Évekig csökkenhet a hõmérséklet az izlandi vulkánkitörés miatt - és a legrosszabb még hátra van
Látványosabbá teheti a naplementéket és csökkentheti a hõmérsékletet a légkörbe került vulkáni hamu, ami csütörtökön megbénította Nyugat-Európa légi közlekedését. A szakértõk ugyanakkor attól tartanak, hogy az izlandi gleccser alatt fekvõ tûzhányó aktivitása nyomán kitörhet közeli
Katla vulkán, ami természeti katasztrófát okozna.
Nem túl nagy elégtétel a földön ragadt utasoknak, de látványosabbá teheti a naplementéket az izlandi
Eyjafjalla gleccser alatt fekvõ, a március eleje óta többször is kitört vulkánból származó hamu. A légkörbe került részecskék ugyanis visszaverik a napfényt, narancsszínûvé, bordóvá színezve alkonyatkor az eget.
A hamufelhõ elõször Nagy-Britannia és Dánia, majd Finnország légterét érte el, és húzódik dél felé. A vulkáni hamu komoly veszélyt jelent az utasszállító gépekre: éppen abban a magasságban, tíz-tizenegy ezer méteren terjed, ahol ezek a repülõk közlekednek, a hajtómûvekbe jutva pedig üvegszerû anyaggá alakul és leállítja azokat. Nem túlzott tehát az óvatosság, hiszen az elmúlt évtizedekben többször is csaknem tragédia történt a tûzhányókból felszabaduló hamu miatt.
A vulkán kitörése a hõmérsékletre is hatással lehet, az apró kõzet- és üvegdarabkák ugyanis évekig a légkörben maradhatnak, csökkentve a földfelszínt elérõ napfény mennyiségét. A Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörésének hatására - ami legalább négyszáz halálos áldozatot követelt - például fél Celsius-fokkal csökkent a globális átlaghõmérséklet.
Az izlandi vulkán aktivitása nyomán az érintett területeken az asztmások tünetei valamelyest súlyosbodhatnak, a szakértõk szerint azonban a hamufelhõ érkezése nem okoz komolyabb egészségi problémákat. Nagyobb kitörésekkor általában nagy mennyiségû kén-dioxid kerül a levegõbe, ami viszont igen veszélyes.
A Katla eddig ismert legnagyobb, 1755-ös kitörése idején óriási árhullámot okozott, másodpercenként 200-400 ezer köbméternyi, a Mýrdals gleccserbõl felszabaduló víz zúdult a környékre. (Összehasonlításképpen: az Amazonas, a Mississippi, a Nílus és a Jangce együttes vízhozama másodpercenként 290 ezer köbméter - írja a Wikipédia.)
Elképesztõ hatás
Az indonéz szigetvilág egyik szigetének, Sumbawának északi csücskén fekvõ Tambora vulkán 1815-ös kitörése elképesztõ mennyiségû, összesen mintegy 150 milliárd köbméter kõtörmelék, vulkáni hamu és egyéb anyag került a levegõbe. A katasztrófa hatvanezer ember halálát okozta, de hatása az egész bolygón érezhetõ volt. A felszabadult hamu évekig a légkörben maradt, így kevesebb napfény érte a földfelszínt.
A telek szokatlanul hidegek voltak, a nyár pedig gyakorlatilag megszûnt, ami miatt gyenge volt a termés, így éhínség és járványok törtek ki. Írországban a nyári hónapok alatt 142 napon át esett az esõ, míg Észak-Amerikában júniusban havazott, júliusban és augusztusban pedig számos folyó befagyott.
(forrás:inforadio.hu)