.
Mit vállal fel a lélek a leszületése elõtt?
Biztosan sokan hallottatok már arról, hogy a lélek a leszületése elõtt, hol tartózkodik. Sokan vitatják, mások meg elfogadják azokat az információkat, melyek arról szólnak, hogy a lelkek a leszületés elõtt a köztes létben tartózkodnak.
Ez az a hely, ahol a léleknek van ideje eltöprengenie azon, hogy az elõzõ inkarnációban mit és hogyan oldott meg. Mivel ezen a helyen nem létezik tér és idõ, így szinte végtelen lehet a mai ember számára a lélek ott töltött idõszaka.
Azonos szinten lévõ lelkek azonos helyen tartózkodnak a köztes létben. Ott számot adnak maguknak a földön, vagy más bolygón történt felvállalásaikról. Elemzik a megoldott és a megoldatlan feladataikat. Egyesével újra és újra felidézik magukban azokat az eseményeket, melyekkel szembetalálkoztak az elmúlt életeik során. Figyelemmel kísérik mi történt, és hogyan oldották meg, vagy sem a feladatokat. A megoldatlan feladatokat újra átnézik, elemzik, hol hibáztak, és mint információt, elteszik a következõ leszületésük idejére.
Az, hogy ez mikor következik be, annak nagyon sok összetevõje van. Azokkal a lelkekkel, akikkel körül vannak véve, folyamatos kapcsolatban vannak. Kiválasztják azokat, akikkel a következõ inkarnációban együtt szeretnének fejlõdni. Maguk választják ki a szüleiket és azoknak a lelkeknek a csoportjait, akikkel a leszületés után a karma beteljesítésén fognak dolgozni.
Sokat kell munkálkodniuk azon, hogy minden egyes lélekkel, akivel kapcsolatban lesznek, felvegyék a kapcsolatot és egyeztessék az elképzeléseiket. Mindent pontosan megterveznek, hogy kivel és mikor fognak találkozni az életük során. Így nem lehetnek véletlenek azok a találkozások, amiken keresztül megyünk.
Bár a lélek tudja, mikor és mi fog történni vele, maga az ember ezzel nincs tisztában. Így fordulhatnak elõ olyan helyzetek, melyekre látszólag nincs magyarázat.
Korábban sosem látott emberekkel kerülünk kapcsolatba. Ezek a találkozások lehetnek számunkra akár jó, vagy rossz végkimenetelûek. Ha egy ilyen találkozás jó, akkor szinte nem is veszünk róla tudomást. Ha viszont rosszul éljük meg, akkor rögtön jön a válasz, hogy én milyen szerencsétlen vagyok.
Így fordulhat elõ az, amikor az ember felteszi magának a kérdéseket, miért pont velem történik ez vagy az, miért büntet engem az Isten? Lehet, sokan nem tudják, de Isten senkit sem büntet. Õ jóságos és türelmes. Minden léleknek megadja a lehetõséget arra, hogy folyamatosan dolgozzon a karmáján és kijavítsa a hibáit. Ha idõnként ,,el is bukik” egy inkarnáció során, újabb lehetõséget kap arra, hogy kijavítsa azt. Ebbõl a megközelítésbõl nézve már nem is olyan rossz a kép, mint gondolnánk.
Ha minden összeállt, akkor következhet a leszületés pillanata. Itt is megoszlanak a vélemények. Vannak, akik a fogantatás pillanatára teszik a lélek leszületését, vannak, akik késõbbre. Ezen most itt kár lenne vitatkozni.
A lényeg az, hogy ha a lélek már benne van a felvállalásában és az édesanyja hasában tartózkodik, nagyon sok feladat hárul rá. A külsõ események hatására folyamatosan kapja az információkat. Ezeken õ ekkor már elkezd dolgozni. Sokszor elõfordul, hogy a lélek megijed az elõtte álló feladatoktól, és úgy dönt, mégsem vállalja a testöltést.
