Jézus a fény

Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Jézus, mint Út az életemben

Jézus, mint Út az életemben 5 éve 5 hónapja ezelőtt #4215

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.


A TE UTAD - értékes, egyszeri, és megismételhetetlen 6 perces film









--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 5 éve 5 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Jézus, mint Út az életemben 4 éve 9 hónapja ezelőtt #4387

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.

Az Út - Fonal és a két vége

(részlet: Imre Margit - Az Út, az Igazság és az Élet c. könyvbõl)


Ez az álmom egy örömtelibb idõszakomban történt, akkor a lelkem nagy nyugalomban volt, készültünk a nálunk megrendezendõ közösségi találkozóra.
Nagyon örvendetes volt ez az álmom a számomra, mert amikor felébredtem, olyan szépen végig láttam a földi ember életét születésétõl a haláláig. Ebben az álomban kívülrõl láttam az eseményeket, nem mint résztvevõ cselekvõ ember, hanem példát láthattam, hogy hogyan éli a földi ember az életet, hogyan küszködik a feladataival.

" Az álomképemben láttam egy nagy gombolyag fehér fonalat, amelynek a gombolyagos fele az Istennél volt, a fonal vége a szál pedig a földi embernél, ahogyan gyermekként megszületett.
Össze voltak kötve, valahogyan teljesen szilárd, erõs volt az, az összeköttetés.

És ahogyan a gyermek növekedett, serdülõvé, majd felnõtté válva a nála lévõ fonal végét elkezdte fölgombolyítani, ahogyan az Isten tekerte le az Õ gombolyagából.
Az ember körül egyre gubancolódott a fonál tömeg, amely nem volt föltekerve. Ha az ember arra nem vigyázott, mármint nem helyesen oldotta meg a földi feladatait.

A gombolyagot a földi embernek állandóan figyelmesen tekerni kellett ahhoz, hogy bele ne gubancolódjon a maga elõtt heverõ fonálba. Néha azt is láttam, hogy az ember, mint a kötözött sonka úgy nézett ki, úgy körbe tekerte magán.
Vagyis addig forgolódott, amíg teljesen belekeveredett a saját maga fonalába, mert nem figyelt arra, hogy az Isten mindig engedte a fonalat a feladatok megoldásához.

De ha a földi ember a feladatára nem figyelt, akkor bizony olyan gubanc alakult ki maga körül, hogy azt már csak az Isten segítségével, kegyelmével volt képes kibogozni.
Az Isten adott hozzá lehetõséget, de az embernek egyedül kellett forgolódni, hogy ami rátekeredett, azt csak úgy tudta magáról levenni, ha visszafelé fordult, addig amíg a fonáltól teljesen meg nem szabadult, amibe belekuszálódott.

Amikor teljesen szabaddá vált a teste a fonalaktól, akkor kellett neki újra a kezében lévõ gombolyagra szépen, feszesen föltekerni azt, amit addig elmulasztott. Amikor teljesen, szépen föltekerte a földön fekvõ fonalat, akkor a kezében lévõ fonál, és ami Isten kezében volt, akkor az egyenessé, feszessé vált.

Ez az állapot a jó a földi ember számára, akkor éli helyesen, Istennek tetszõen az életét, ha képes arra, hogy úgy végezze a földi élet feladatait, ahogyan azt az Isten akarja, ahogyan engedi a fonalat az ember számára.

Ha az ember az Isten akarata szerint cselekszik, dolgozik, vagyis a földi életét Istennek szentelte, akkor a földi élete végére a kezében a fonál gombolyaggal elérkezik oda, ahonnan jött, Istenhez.

És akkor a fonálnak a másik vége, vagyis a gombolyag az embernél, a fonal szálának a vége pedig az Istennél van. Ezen a szálon, fonalon a földi ember mindig visszatalálhat az Istenhez, ez a lehetõség megadatott az embereknek. "


Az emberi lélek sohasem képes úgy végezni a földi feladatait, hogy az a fonál mindig feszes legyen. Ugyanis az emberi gyengeség az sokkal erõsebb, mint az embernek az Istennel való szoros kapcsolata.

Mindig az ember az, aki nem tudja a fonalat feszesen tartani, mert az ember csak részlegesen lát, nem látja az események folyását, csak pillanatnyilag képes felismerni a helyzetét.
Az emberi gyengeség akadályozza a földi embert a pontos és megbízható feladat elvégzésében. A lélek az folyton tanul, de nem képes irányítani a testet, a test kívánságai erõsebbek.

A lélek különösen gyenge képességû embereknél egyáltalán nem képes az irányításra.
Néha egy-egy esetben lehetséges csak az ember számára a pontos és megbízható feladat sikeres megoldása.

