TÉMA: Földrengések

Földrengés volt Borsodban
2010.08.14.

Nem okozott kárt az a szombat kora reggel Borsod megyében kipattant földrengés, mely 2,5-ös erõsségû volt.

Szombat reggel 6 óra 57 perckor földrengés pattant ki a borsod megyei Emõdhöz közeli epicentrummal, melyet a Szeizmológiai Intézet Mátrában fekvõ állomása is rögzített. A 2,5-ös magnitúdiójú földmozgást a környékbeliek megérezték, ám károkról egyelõre nem érkezett hír.

A piszkéstetõi mûszer háromnegyed órával késõbb néhány utórezgést is megfigyelt, ezek azonban már ember számára nem érzékelhetõ erõsségûek voltak.

Földrengés Új Zélandon
2010.09.03.

Richter-skála szerinti 7,4-es földrengés történt Új-Zéland déli szigetén - közölte pénteken az Amerikai Földtani Intézet. Áldozatokról egyelõre nem érkeztek hírek.
Az új-zélandi rengés epicentruma 16,1 kilométeres mélységben volt a föld alatt, csaknem 30 kilométerre a Déli Sziget legnagyobb városától, Christchurch-tõl. Cunamiriadót nem rendeltek el, és áldozatokról sem tudni egyelõre.
Christchurch-ben több utórengést is észleltek, sõt a földmozgás áramkimaradásokat is okozott a 340 ezres lakosú városban. Szemtanúk szerint sokan pánikszerûen az utcákra rohantak az épületekbõl. A mobiltelefon-telefon hálózat is összeomlott. Összedõlt több bolt épülete is.

Egy új-zélendi újságíró, Tim Dower azt mondta a CNN-nek, hogy sok Christchurch-i épület és homlokzat összedõlt, megsérült. Sebastian Koga, a helyi korház idegsebésze a CNN-nek azt nyilatkozta, közel száz embert láttak el csonttörésekkel, zúzodásokkal, de súlyosabb sérülésekrõl vagy halálesetekrõl nem tud.

Egy új-zélandi újság, a Press azt írta, hogy a hatóságok azt tanácsolták a lakosoknak, készüljenek fel arra, hogy esetleg el kell hagyniuk a lakásaikat, de egyelõre nem kell evakuálni a várost. A Press szerint a helyi polgári védelem attól tart, hogy nem tudják helyreállítani a következõ órákban az áramszolgáltatást, viszont rövidesen lemerülnek a mobiltelefon-tornyokat üzemeltetõ akkumulátorok, és teljesen megszûnik a kommunikáció a térségben.
Világgazdaság-hu

.


Földrengés a Dunántúlon

2011. január 29. 18:41 ,


Tatán és Tatabányán háromnegyed hét elõtt pár perccel földrengést észleltek. Információink szerint Oroszlányban volt az epicentruma, a rengés erõssége pedig 4,7 volt.

Néhány napja Bábolnán is földrengés volt, most pedig Tatán és Tatabányán mozdult meg a föld. Az egyik tatai tömbben a lakók a lépcsõházban osztották meg egymással tapasztalataikat. Volt, akinél a virágok, másnál a hûtõ és a szobabútorok mozdultak meg. A Kemma.hu tatabányai szerkesztõségében is érezni lehetett a földmozgást.

Oroszlányban tíz-tizenöt másodprecig tartott a rengés, s ahogy Biacsi Viktóriától, a város sajtóreferensétõl megtudtuk: kisebb áramkimaradások is voltak. Baleset Oroszlányban információi szerint nem történt, de sokan megijedtek, s kimenekültek otthonaikból.

Többen is arról számoltak be, hogy mobiltelefonjuk nem mûködik, de most már úgy-ahogy lehet használni a mobilokat is.

Vértesszõlõsön mintha belerohantak volna a házba kocsival, hullámzott egyet, Vértessomlón kinyílt a szekrényajtó, kipotyogtak a dobozok, felborult az üveg az asztalon, Tatabányán egy ház 3. emeleten leesett a tál a polcról.

