Jézus a fény

Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám
Szellemtan

TÉMA: Miért fontos a szellemtan?

Miért fontos a szellemtan? 7 éve 2 hete ezelőtt #3995

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.


Miért fontos számunkra a szellemtan?


A szellemtudomány több megközelítésben járható körül. Nézzük mit ír hivatalosan a lexikon a szellemtudomány megfogalmazásáról:

Célja a szellemvilág tényeinek és lényeinek megismerésével az egyéni szellem visszavezetése a világszellemhez. Tudományos megismerés elveit betartva kutatja az érzékfeletti világokat. Ennek eszközei pedig az emberben kifejleszthetõ magasabb érzék. Három fõ irányzata a rózsakeresztes, a manicheista és az antropozófus szellemtudomány.

A száraz szavak helyett nézzük meg a tényeket.
A szellemvilág a fizikai világ felett egy másik dimenzióban létezik. Felépítése szinte azonos a fizikai világ felépítésével.
Hermész Triszmegisztosz nagyon szépen megfogalmazta:
„Való igaz, nem kétséges és bizonyos: ami lenn van, egy és ugyanaz, mint ami fenn van, egy és ugyanaz, mint ami lenn van. Hogy az Egyetlen csodái megvalósuljanak és ahogy minden Egybõl keletkezett, az Egy elgondolásából, úgy hasonul minden létezõ ehhez az Egyhez, amibõl származik a Nap az Atyja, a Hold az Anyja, a Föld a Dajkája. Íme Teremtõ Atyja minden teljességnek, ereje végtelen, mikor anyaggá válik válaszd el a földet a tûztõl, a ritkát a sûrûtõl, nagy gonddal és áhítattal a földrõl az égbe száll és onnan a földre, útjában fenn és lenn erõit magába felvéve. Így a világ minden dicsõsége a tied lesz és eloszlik mind a sötétség körülötted. Lám az erõk ereje ami minden teret betölt és minden anyagot áthat: így lett a világ megteremtve, melynek számtalan csodálatos hasonmása létezik és ismétlõdik az elmondott erõ hatására. Miért is a nevem Háromszor Hatalmas Hermes; mert a világ mindhárom bölcsességét bírom. Vége beszédemnek a Nap mûködésérõl.”
Joggal kérdezhetnénk, hogy miért fontos számunkra a szellemvilág és a szellemtudomány megismerése? Képzeljük el azt, hogy egy távoli utazásra készülünk, melyben elhagyjuk örökre lakóhelyünket és egy új országot választunk magunknak. Utazás elõtt célszerû tájékozódni arról az országról, arról a néprõl ahova tartunk. Érdemes megismerni nyelvüket, szokásaikat, életüket. Miután elkerülhetetlenül egyszer meg fogunk halni, el fogjuk hagyni fizikai testünk börtönét ez az utazás elkerülhetetlen lesz a számunkra. Ha nem tájékozódunk már a határon, a „vámon” elbukunk.
Nézzük meg, hogy mit ír a Biblia errõl Máté Evangéliumában::
„Ne gyûjtsetek magatoknak kincseket a földön, hol a rozsda és a moly megemészti, és a hol a tolvajok kiássák és ellopják;
Hanem gyûjtsetek magatoknak kincseket mennyben, a hol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és a hol a tolvajok ki nem ássák, sem el nem lopják.
Mert a hol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is.”

A „határon” azaz a halálon nem vihetõ át földi kincs, semmi ami rozsdásodik. Sok embertársunknak ez komoly problémát okoz, mert nagyon ragaszkodik a megszerzett javaihoz, komoly kötéseket hoz létre ezzel magának. Sokan ezért is nem akarnak hinni a szellemvilág létezésében, mert kényelmesebb a tudatunk elõl elhallgatni, mint tudomást venni róla, elfogadni a létezését. Azt hiszik sokan, ha nem vesznek róla tudomást, akkor az nem létezik. A törvények nem betartása komoly következményekkel járhat. Azért mert nem veszünk róla tudomást az attól függetlenül még létezik. Egy egyszerû példával illusztrálva, ha valaki nem ismeri el a gravitáció törvényét, az ugorjon ki a nyolcadik emeletrõl és rá fog jönni, hogy a törvény igenis létezik! Csak lehet, hogy erre repülés közben fog felismerésre jutni és akkor már túl késõ!
Visszatérve a „határon” (halálon) történõ áthaladáshoz, a szabályokat ismerve csak szellemi kincseket lehet átvinni. Mik ezek? A szeretet és a szeretettel létrehozott állapotok, melyeket a gyakorlatban váltottunk valóra.
Mi is a szeretet? Erre szintén a Bibliában találunk Pál Apostol levelében megfelelõ magyarázatot:
„Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengõ érc vagy pengõ cimbalom.
És ha jövendõt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükrõl, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok.
És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tûzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból.
A szeretet hosszútûrõ, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt,
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltûr.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendõmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszûnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljõ a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illõ dolgokat.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színrõl-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok”