Soha ne legyen bennetek olyan marcangoló érzés, hogy valamit nem tudtatok jól megoldani, mert akkor csak abban vesztegeltek és nem tudtok tovább lépni a feladat megoldásában.

Az Isten gondoskodik rólatok és Õ figyel arra, hogy minden ember kapjon mindig lehetõséget a javításra. Soha nem azért nem sikerül az embernek a feladatait megoldani, hogy nem kapott hozzá lehetõséget, hanem az emberi gyengeségbõl, figyelmetlenségbõl nem vesz róla tudomást.

Mindig sikerül az embernek a feladataikat sikeresen megoldani, ha az Istennel egységben teszik azt. Legyen bennetek nagyon fontos az, az eszme, amely a lelketekben lévõ rosszra való hajlamaitokat felgöngyölíti és törekszik arra, hogy azoktól meg is tudjon szabadulni.

A lélek nagyon sokszor csak azt veszi észre, ami éppen vele abban a pillanatban történik meg, nem néz sem elõre, sem hátra, csak azt nézi, hogy most éppen mi történik meg vele.
Keresi az okát, de nem ott, ahol azt eredetileg keresni kellene. Mindig csak a jelenben keres, ahol éppen van, ahol éppen cselekszik.

A jó gondolkodású ember az folyton azt figyeli, hogy mik történnek meg vele, és ennek milyen összefüggései vannak az õ életére nézve, hogy ezekrõl õ helyes képet alkosson.

Tegyetek félre minden elõítéletet arra nézve, hogy az emberi lélek csak akkor képes fejlõdni, ha azt õ már megértette. A megértés az a tudásban rejlik. Az elfogadás pedig a jelen életben következik be.

A földi élet nehézségei folyton arra engednek következtetni az emberi lelkek életében, hogy miért csak pont én szenvedem el ezeket az eseményeket. Az nem jut az eszébe, hogy minden embernek más a feladata, más a képessége és ebbõl kifolyólag mások a lehetõségei is.

Tudjátok jól, hogy minden földi ember csak arra képes, amit õ az õ saját feladatához lehozott. Semmiféleképpen nem lehet egy órásmestert arra kényszeríteni, hogy õ éppen egy más szakmát sajátítson el, a sajátját pedig hagyja el. A lélek leszületése elõtt fölkészül a földi feladataira úgy, hogy azokat könnyedén el tudja végezni.

Ha az emberek egymást tologatják, vezetgetik, irányítják, akkor bizony annak léleknek a továbbiakban fogalma sincs az õ feladatához. Elhagyja.

Igen elhagyja, de az Isteni gondviselés lenyúl õhozzá, és próbálja õt felemelni, terelni abba az irányba, ahonnan eltévelyedett. Próbáljátok csak elképzelni, hogy mennyi plusz energiát kell arra fordítani az ég angyalainak, hogy egy eltévedt földi embert visszasegítsen a feladatához.

Mindig, minden körülmények között meg kell találnia az õ saját feladatát, hogy azt folytassa. Azt hozta le magával a földre, neki azzal kell elszámolni az Isten színe elõtt, hogy hogyan gazdálkodott a reá bízott kincsekkel, amelyet ahhoz a feladatához kapott, amit éppen elhagyott.

A földi ember éppen azért keveredik bele az õ fonalába, mint az álmomban is, mert nem következetes. Ha az lenne, akkor jobban odafigyelne, átértékelné az életvitelét, megnézné az elmúlt idõszakát, hogy valóban helyesen cselekedett- e, vagy csak azt hiszi.

Olyankor, amikor az eltévedt ember elkezd gondolkozni az életén, akkor az Isteni kegyelem leszáll õhozzá és segít neki, ha valóban tiszta, megbánó szándékkal akarja az életét helyrehozni.

Ellenkezõ esetben, ha csak a meggyõzõdés, az akarat az, ami elgondolkodtatja, akkor az Isteni kegyelem nem vesz részt ebben, mert csak az alázatos egy-ügyû embereké az Isten országa.

A gõgõsség, nagyot akarás nem fér be azon a szûk kapun, ahol a kicsi, szerény, alázatos lélek könnyedén elfér.
Bízzatok abban, hogy képesek lesztek a ti földi feladataitokat sikeresen megoldani és a "fonalaitok nem fog összegubancolódni", hanem simán, egyenesen az Isteni utat tudjátok járni.

Legyetek békességesek és örömteli emberek, hogy az Isten örömét lelje az Övéiben, ha majd megérkeztek Õhozzá.

Vigyázzatok a reátok bízott kincseitekre, ne herdáljátok el, hanem kamatoztassátok az Isten akarata szerinti fizikai életben. Tudjátok jól, hogy az emberek csak rövid ideig élnek a földön, de a menny az örökkévaló.