Ilyenkor fordulhat az elõ, hogy a gyermek, aki már útban van a földi megtapasztalások felé, idõ elõtt elhagyja a biztonságot jelentõ anyaméhet, és halva születik. Igaz, a halva születésnek vannak más lelki tényezõi is, de azok nem a lélekkel, hanem a szülõvel hozhatóak összefüggésbe.
Ha a lélek készen áll a földi síkon való életre, akkor természetes idõben a világra jön, és mint ember kezdi meg az életét a földön. Ahogy cseperedik és nõ, folyamatosan kerül olyan helyzetekbe, melyek segítik õt a karmája megélésében. Folyamatosan tanul a szüleitõl és a környezetétõl. Nem mellékesen, tanítja is a környezetét.
Lehet sokakban felmerül a kérdés, mire taníthat meg engem egy gyermek. Én azt mondom, sok mindenre. Akár a szeretetre, az elfogadásra, az elengedésre és még sorolhatnánk azokat a lehetõségeket, melyekre õ tanít meg bennünket. Rövid földi élete során megállás nélkül jönnek eléje a feladatok. Ezeket hol jól, hol kevésbé jól oldja meg. A feladatai közben, ha rájön, mi miért történik vele, sokkal tudatosabbá válik, és azon munkálkodik, hogy mindent úgy végezzen el, ahogyan azt eltervezte.
Nagyon kevés számú lélek van, aki képes arra, hogy minden felvállalt feladatot pontosan megoldjon és ezzel azokat a karmákat, melyek miatt leszületett, teljesen feloldjon. Azért ez ne ijesszen meg senkit, mert mint korábban írtam, mindig van egy újabb lehetõség, amikor bizonyíthatunk magunknak, hogy igenis képesek vagyunk megoldani a feladatainkat.
Mi történik közben a lélekkel a földön, mikor fejezi be a pályafutását? Több lehetõség is van. Ha megoldotta azt, amiért leszületett, vagy ha feladja, mert nem képes megoldani õket, vagy ha bizonyos dolgokat meg is oldott, de egy részével már nem képes elboldogulni, vagy ha nem ismeri fel a figyelmeztetéseket és folyamatosan ugyan azokba a hibákba esik, akkor nagy valószínûséggel hazahívják õt.
Mindent összevetve a léleknek nem is olyan bonyolult ez az egész, mint az embernek. Az ember sokszor nem képes és nem is akarja elhinni, hogy minden, ami vele történik az nem ellene, hanem miatta és érte van. Ezért fordulhat elõ az, hogy idõ elõtt feladja, és önkezével vet véget az életének. Jó, ha tudjuk, ilyen esetben a lélek nagyon sokáig a föld és a köztes lét közötti világban reked, és hosszú ideig nem lesz képes arra, hogy egy újabb inkarnáció lehetõségével éljen.
Ezért fontos lehet mindannyiunk számára, hogy felismerjük környezetünkben azokat az embereket, akik hajlamosak az öngyilkosságra, és ha tehetjük, segítsünk nekik azzal, hogy tudatosítsuk bennük a lehetõségeiket. Ne feledjük, nagyon sok múlik rajtunk embereken, hogy hogyan fogadjuk el a lelkünknek a felvállalásait, és mikor tudatosodik ez bennünk.
Ha felismertük azt, miért születtünk le a földre, akkor dolgozzunk a feladatainkon és segítsünk ez által másokat is.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt az életet mi kértük és vállaltuk. Így próbáljuk meg a lehetõ legjobbat kihozni belõle.
Csak rajtunk múlik, hogy mit és hogyan élünk meg. Ne hibáztassunk másokat, azért amit mi vállaltunk.
Fogadjuk el és tegyük a dolgunkat!
Ez a mi feladatunk.
A cikket, a tartalmat elviheted, de csakis a forrás megjelölésével, kitõl, honnan hoztad, a tartalmon nem változtathatsz!
(Bodacz Zsolt)
www.angyalszarny.eoldal.hu/cikkek/karma/...zuletese-elott_.html 