Nagyon fontos a számunkra, hogy az Igét a gyakorlatba kell átültetni, a valóságban kell alkalmazni. Hiába tudja valaki a Szentírás minden sorát fejbõl, ha egyetlen sorát sem élte meg a gyakorlatban, ezzel az egész élete céltalanná válik vele.
Az emberi élet nagyon rövid, nincs idõnk a tévutakra. Minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy fejlõdésünket elõsegítsük és erre a szellemvilág segítsége a legalkalmasabb. Felkészítenek minket, közlik a szabályokat a szellemi élethez, de legfontosabbat is elmondják. Azt, hogy miképpen éljük le most az életünket, mi a fontos a számunkra.
Jézus mikor lejött közénk azt mondta: „helybenhagyom a Mózesi Törvényeket, de egyet teszek még hozzá: szeressétek egymást” És ez a szeretet a feltétel nélküli szeretet. Amikor nem azért szeretem a másikat, mert szeret engem, hanem azért, mert szeretem, Szeretem akkor is ha ellenségem.. Ezzel többet tud nekem segíteni mint ártani, mert rajta keresztül lehetõséget kapok a gyakorlatban szeretetem kiterjesztésére!
Van egy zsidó közmondás: ha egy ember életét megmentetted, akkor az egész világot megmentetted vele. Szeretetünk kiáradásával nagyon sok ember életét meg lehet menteni. Nagyon fontos dolog tudni azt, hogy két ember közt a legrövidebb út a mosoly!
Természetesen nem könnyû ezt a gyakorlatba átültetni. Nagyon sok erõpróbának vagyunk kitéve, ha egyik próbán átmegyünk akkor következik a másik. Mediális úton, belsõ hang megszólalásával vagy intuícióval sok segítséget kapunk a szellemvilágtól. Sok esetben könyvet adnak a kezünkbe, vagy az lábaink „véletlenül” egy megfelelõ tanfolyamra, elõadásra visznek be. Itt kihangsúlyoztam a „véletlen” szót, mert sokan véletlennek hiszik a velük megtörténteket, de véletlenek nincsenek. Amikor a kezünkbe kerülnek a szellemi törvények valamilyen formában vagy közléseket kapunk, azok komoly elõkészítõ szellemi munkák eredményei, mint az sem véletlen kedves Barátom, hogy most e sorokat olvasod!
Visszatérve a kiinduló gondolatunkhoz Rudolf Steiner soraiban megtaláltam összefoglalva azt a gondolatot, hogy miért fontos számunkra a szellemtan:

