Jézus a fény

Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám
Ami egyik kategóriába sem tartozik bele.

TÉMA: Félelemrõl

Félelemrõl 4 éve 8 hónapja ezelőtt #4356

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

A félelem

Nézzük meg a következõ listát - fejfájás, hátfájás, nyakfájás, idegesség, pattanásig feszült lelkiállapot, álmatlanság, gyakori félelem érzet, boldogtalanság. Itt csak néhány szerepel azon tünetek közül, amelyek a haragtartó tudat következményei lehetnek. Az idõnk legnagyobb részét a múlton való rágódással és a jövõ miatti aggódással töltjük, a félelem ártalmas körforgása, pedig kevés teret enged a jelenben a szeretet és az öröm számára.

Mit akarunk, konfliktust vagy békét? A világot nem tudjuk megváltoztatni, azt viszont igen, hogyan látjuk a világot, a többi embert és magunkat. Két érzelem létezik: a szeretet és a félelem. Amit tapasztalunk az a kivetített lelki állapotunk, ha ez jó, akkor szeretet, béke van bennünk, ha viszont tele vagyunk félelemmel, aggodalommal ezt a lelki állapotot tükrözzük a körülöttünk lévõ világra, és ez lesz tapasztalati valóságunk.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy más emberek cselekedetei, vagy olyan körülmények és események miatt háborog a lelkünk, melyeket úgy tûnik nem tudunk befolyásolni. A feldúltságot megélhetjük düh, féltékenység, sértettség, vagy lehangoltság formájában, valójában mindezek az érzések a félelem egy fajtáját jelentik. Attól kezdve, hogy felismerjük, hogy mindig választhatunk, a félelem vagy a szeretet vezéreljen minket, ha szeretetet választjuk, többé nincs ok zaklatottságunkra."

A tudatunk olyan mint egy filmvetítõ gép. A múltbéli emlékeink jelentik a képeket, amelyeket a vászonra vetítünk. Ez a vászon, pedig sokszor az az ember, akivel éppen beszélünk. Ha a tudatunkban pergõ film bûntudatról, vagy haragról szól, ezeket az érzéseket kivetítjük a jelen helyzetre. Ezért találjuk úgy hogy a másik megpróbál bûntudatot ébreszteni bennünk, így az illetõ - látszólag - megérdemli haragunkat.

(részlet)
www.amegoldas.eoldal.hu/cikkek/uj-jo-web...-erdekessegek-5.html
:http://www.thesecret.hu/blogok/szm-rcsi/boldognak-lenni
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.

Félelemrõl 4 éve 2 hete ezelőtt #4569

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

FÉLELEM - LELKI OKAI



A félelem számos ember életével szorosan összekapcsolódik. A "félelem" (Angst) szó a latin - angustus" származéka, mely valami­nek a "szûk" voltát jelenti. Ha a dolgokat túlságosan szûklátókörûen, korlátolt tudatunkon keresztül szemléljük, félelem keletkezik ben­nünk.

A félelemnek sokféle arca van. Félünk a nehézségektõl, kataszt­rófáktól, balesetektõl, a gazdasági összeomlástól vagy veszteségtõl; aggódunk, hogy egy szeretett barátunkat, netán tulajdon életünket elveszítjük. Sokak számára a félelem állandó kísérõtárs, olyannyira, hogy félelem nélkül szinte el se tudják képzelni az életet.


A félelem leggyakrabban megnevezett okai a következõk: ku­darc, értelmetlenség, elutasítás, háború és magány. Nagyon fontos, hogy a félelmet keltõ szituációról alkotott elképzelésünkhöz mindig pozitív végkifejletet társítsunk, azaz lélekben "megéljük", hogy a végén minden jóra fordul.



A félelem sajátos típusát alkotják a fóbiák



Ebben az esetben kényszerképzetként fellépõ félelemérzéssel van dolgunk, mely az illetõt meghatározott védeke­zési mechanizmusra készteti. A fóbia egy bizonyos elképzelt ve­szélytõl való, objektíve alaptalan félelem, mint például a nyílt tériszony - a tágas termektõl, kiterjedt területektõl való félelem; klausztrofóbia - a zárt helyiségektõl (lift, repülõgép, illemhely stb.) való iszonyodás; baktériumfóbia - félelem az érintkezés általi fer­tõzõdéstõl; állatfóbia - egerektõl és egyéb állatoktól való pániksze­rû félelem; félelemiszony - félelem a kényszerképzetektõl.