Tardosi olvasóink is arról tájékoztatták, hogy náluk is érezni lehetett a foldmozgást, de hasonló bejelentéseket kaptunk Szárligetrõl is. megjelent rövidhír szerint Oroszlányban volt a 4,7 erõsségû földrengés epicentruma, az MTI szerint pedig Budapesten és a térségében is érezték a földmozgást. Komáromban szintén érezték a rengést, de ott volt, aki emellett morajlást is hallott. Tata központjában hangot nem lehetett hallani. Utoljára Berhidán, 1985-ben volt ilyen erõs földrengés. Azt is lehetett érezni Tatán.
(baon.hu)

.

Több utórengés is volt, de károkat nem okozhattak
2011.01.30.19.44.

A szombat esti, 4,7 erõsségû magyarországi földrengést több kisebb utórengés is követte éjszaka, ám ezek annyira gyengék voltak, hogy károkat nem okozhattak. A fõvárosban átvizsgálják a hidakat és felüljárókat.

A szombati földrengésben senki nem sérült meg, kilakoltatni sem kellett senkit, az Oroszlánytól pár kilométerre lévõ epicentrumhoz közeli településeken néhány házon repedések keletkeztek és pár kémény is megdõlt, Budapesten átvizsgálják a felüljárókat és a hidakat, vasárnap estig károsodást nem találtak.

Oroszlányban a védelmi bizottság ülésén elhangzott, hogy a város mellett Kecskéden, Vértessomlón és Várgesztesen keletkezett a legtöbb kár, elsõsorban repedések és kéménydõlések.

A Komárom-Esztergom megyei veszélyes ipari üzemekben, iszap- és zagytározókban sem okozott kárt a földrengés.

A Fõvárosi Közterület-fenntartó ZRt. szakemberei hétfõn végeznek a fõvárosi hidak és felüljárók vizsgálatával, eddig sehol nem találtak károsodást és Almássy Kornél közútfenntartási ágazati igazgató szerint valószínûleg nem is fognak.

Szemrevételezéssel vizsgálják, keletkezett-e repedés a hidakon, felüljárókon, hétfõn 12 hídlétesítmény-felelõs és 17 útellenõr fejezi be a vizsgálatot.

Magyarországon 1985 óta nem történt ilyen erejû földrengés.
(MTI)

.

Utórengés és kráter

2011.01.31.


Oroszlány mellett az erdõben hatalmas krátert hozott létre a földrengés, néhány utórengést a lakosság is érzékelt.




A szombati földrengés hatására 20 méter mély kráter keletkezett az Oroszlány és Pusztavám közti erdõben, egy út el is tûnt, a föld nagy része bányatóba került - számolt be az eseményrõl az RTL Híradó. A 150 méter hosszú mélyedést a közeli kõfejtõ biztonsági õre vette észre másnap reggel, a helyszínt a katasztrófavédelem munkatársai vizsgálják.

Vasárnap este 21 óra 59 perckor 3,0-ás magnitúdiójú utórengést észleltek, melynek Szár település volt a középpontja. Észlelõink néhány perccel az esetet követõen tájékoztatták oldalunkat ("pár másodperc volt az egész, megrezdültek a poharak, az ágyon ülve is érzõdött a lökéshullám", "megreccsentek az ajtók, ablakok"). A 3-as erõsség gyengének tekinthetõ, figyelemre méltó azonban, hogy ez az utórengés önmagában is az elmúlt 3 hónap második legerõsebb földmozgása volt hazánkban.

Hétfõn hajnali 1 óra 25 perckor néhány kilométerrel északra újabb, 2,8-as erõsségû utórengés pattant ki, több olvasónk ezt is érzékelte.

A szakemberek tájékoztatása szerint még hetekig kell utórengésekre számítani, ezek száma és erõssége fokozatosan csökken, de nem kizárt, hogy egy-egy még érezhetõ erõsségû lökés is lesz.
(idõkép.)

.