„A szellemtan, ha valóban az emberek szívében fog élni, át fogja hidalni a
fizikai és a szellemi világ közötti kezdeti szakadékot, hogy éppen ez lesz a
szellemtannak az életben kifejtett hatása, ez lesz az értéke az életben. A
szellemtudománynak az meg valóban csak a kezdete, amikor az ember abban
latja a dolgoknak lényeget, hogy megtanuljon néhány szellemtani fogalmat és
gondolatot, például az emberi lény részeit vagy azt, hogy mi mindenben
részesülhet az ember a szellemi világból. Csak ha már tudjuk, hogy hogyan
nyúl bele a szellemtan egész életünkbe, akkor teremti meg a hidat a fizikai
és szellemi világ között, de akkor valóban, gyakorlatilag is megteremti azt.
Akkor majd nem csak passzívan viselkedünk azokkal szemben, akik átmentek a
halál kapuján, hanem aktív kapcsolatban maradunk velük, eleven
érintkezésében és tudunk nekik segíteni. Ehhez azonban szükséges, hogy a
szellemtant bevigyük az emberek tudatába, ha a világunk egészet nézzük,
ahhoz egyaránt hozzátartozik a fizikai lét és a fizikaiság fölötti szellemi
lét, s hogy az ember nemcsak azért van a földön, hogy születése és halál
között összegyûjtse saját magának a fizikai lét gyümölcseit, hanem azért is,
hogy felküldje a fizikaiság feletti világba azt, amit csak fizikai síkon
lehet megtapasztalni, ami egyáltalán csak ezen a síkon létezhet!
Itt a földi életben úgy tûnik a szellemtan csak teória, csak egy olyan
világnézet, amit az ember azért tesz magáévá, mert érdekli. Halálunk után
viszont ez az a fáklya, amely a halál és az újraszületés között bevilágítja
a szellemi világot! Aki itt a földön megveti a szellemtant, az nélkülözni
fogja ezt a fáklyát; halála és újraszületése között le fog tompulni a
tudata. Aki tehát szellemtudományokkal foglalkozik, az nemcsak elméleteket
gyárt, hanem eleven dolgok mûvel. A szellemtudomány úgyszólván az élet
fáklyája! A szellemi tanítások tartalma itt a földön fogalmak és eszmék
formájában jelenik meg, ezek azonban halálunk után eleven erõkké vállnak!”

Elnézést kell kérnem, ha sok idézetet használok fel a tanulmány összeállításához, de nagyon sokan foglakoztak szellemtannal és komoly mélységekben, így célszerû az elõttem élt vagy most élõ szellemtanosok munkáját is felhasználni azon közös cél érdekében, ami az embertársaink felvilágosítását szolgálja!

Nagyon fontos tudni, hogy a földi életben a földi és szellemi törvényeknek kell megfelelni, a szellemi életben kizárólag szellemi törvényeknek.
Életünknek meghatározó eleme a következõ mondat.
„Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.”
A földi törvényeknek meg kell felelni és nem szabad szellemi törvényekre hivatkozva azokat megszegni. Ha megszegjük azokat hiába várunk a szellemvilágból segítséget, a törvények megszegésének következményeit nekünk magunknak kell fizikailag elviselni. Sugallatokkal, figyelmeztetésekkel kapunk intõ jeleket, de szellemi érettségünktõl függ, hogy ezeket mennyire érzékeljük. Fontosabb a szellemi tudásunkat beépíteni fizikai életünkbe, de ezekre majd késõbb visszatérek. Ilyenek például a megszállottság elkerülése, védelmek, fehér-fekete mágiák
Nézzünk egy pár nagyon fontos szellemi törvényt, amit érdemes átérezni és betartani:

Ne ölj. „Aki egy embert megszégyenít úgy, hogy arcába kergeti a vért, az annyi, mintha megölte volna”. Ugye milyen könnyû „ölni”?

Amikor képes vagy önmagadat kedvesen és türelmesen elfogadni és szeretni, akkor könnyebb lesz másokat feltétel nélkül szeretni.

A Csan-Tao törvénye:
Az aggyal és vérkeringéssel rendelkezõ lények életének tisztelete.
A józanság megõrzése.
Az állatok és emberek bántalmazásának tilalma.
A rászedés ( becsapás ) tilalma.
A megszégyenítés tilalma.
A fölösleges beszéd tilalma.
A szenvedések csillapításának kötelessége.
A vállalt lelkigyakorlatok betartásának kötelessége.

Íme a legfontosabb törvény a világ összes vallásával egyezõen.
Szász Ilma könyvében gyönyörû párhuzamot találtam ezekhez az írásokhoz,
( A nagy vallások végsõ üzenete ):

Konfuciusz (Beszélgetések 15, 23) Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd másnak se.

Hillel (Sabbath 31a) Ne tedd mással, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek.

Jézus (Mt.7 12., Lk 6 31.) Amit tehát szeretnétek, hogy emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.

Iszlám ( an-Nawawri 40 Hadit 13) Senki sem igaz hívõ közületek, amíg nem kívánja testvére számára ugyanazt, amit magának kíván.

Dzsainizmus ( Sutrakritanga 1.11.33) Úgy bánjon az ember a világ minden teremtményével, ahogy szeretné, hogy vele bánjanak.

Buddhizmus (Samyuta Nikaja V. 353.35-354.2) Ami se nem kellemes, se nem örvendetes számomra, hogy okozhatnám azt valaki másnak.