E fóbiák az esetek többségében feldolgozatlan élményképekre vezethetõk vissza. A fóbia típusa az élmény jellegére utal. Igazi segítséget itt csak a félelmet kiváltó szituáció újraátélése és feldol­gozása jelenthet. Ez történhet az okok elemzése révén is.


Talán a legszélesebb körben elterjedt félelemtípus a halálfélelem:


Aki fél a haláltól, az voltaképpen az élettõl fél. Aki életét képes teljesen és maradéktalanul vállalni és igenelni, nem fél a haláltól, mely valójában "az élet megkoronázása", az egyéni lét dicsõséges befejezése. A halálfélelem a beteljesületlen élet következménye.


Összefoglalva: Félelem - beszûkült tudat, megoldatlan életfeladatok, fej­letlen "öntudat"



Amit tenni kell

A félelem mélyén mindig egy adott ok húzódik, melyet fel kell ismerni és meg kell szüntetni. Ha az okot megszüntetjük, a félelem magától elmúlik, minthogy többé nincs rá szükség.


Minden félelem szorosan összefügg egyfajta aggodalommal, hogy valami kelleme­set elveszíthetünk. Rákényszerít, hogy elviseljük a kellemetlent, mert az is az élethez tartozik.


Felszólít, hogy fogadjuk el az élet egészét, semmit se rekesszünk ki, inkább ismerjük fel, hogy alapjá­ban véve minden jó, mert végeredményben minden dolog szemé­lyiségünk fejlõdését hivatott elõsegíteni. Nincs hát mire vágynunk, mit visszautasítanunk.



A klasszikus félelem-terápia magára a félelemre összpontosít, annak feloldására javasol lépéseket, íme, a félelem csökkentését célzó négy legfontosabb lépés:



1. lépés

Elképzelem, hogy valaki más kerül félelmetes helyzetbe. Ezt lelki nyugalommal megtehetem, hiszen csupán képzeletem játéka, nem a valóság. Ráadásul nem engem érint, hanem valaki mást. Hagyom, hogy e képzeletbeli helyzetben ez a valaki újra meg újra átélje félelmemet, mindaddig, míg az illetõ félelme már meg se érint.



2. lépés


Elképzelem, hogy újból és újból átélek egy ilyen helyzetet, s ezt nyugodtan tehetem, minthogy nem a valóságban, hanem a képzele­temben történik. Fantáziámban ismételten átélem a kellemetlen szituációkat és félelmemet, egészen addig, míg többé már nem érzékelek félelmet. Csakis ekkor állok készen a harmadik lépés megtételére.



3. lépés


Közelebb merészkedem a bennem félelmet keltõ helyzethez. Ha például irtózom a liftezéstõl, bemegyek egy áruházba, megállók a lift közelében és figyelem, hogyan utaznak vele mások. Ily módon napról napra közelebb kerülök félelmemhez, ám ez fokozatosan történik, így egyetlen pillanatra se fog el valódi félelem. Egyszer csak üresen találom a liftet, egy pillanatra bemegyek (természetesen nem a liftezés szándékával). Mielõtt még felébredhetne bennem a félelem, már ki is léptem onnan. Bizonyos idõ elteltével rászánom magam, hogy egy pillanatra becsukjam a lift ajtaját, de nyomban ezután ki is nyitom és kilépek rajta, mielõtt még félni kezdenék. Ha egy napon mindez már nem jelent nehézséget, elérkeztem az utolsó lépéshez.



4. lépés

Egy emeletet megyek a lifttel és kiszállok, mielõtt még félelem ébredne bennem. A megszokás fokozódásával egyre magasabbra, egyre hosszabb ideig utazom liften, sõt egymás után többször föl és le. Félelmemet sikerült legyõznöm, jobban mondva: eloszlatnom.


Forrás: otthonigyogymodok.hu/lelki-gondok/58-lel...dok/222-felelem.html


elozoeletek.blogspot.hu/2011/12/karmaoldas-idopontok.html
Egészség Lélekerõ
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 4 éve 2 hete ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Félelemrõl 3 éve 6 hónapja ezelőtt #4839

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

Ahol a félelem véget ér, ott kezdõdik az élet




Függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagy, ha jelen vagy, ha figyelsz, mindig nyersz valamit, mindig tanulhatsz valamit.