Mindig csak az lebegjen a szemeitek elõtt, hogy nem lehet másként élni csak az Isteni akarat által adott életúton, mert ellenkezõ esetben csak a kárhozatra jut a földi ember ha megtagadja azt az utat, amelyet az Isten mutatott a számára.


(Forrás: Részlet: Imre Margit - Az Út, Igazság és Élet c. könyvbõl)
jezusafeny.hu/content/view/75/47/
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 4 éve 9 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Jézus, mint Út az életemben 4 éve 2 hónapja ezelőtt #4555

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.


Együtt az úton


Hosszú idõ óta vándorolsz. Lépkedsz életed útján, sokszor magányosan, egyedül. Emberek jönnek szembe, majd tovább haladnak.

Néha megállunk egy-egy pillanatra, és azt szeretnénk, ha útjaink együtt folytatódnának tovább.
Egyre bölcsebb, tapasztaltabb leszel és észreveszed, hogy Rajtad kívül egyetlen ember sem lépked az úton. Hiszen ez a Te utad.

Minden ember saját ösvényét járja be, azonban útjaink gyakran találkoznak.
Amikor megszületünk, szüleink és testvéreink útja jódarabig a mienk mellett halad, majd késõbb kisebb-nagyobb idõre elkanyarog mellõlünk.

Emberek jönnek-mennek, vannak, akik csak keresztül száguldanak életünkön. Azonban vannak olyanok is, akik útja párhuzamosan fut a miénkkel. Még ha néha-néha elkanyarodunk is, tévútra visszük magunkat, a sors mindig megtalálja a lehetõséget, hogy visszatereljen bennünket egymás mellé. Akkor is, ha errõl nem akarunk tudomást venni. Egyszercsak ráeszmélünk, hogy ezek a legfontosabb találkozások, és réges-régen, még odafent köttettek. Ott, akkor esküt tettünk egymásnak, hogy útjaink párhuzamosan haladnak majd.

Ha megállunk életünk játszóterén, számtalan utat látunk a sajátunk mellett. Néhányan elkanyarodnak, visszafordulnak, keresztezik életünket, de mindig van egy, akié mellettünk a végtelenbe nyúlik. Egyek vagyunk, de külön úton, külön testben. Ugyanakkor tudjuk, hogy útjaink a végtelenben találkoznak. Addig is egymás mellett haladunk, szorosan fogva egymás kezét.

Mohácsi Viktória (elozoeletek.blogspot.hu)
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Téma zárolva.

Jézus, mint Út az életemben 3 éve 8 hónapja ezelőtt #4859

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
-





--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 3 éve 8 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Jézus, mint Út az életemben 3 éve 7 hónapja ezelőtt #4934

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.


Antoine de Saint-Exupery: Fohász


Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erõt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések mûvészetére!

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és
tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes idõbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsõrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erõt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Õrizz meg attól a naiv hittõl, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelõdünk!

Küldd el hozzám a kellõ pillanatban azt, akinek van elegendõ bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendõ fantáziát ahhoz, hogy a kellõ pillanatban és a megfelelõ helyen " szavakkal vagy szavak nélkül " egy kis jóságot
közvetíthessek!

Õrizz meg az élet elszalasztásának félelmétõl!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések mûvészetére!


ebredeshajnalan.com/antoine-de-saint-exupery-fohasz/




--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 3 éve 7 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Jézus, mint Út az életemben 3 éve 6 hónapja ezelőtt #4984

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.


Az úton...


Elindultam az úton, mely nekem rendeltetett,
De nem tudom, ez az út hová, s merre vezet.
Ezer meg ezer kérdés kavarog most bennem,
A választ ezekre magamban kell keressem.

Tanácsot kaphatok, és súgnak is nekem,
De vajon e hangokat meghallja-e szívem?
Elérnek-e oda az apró rezgések,
Melyeket a fül nem, csak a szív ért meg?

Van-e bennem talaj, melyben a mag megfogan,
Termékeny-e a lelkem, vagy meddõ,s céltalan?
Lesz-e az úton segítõ kéz nekem,
Megtalálom-e itt a nekem szánt helyem?

Tudok-e adni, és helyesen adok-e,
Amit mondok, a szívembõl mondom-e?
Nem tudom,ó Istenem, nem tudom, de érzem,
Hogy a válaszok itt vannak bent egész mélyen....

...De elindultam az úton...és most boldog vagyok,
Teszem, amit tennem kell, szeretetet adok.
Ezt az utat választottam, s ezen végigmegyek,
Kell azonban, hogy magamban végre rendet tegyek.

Hogy érezzem azt, a szeretet soha el nem hagy,
S tudjam hirdetni hangos szóval:
"Világomban minden rendben van!
(számomra ismeretlen szerzõ)



--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 3 éve 6 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.296 másodperc