Hinduizmus (Mahabharata XIII. 114.8) Nem volna szabad úgy viselkednünk másokkal szemben, ahogy az nekünk magunknak kellemetlen volna. Ez az erkölcs lényege.

A szellemtudomány, szellemtan ezeknek a közléseknek felismerése, a tiszta forrásból történõ táplálkozás, mely mindegy, hogy milyen nép – vagy vallási csoportnál van jelen, a forrás ugyanaz. A szellemtan megismerésével közelebb jutunk saját magunk és a körülvevõ világok megismeréséhez, felismeréséhez. Lehetõségünk van kapcsolatteremtésre, ráláthatunk a szépségére és a veszélyességére is. Miután ami „lenn az fenn és fordítva”, így a szellemvilágban is megtalálhatók a gonosz erõk, melyek gátolni akarják fejlõdésünket. Ezért is fontos ezeknek az erõknek a felismerése és elkerülése. Következõ írásaimban ezekrõl akarok beszélni és segítséget adni mindenkinek, akit érdekel a saját fejlõdése, sorsa és szellemtestvérei jövõje.

írta: Karsay István
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.

Miért fontos a szellemtan? 7 éve 2 hete ezelőtt #3996

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
,

Makk István Gömbszimbolika c. könyvbõl (részlet)



Képzeljük el, hogy a tengerparton állunk.

Elõttünk terül el a tenger, mérhetetlen víztükrével. Két egymással érintkezõ világot látunk: a levegõ birodalmát és a víz birodalmát. Hasonlatunkban a levegõ birodalma a szellemi sík, a víz birodalma a fizikai sík. A kettõ, a szellemi sík és a fizikai sík a tengerszinttel élesen el van választva, de a tengerszint felületén egymással érintkezésben állnak. A hasonlat annyiban is találó, hogy a levegõben, vagyis a szellemi síkon - a test nélküli állapotban - a mozgás sokkal akadálytalanabb és nagyobb tereket tud a szellem áttekinteni.
A víztükör alatt, vagyis a fizikai létben a mozgási lehetõségek korlátozottak, mert óriási ellenállásba ütköznek, másrészt a látási viszonyok összehasonlíthatatlanul rosszabbak. Merüljünk mélyen a víz alá! Sûrû homály dereng. Amit látunk, a homály és fénytörés következtében torz és hamis! Így mozgásunk a víz alatt csak vánszorgás, magunk vonszolása.

Most emelkedjünk ki a vízbõl, a levegõbe! Látásunk egyszerre kitágul! Egy tekintettel messze tereket tudunk átfogni, mozgásunk szinte repülés a víz alatti vánszorgáshoz képest. Teljesen azonos az arány a fizikai testben való látás és mozgás és a szellemállapotban való látás és mozgás között. A víz és a levegõ összehasonlítása a fizikai és szellemi síkkal minden szempontból helytálló, mert a fizikai törvények és állapotok nem egyebek, mint a szellemi törvényeknek és szellemállapotoknak a fizikai síkra való vetületei.
Képzeljük el a szellemeket, mint kisebb-nagyobb gömböket, amint a levegõben, azaz a szellemi síkon, szellemállapotban szállnak. A szellemibb, könnyebb fajsúlyú gömbök magasabb régiókba emelkednek. A nehezebb fajsúlyú, salakosabb gömbök a víz felületérõl, a fizikai síkról alig bírnak magasabb régiókba emelkedni. Hogy ezt megtehessék, alá-alá kell merülniük salakosabb gömbfelületrészeikkel a vízbe, azaz testet kell ölteniük, hogy a nagyobb súrlódási ellenállás, a fizikai élet ütközései kilúgozhassák a salakos részeket!

