemi alvásukból.
Bármennnyire hallgassák is agyon a materialisták azokat a jelenségeket és tüneményeket, melyek itt is, ott is mind meggyõzõbben és mind sûrûbben ismétlõdnek, azok az események mégis csak intõ jelek a gondolkozók számára s bizony ha nem is nyíltan, de négyszemközt, vagy talán csak a saját belsejében nagyon sok ember kezdi már pedzeni, hogy a tudományos elméletek tagadó álláspontja és kicsinyes gúnyja dacára is megindult a talaj az eddig még oly csökönyös materális gondolkodás alatt. Komoly, számottevõ, okos emberek kezdik figyelemmel kísérni a spiritisztákat s lassanként rájönnek, hogy azok, akik csak jót akarnak, akik csak a szeretet törvényei szerint igyekeznek élni, mégsem lehetnek abnormis, vagy pláne bolond emberek.

De tudjátok-e, hogy minden ilyen módon gondolkodó ember mellett ott van a tagadás szellemeinek egész serege, akiknek törvény szerint meg van engedve, hogy ingassák, nyugtalanítsák õket hitükben és azzal rémítgessék, hogy veszedelmes dolog a spiritizálás, önámítás, és csalás minden szeánszozás és minden médiumi kinyilatkoztatás.
Sõt nemcsak ez van megengedve, hanem hatalmuk is van arra, hogy a gyenge és etikai alap nélküli embereket mint médiumokat is kijátsszák a spiritizmus ellen, és pedig valóban médiumi úton létreött, de megtévesztõ, káros, sõt veszedelmes jelenségek által.
Az Atya ezt megengedi, mert a spiritizmus nem más, mint a tiszta és tisztátalan szellemek erõpróbája s eszköze annak, hogy az emberek saját jóakaratukból és erejükbõl maguk hódítsák el a tért a szellemi sötétség harcosaitól, legyenek azok akár testen kívül, akár testbe öltözöttek. Ne gondoljátok azonban, hogy e harcban egyenlõtlen fegyverekkel kellene küzdenetek, mert az Atyának van gondja erre is, mint mindenre, és nem próbál meg senkit erején felül.

Hála a végtelen kegyelmének, láthatátok is, hogy a spiritizmus csodálatos védelemben részesült eddig még mindnütt. De éppen azért, mert tudjátok azt is, hogy mennél jobban tered, annál erõsebb ellentétes szellemeket is fog maga ellen kihívni, igyekezzetek mindnyájan hiteteket, bizalmatokat erõsíteni, Isten és felebarátjaitok iránti szereteteteket ápolni és szaporítani, hogy látható és láthatatlan ellenségeitekkel szemben erõsek lehessetek.
(KarsayIstván)


folytatása a következõben