TÉMA: Izlandi vulkánkitörés

Jó hír Európának: Lávába válthat a hamukibocsátás Izlandon
2010-04-20.

Csökken a hamukibocsátás az izlandi Eyjafjallajökull gleccser alatti vulkánnál. A szakemberek szerint a szeizmikus aktivitásban, a hamufelhõ összetételében bekövetkezett változások arra utalnak, hogy hamarosan lávafolyamok jöhetnek létre.

Folyamatosan monitorozzák a vulkánt a geológusok és 24 órában figyelik környékét a polgári védelmi szervek és a rendõrség is. Az éjszakai órák nyugalomban teltek, hajnalban a látástávolság 500 méter körüli volt, a hamufelhõ 4-5 km-es magasságig emelkedett.
A vulkáni aktivitás nem csökkent, a felhõ még mindig láthatólag három kráterbõl tör fel, azonban a kilökõdõ anyag mennyiségében elmarad az elmúlt napokétól, színe pedig világosabb. A szín változása arra utalhat, hogy a felhõ már nem tartalmaz sok hamut. A fluorkibocsátás a korábbiakhoz képest mintegy négy-ötszörösére nõtt.
Lávafolyamokat még nem lehet látni, azonban a tûzhányó már folyamatosan löki 1-3 km-es magasságba a magmát. A hirtelen árvíz veszélye nem áll fenn, ugyanis a megolvadó víz folyamatosan tud lefolyni a gleccsere.

Ha a lávafolyás megindul és ezzel párhuzamosan megszûnik a jelentõs hamukibocsátás és a továbbiakban remélhetõleg nem lesz szükség a légiforgalom korlátozására.
Az Egyesült Királyság területén változatlanul jelentõsek a légtérzárak, helyi idõ szerint éjjel 1 óráig a legtöbb repülõtér nem indíthat és nem fogadhat járatokat.
(forrás: katasztrófák.hu)

A szépség és a szörnyeteg: Villámlás a hamufelhõben

Az izlandi vulkánkitörés hatalmas káoszt okozott Európa közlekedésében, belepte hamuval a tájat, azonban mint természeti jelenség rendkívül látványos is tud lenni.

A hamufelhõ kõzettartalma miatt jól vezeti az elektromosságot, gyakorta cikáznak benne villámok. A természet ereje és szépsége egyben.
(forrás:katasztrófák.hu)

Így lepte be Izlandot a vulkáni hamu
2010-04-20.

Belepte az Eyjafjallajökull vulkán robbanásos kitörése után a hamu a tûzhányó környékét. A finom rétegtõl szürke a táj, az épületek, a látástávolság a hamufelhõben szinte nullára csökkent.

A térségben élõ gazdálkodók látják a szigetországban kárát a kitörésnek, a vulkáni hamu komoly kárt tehet a szántóföldek növényzetében, így a haszonállatok takarmányellátását is befolyásolja.

A vulkáni hamu a normál égésnél keletkezett hamunál kõzettartalma miatt lényegesen nehezebb, vastag rétegben lerakódva akár az épületek tetejében is kárt tehet.

(forrás:katasztrófák.hu)

Évekig csökkenhet a hõmérséklet az izlandi vulkánkitörés miatt - és a legrosszabb még hátra van


Látványosabbá teheti a naplementéket és csökkentheti a hõmérsékletet a légkörbe került vulkáni hamu, ami csütörtökön megbénította Nyugat-Európa légi közlekedését. A szakértõk ugyanakkor attól tartanak, hogy az izlandi gleccser alatt fekvõ tûzhányó aktivitása nyomán kitörhet közeli Katla vulkán, ami természeti katasztrófát okozna.

Nem túl nagy elégtétel a földön ragadt utasoknak, de látványosabbá teheti a naplementéket az izlandi Eyjafjalla gleccser alatt fekvõ, a március eleje óta többször is kitört vulkánból származó hamu. A légkörbe került részecskék ugyanis visszaverik a napfényt, narancsszínûvé, bordóvá színezve alkonyatkor az eget.

A hamufelhõ elõször Nagy-Britannia és Dánia, majd Finnország légterét érte el, és húzódik dél felé. A vulkáni hamu komoly veszélyt jelent az utasszállító gépekre: éppen abban a magasságban, tíz-tizenegy ezer méteren terjed, ahol ezek a repülõk közlekednek, a hajtómûvekbe jutva pedig üvegszerû anyaggá alakul és leállítja azokat. Nem túlzott tehát az óvatosság, hiszen az elmúlt évtizedekben többször is csaknem tragédia történt a tûzhányókból felszabaduló hamu miatt.

A vulkán kitörése a hõmérsékletre is hatással lehet, az apró kõzet- és üvegdarabkák ugyanis évekig a légkörben maradhatnak, csökkentve a földfelszínt elérõ napfény mennyiségét. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének hatására - ami legalább négyszáz halálos áldozatot követelt - például fél Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghõmérséklet.

Az izlandi vulkán aktivitása nyomán az érintett területeken az asztmások tünetei valamelyest súlyosbodhatnak, a szakértõk szerint azonban a hamufelhõ érkezése nem okoz komolyabb egészségi problémákat. Nagyobb kitörésekkor általában nagy mennyiségû kén-dioxid kerül a levegõbe, ami viszont igen veszélyes.

A Katla eddig ismert legnagyobb, 1755-ös kitörése idején óriási árhullámot okozott, másodpercenként 200-400 ezer köbméternyi, a Mýrdals gleccserbõl felszabaduló víz zúdult a környékre. (Összehasonlításképpen: az Amazonas, a Mississippi, a Nílus és a Jangce együttes vízhozama másodpercenként 290 ezer köbméter - írja a Wikipédia.)

Elképesztõ hatás

Az indonéz szigetvilág egyik szigetének, Sumbawának északi csücskén fekvõ Tambora vulkán 1815-ös kitörése elképesztõ mennyiségû, összesen mintegy 150 milliárd köbméter kõtörmelék, vulkáni hamu és egyéb anyag került a levegõbe. A katasztrófa hatvanezer ember halálát okozta, de hatása az egész bolygón érezhetõ volt. A felszabadult hamu évekig a légkörben maradt, így kevesebb napfény érte a földfelszínt.

A telek szokatlanul hidegek voltak, a nyár pedig gyakorlatilag megszûnt, ami miatt gyenge volt a termés, így éhínség és járványok törtek ki. Írországban a nyári hónapok alatt 142 napon át esett az esõ, míg Észak-Amerikában júniusban havazott, júliusban és augusztusban pedig számos folyó befagyott.
(forrás:inforadio.hu)

Elképesztõ képek láthatók az alábbi linken az Izlandi vulkánkitörésrõl és következményeirõl.




(Átállítható magyar nyelvre is)

Kattints ide:

www.boston.com/bigpicture/2010/04/more_f...yjafjallajokull.html

Sarki fény a vulkán fölött

Újabb csodálatos látványt produkált a természet Izlandon: A továbbra is aktív és vulkáni hamut, illetve gõzt kiengedõ Eyjafjallajökull vulkán fölött északi fény, aurora borealis alakult ki.

Izlandon nem csak vulkáni, hanem sarki fény nézõ túrákat is szerveznek, az országból ugyanis remekül látható az északi féltekén kialakuló és a légkörbe behatoló töltött részecskék által kiváltott fényjelenség.
(forrás:katasztrófák.hu)