Még egy szellemi valóságra mutat rá a fizikai törvény: a gömbök a szellemi síkon szállva, súlyosabb részükkel fordulnak lefelé. Ez egyszerû fizikai törvény! A fajsúly törvénye. Gondoljunk a „keljfeljancsi”-ra! Ezért lemerüléskor, azaz testetöltéskor, ezek a súlyosabb, tisztátalanabb részek fognak a fizikai síkba bemerülni, és mint emberi tulajdonságok megnyilvánulni. És ennek így kell lennie! Az ember negatív tulajdonságainak, hibáinak kell a fizikai élet ütközései következtében oldódniuk! Tehát a súlyos gömbök - szellemek - alámerülnek a vízbe - az anyagi létbe - azaz testet öltenek. Minél tisztátalanabb, súlyosabb a gömb, a fajsúlytörvény következtében annál mélyebbre merül. Minél tisztább a szellem, könnyebb a gömb, annál kevésbé merül az anyagba! Ez egyszerû fizikai törvény! Meggyõzõen tükrözi a szellemi valóságot! A gömb vízbe - fizikai síkba - merült részét felfoghatjuk a testi tudatnak, vagy az emberi tudatnak! Míg a vízbe - a fizikai életbe - be nem merült gömbrész jelképezi a felsõbbrendû tudatot. Megjegyezzük, hogy a szellemeknek a fizikai síkba való lemerülései - a testetöltések - sohasem önkényesen történnek, hanem mindig a védõszellemek - õrangyalok - vezérletével!

A testetöltéssel, a fizikai (emberi) életbe való leszületéssel lehetõséget kapunk a Kegyelemtõl a tisztulásra; hibáink a fizikai élet ütközései során oldódnak. Ütközések! Fájdalmak és vélt sérelmek. Ezek figyelmeztetnek hibáinkra, melyek kéregként vesznek körül. Meg kell tanulnunk ezeket napi önvizsgálattal tudatosan felismerni. Csak ez után tudunk a hibarétegeink következetes lebontásával alkalmassá válni arra, hogy a mindeneket besugárzó Isteni Szeretet-, Bölcsesség- és Erõáramot egyre jobban befogadhassuk, abba bekapcsolódjunk és továbbsugározhassuk mások felé. Minél fényesebbé, szellemibbé válunk a szeretet törvényének betöltése által, annál inkább lehetõvé válik.
"Istenek vagytok!" - mondja Krisztus. Engednünk kell, hogy ez az isteni fény érvényre juthasson bennünk bölcsességünk, szeretetünk és szellemi erõnk kiteljesedésével, az élõ hit, élõ alázat és élõ remény által!


A FÖLD légköre

Az összes fizikai törvények, jelenségek - nem egyebek, mint a szellemi törvények fizikai síkra való vetületei. Ha helyesen nyomozunk, megtaláljuk minden fizikai jelenség szellemi megfelelõjét a szférákban. Kíséreljük meg ezt a Föld légkörével kapcsolatban! Mit tapasztalunk a Föld légkörénél? A legmélyebben fekvõ levegõrétegek a legsûrûbbek, legtisztátalanabbak, a legszennyezettebbek! Minél magasabb régiókba emelkedünk, a levegõ annál tisztábbá, ritkább állagúvá, anyagtalanabbá válik! Az alsó, sûrû és szennyes levegõrétegekben viharok dúlnak!
Ha pedig a levegõben folyton emelkedünk, a szenny- és porviharok mind jobban elmaradnak, és egy bizonyos magasságon felül megszûnnek. Ezek az alsó, sûrûbb régiókból a magasabbakba emelkedni nem tudnak! A levegõnél tapasztalható jelenségek nem egyebek, mint a szellemvilág törvényeinek anyagi kicsapódásai a légkörben! Most hatoljunk be a rajz szellemi értelmébe! A szellemi sík az egymásba kapcsolódó vízszintes körök soraival különbözõ szférákra oszlik. Alulról felfelé haladva következik az l. 2. 3. 4. 5. 6. szféra. A szférák állaga alulról felfelé haladva - mind szellemibb, színük és tónusuk mind világosabb és éteribb.
Gondoljunk a légkör jelenségeire! Az alsó rétegek, az alsó szférák a legsûrûbbek, a legszennyezettebbek. Tehát mind magasabb régiókba emelkedve, a szférák világosabbá, diadalmasabbá, anyagtalanabbá válnak, - azonosan a légkörrel - hiszen a légkör jelenségei nem egyebek, mint az ugyanott lévõ szellemállapotok anyagi kicsapódásai! Ott a légkörben, ahol vannak!
A legalsó szférában élõ szellemlények látóköre szûk, korlátozott, szemléletük tisztátalan, sötét, zavaros. (legalsó sor). Ezen alacsonyrendû szellemlények a szféráikon végigszáguldó szellemi és fizikai viharok között élnek! És most fokozatosan emelkedjünk a szférákba! Itt a színek és tónusok - az érzésvilág, a szándékok és erõk finomodásának megfelelõen mind világosabbá, tisztábbá, magasabb rendûvé válnak. A körök nagyobbodása pedig szemlélteti, hogy a szellemek látóköre mind nagyobb távlatú lesz, és a legfelsõ szférában diadalmassá fokozódik!
Minden szférának megvan a maga igazságrendszere, amely a szférába tartozó szellemek magatartására jellemzõ. A legalsó szférák képviselik az önzés, brutalitás, durva bûnök és szenvedélyek torz igazságrendszereit. Itt a bûnök és szenvedélyek szörnyû következményei viharzanak, és szenvedtetik a szellemeket.
Amint felfelé haladunk az egymás fölé következõ szférákban, lépésrõl-lépésre veszítenek durvaságukból ezek a torz igazságrendszerek.
Végül, a legmagasabb szférákban, a krisztusi igazságok már mindent elárasztó fényben tündökölnek, és az összes alsóbb szférákat és az egész fizikai síkot szellemi fénnyel, világossággal, szeretettel árasztják el! Természetesen ebbõl a sugárzásból az alsóbb szférák - fokozatuk szerint - mind kevesebb szellemi fényt, világosságot, szeretetet fogadnak be magukba, mind jobban ködösítik, torzítják ezeket a magasabb rendû hatásokat önmagukban!