"A félelem nem valós. A félelem csak egyetlen helyen, a jövõrõl alkotott gondolatainkban tud létezni. Saját képzeletünk szüleménye, amely miatt félünk a jelen és a jövõ nem létezõ dolgaitól." - After Earth c. film.


Minden félelembõl hozott döntés hibás. Életünk során hány és hány döntést hozunk félelembõl?! Olyan dolog alapján, ami nem is létezik?

Életünket sokszor a félelem irányítja. Félünk a sikertõl és félünk a kudarctól, félünk a haláltól de élni is félünk, félünk szeretni és szeretve lenni, félünk a tömegtõl de félünk a magánytól is, félünk attól, amit nem tudunk, de attól is, amit tudunk. A lista pedig folytatódik.

De honnan ez a sok félelem? Hol gyökerezik ez a mély és zavaró érzés?

Valószínû, hogy a félelem nagy része " fõleg ami megakadályoz minket abban, hogy teljes potenciálunkban éljünk " az erõs ragaszkodásainkból származik. Azokból a ragaszkodásokból, amelyek még gyermekkorunkban alakultak ki bennünk. Azzal jövünk el otthonról és az iskolapadból, hogy birtokolnunk kell, rendelkeznünk kell dolgokkal és emberekkel.

És ha jobban megfigyeljük, minél többünk van, annál nagyobb a félelmünk. Egy adott ponton pedig azokká válunk, amink van. Eljutunk oda, hogy azok leszünk, amit csinálunk. Az emberek megbámulják a drága autókat, jól megnézik azt, aki kiszáll belõle, házukkal, öltönyükkel, napszemüvegükkel, órájukkal, ékszereikkel, státuszukkal azonosítják õket. A félelem pedig ebbõl fakad: mi lesz, ha elvesztem mindazt, amivel eddig azonosítottak engem?

Nem rossz az, ha gyûjtesz. De nem mindegy, hogy mit. Olyan dolgokat is gyûjtesz például, amit senki nem vehet el tõled: szeretetet, szerelmet, elismerést, tiszta és szép dolgokat. Halmozhatsz mosolyokat, boldog pillanatokat, simogatást, csöndet, békét, napfelkeltét és napnyugtát, madárdalolást.

Gondolod, hogy félned kellene attól, hogy ezeket elvenné tõled valaki? Ezeket senki nem veheti el tõled, ezért a félelem átalakul békévé és nyugalommá. A madarat az égen nem érdekli a szárnyai alatt elterülõ föld, ahhoz túlságosan el van foglalva az égbolttal, annak végtelen szépségével.

A félelem ellenszere a bátorság. Azt mondják, hogy ahányszor csak félelemmel találod szembe magad valamivel kapcsolatban, bátornak kell lenned és szembe kell nézned azzal a dologgal. Ha futni próbálsz és elrejtõzni az érzés elõl, sohasem leszel képes megszabadulni a félelemtõl. Sokan félnek élni, és azt hiszik, hogy ha elbújnak, akkor attól jobb lesz. Így születtek az élet elõl való rejtõzködés mindenféle mesterei, különféle mentsvárak mögé bújva: étel, alkohol, cigaretta, édességek mögé lapulva, agresszivitással, rosszindulatúsággal, rágalmakkal, irigységgel, arroganciával, pénzzel és anyagi javakkal takarózva. Mindennel, ami eltompítja érzékeiket, és amelyekkel becsapják önmagukat.

A félelem nem létezik, az csak a képzeletünk gyümölcse. Úgyhogy éld szabadon az életedet, félelmek nélkül. Hagyd, hogy az élet tiszta vízként folyjék. Így a te életed is ilyen lesz.

"Ahol a félelem véget ér, ott kezdõdik az élet." - Osho.

Forrás: filantropikum.com/ahol-a-felelem-veget-er-ott-kezdodik-az-elet/

elozoeletek.blogspot.com/2015/09/ahol-fe...ott-kezdodik-az.html
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 3 éve 6 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Félelemrõl 2 éve 8 hónapja ezelőtt #5786

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

Az élet mindenkinek ad lehetõségeket. Te vajon észreveszed õket?