UI
Tengerparti séta


(forrás: Karsay István hirlevele)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 7 éve 2 hete ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Miért fontos a szellemtan? 5 éve 4 hónapja ezelőtt #4212

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.



Reiner Ágoston: Keresztény hittan útkeresõknek.



Újra kapható az Elixír Könyvesboltban a Keresztény hittan útkeresõknek!


De mirõl is szól ez a könyv?


"Vallásos" téma a címe miatt? Nem!


Egy olyan csodálatos összeállítás, ami szerintem nem hiányozhat senkinek se a polcáról.
Én a barátaimat ajándékoztam meg a könyvvel.
Egy keleti tanításokkal foglalkozó barátomnak nemrég adtam egyet, láttam rajta, hogy csak "immel"- "ámmal" fogadta el, de a barátságunkra való tekintettel a végén elfogadta.
Két nap múlva felhívott, hogy olyan csodálatos a könyv, hogy nem tudja letenni!

Bevallom nagyon meglepõdtem, amikor több ezer oldal tanítását 120 oldalban összeállította s szerzõ nagy munkával, a legfontosabb elemeket kiemelve.

Nézzünk bele a tartalomjegyzék egy részébe, hogy mik találhatók a könyvben:

- Õsteremtés, szellemvilág teremtése
- Szellembukás és következmény
- Az anyagi világok teremtése
- A megváltásról
- Véges és örök törvények
- Az ember teremtése, a férfi és nõ
- Az ember feladata, küldetése
- A Bûn, a szenvedés, a halál
- Az ember megváltása, testetöltések a földön, misszió, tanulás
- Szellemvilág
- Böjt
- Dogmák
- Kiválasztottság. stb.

És még nagyon sok dolog található a könyvben, ami széppé és könnyûvé teheti napjaink megélését, és az Egység megismerését, azt, hogy miért vagyunk jelenleg a földön, és megoldást ad mindennapjaink feladatainak felismeréséhez, és elvezet a megoldásokhoz.
Olvassunk bele a szerzõ bevetésben irt érdekes mondatára:

Jelen könyv célja az, hogy felekezet hovatartozásától függetlenül segítse áttekinteni a hitre vágyó keresõ, gondolkodó emberek számára az örök létalapját jelentõ ismereteket. Választ adva a hagyományos hittanok által nem kezelt, vagy hittitokként definiált égetõen aktuális kérdésekre is.

Szerintem ez az a könyv, ami nem hiányozhat senkinek se a polcáról!

www.hittitok.hu/download/Hittanuj.pdf
data.hu/get/5908322/Kereszteny_hittan_utkeresoknek.doc

(forrás: Karsay hirlevele)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 5 éve 4 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Miért fontos a szellemtan? 2 éve 8 hónapja ezelőtt #5763

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.



TÚLVILÁGI NAP - ÉLET AZ ÉLET UTÁN (2019.05.03.) - 56 perces film



--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.193 másodperc