Él egy régi történet egy fiatalemberrõl, akinél egy éjjel megjelent egy angyal és csodálatos dolgokról mesélt neki, amelyek az életben várnak rá. Minden lehetõség adott lesz számára, hogy hatalmas vagyonra tegyen majd szert, megtalálja az igaz szerelmet és egy gyönyörû nõt vegyen feleségül.

Emberünk egész életében várta, hogy az ígért csodálatos dolgok valóra váljanak, de nem történt semmi és végül egyedül, szegényen halt meg. Amikor a Mennyország kapujához ért, meglátta az angyalt, aki sok-sok évvel ezelõtt meglátogatta álmában, és felelõsségre vonta:
"Te hatalmas vagyont ígértél nekem, társadalmi rangot és gyönyörû feleséget. Egész életemben vártam, de nem történt semmi. ,,

"Én neked nem ezt ígértem - válaszolt az angyal. - Én ezeknek a dolgoknak a LEHETÕSÉGÉT ígértem neked, de Te elmulasztottál élni ezekkel a lehetõségekkel."


Az ember megdöbbent. "El sem tudom képzelni, mirõl beszélsz!" - mondta.
"Emlékszel, egyszer volt egy ötleted, de Te féltél, hogy nem sikerül, ezért nem tettél semmit?" - kérdezte az angyal.

Az ember bólintott.
"Mivel Te visszautasítottad a megvalósítást, az ezeket az ötleteket néhány év múlva egy másik embernek adták, aki nem ijedt meg a nehézségektõl. Ha visszaemlékszel, akkor ez az ember az egyik leggazdagabb ember lett a környéken.

És arra emlékszel-e, - folytatta az angyal - amikor a várost óriási pusztítás érte, sok ház romba dõlt, sok ezer ember nem tudott szabadulni a romok alól. Neked lehetõséged lett volna segíteni a bajbajutottakon, és a túlélõket kimenteni, de Te féltél, hogy ha elmész otthonról, akkor betörnek hozzád és kirabolják a házadat. Ezért nem mentél el segíteni a hívó szóra, hanem otthon maradtál."

Az ember szégyenkezve bólintott.
"Ez egy hatalmas lehetõség volt, hogy száz és száz ember életét megmentsd, a város összes életben maradt lakója tisztelt volna Téged. - mondta az angyal.

És emlékszel arra az asszonyra, arra a fekete hajú nõre, aki neked annyira tetszett? Nem hasonlított egyik nõre sem, akikkel korábban, vagy késõbbi életedben találkoztál, de azt gondoltad, hogy sose menne férjhez, egy olyan emberhez, mint Te, féltél, hogy elutasít, és inkább lemondóan elmentél mellette. "

Az ember újra bólintott, de már sírt.
"Igen barátom, - mondta az angyal - õ a feleséged lehetett volna, vele sok gyermeket neveltetek volna, vele igazán boldogságban éltél volna egész életedben."

- Hasonló lehetõségek mindannyiunk életében adódnak, de sajnos gyakran, ehhez a történetbeli emberhez hasonlóan, mi is megengedjük, hogy a félelem felülkerekedjen rajtunk, és megzavarjon bennünket, hogy észrevegyük és éljünk is az adott lehetõségeinkkel.

Mi sem megyünk oda másokhoz, mert félünk az elutasítástól, mi sem beszélünk az érzéseinkrõl, mert félünk, hogy kinevetnek bennünket, és nem bízzuk rá magunkat a másik emberre, mert félünk a fájdalomtól, hogy mi lesz ha elveszítjük.

De még nincs veszve semmi. Mi még életben vagyunk. Elkezdhetjük kihasználni az elõttünk álló lehetõségeket... sõt mi magunk is elkezdhetünk létrehozni lehetõségeket, saját magunk számára!

(szerzõje ismeretlen)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.

Félelemrõl 1 éve 3 hónapja ezelőtt #6645

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

"HA A FÉLELMEDET TÁPLÁLOD, A HITED GYENGÜL,
HA A HITEDET TÁPLÁLOD A FÉLELMED GYENGÜL."
(MAX LUCADO)

FORRÁS: www.facebook.com/utmutatoaleleknek1/
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 1 éve 3 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Félelemrõl 11 hónapja 1 hete ezelőtt #6758

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5647
.

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.447 másodperc