Teendõk földrengés veszélye esetén

*
Földrengés esetén a legnagyobb veszélyt a megsérülõ épületek leomló falai, lezuhanó szerkezeti elemei jelentik. Ezért a legfontosabb teendõ, az épületek mielõbbi elhagyása. Ne akarjunk mindenáron, azonnal kimenekülni! Ehhez meg kell várni a legcélszerûbb pillanatot, vagyis a rengések közötti szüneteket.
*


*
Amennyiben nem lehetséges az épület azonnali elhagyása, úgy valamilyen erõsebb bútordarab (például ágy vagy asztal) alatt célszerû ideiglenes menedéket keresni. Ezzel megóvhatjuk magunkat a lehulló törmeléktõl, a lezuhanó kisebb tárgyaktól.

Ha a helyiségben nincs olyan berendezési tárgy, amely védelmet nyújthat, célszerû a legvastagabb, legerõsebb falakkal határolt sarokba kuporodni, és fejünket összefont karjainkkal, vagy több rétegben összehajtott ruhával (például kabát, pulóver) védhetjük.


* Az elõrengések általában rövid ideig (10-30 másodpercig) tartanak, és néhány perces, esetleg néhány tíz perces szünetekkel követik egymást. Ezen idõszakot célszerû kihasználni a kimenekülésre.

*
Ha erre lehetõség van, célszerû a lakást áramtalanítani, és a nyílt lángot (például a gáztûzhelyen) kioltani. Ez néhány percnyi késedelmet okozhat, de megelõzhetõ a tûz kialakulása, amely az oltás nehézsége miatt hatalmas károkat okozhat.

*
Az épületbõl történõ kimenekülés során senki ne kísérelje meg értékeinek, vagyontárgyainak kimentését. Ezek összegyûjtésével sok idõt veszíthet és a különbözõ tárgyak akadályozhatják a mozgásban.

*
Hûvös idõ esetén " ha erre lehetõség van " a kimenekülést megelõzõen a legszükségesebb meleg felsõruházatot magunkhoz kell venni, ugyanis elõfordulhat, hogy a földrengés elmúltáig akár több órát kell a szabadban tölteni.

*
Az épület elhagyása után célszerû a szabadban házaktól, épületektõl, magas építményektõl, fáktól, elektromos vezetékektõl távol elhelyezkedni. Ezek romosodás, összeomlás, eldõlés esetén veszélyt jelentenek a körülöttük tartózkodókra. A biztonságosnak tekinthetõ távolság megegyezik az adott tárgy legnagyobb magasságával.

*
A magas épületekbõl történõ kimenekülés esetén fokozott körültekintéssel kell eljárni, mivel ezek elhagyása hosszabb idõt igényel. Alapszabály, hogy ilyen esetben soha nem szabad liftet használni. A felvonók befogadóképessége ugyanis korlátozott, és túlterhelésük további veszélyt okozhat, a rájuk való várakozással pedig sok idõt veszíthetünk. A földrengés hatására az elektromos vezetékek megrongálódhatnak, a felvonók szerkezeti elemei deformálódhatnak, ami lehetetlenné teheti mûködésüket. Az ilyen körülmények között a liftben rekedt személyek kimentésére kevés az esély.

*
Azokból az épületekbõl, amelyekben sokan tartózkodnak, fokozott óvatossággal kell kimenekülni. Az épület elhagyásakor kerülni kell a torlódást és a pánikot, gyorsan, de soha nem futva kell közlekedni. A futó ember ugyanis könnyebben elveszíti egyensúlyát és aki ilyen helyzetben elesik, azt a tömeg könnyen agyontaposhatja.

Célszerû magatartási formák földrengés után

*
Leszakadt elektromos vezetékeket megérinteni, vagy megközelíteni nem szabad. A földdel érintkezõ, áram alatt lévõ magasfeszültségû vezetékek közelében a talaj is vezeti az elektromosságot, és súlyos áramütést okozhat.

*
Kerülni kell azokat a helyeket, ahol tûz keletkezett. Ezekben az épületekben ugyanis tûzveszélyes, vagy robbanásveszélyes anyagok (gázpalack, festék oldószer stb.) lehetnek, illetve olyan anyagok, amelyek az égés során vagy hõ hatására mérgezõ gõzöket és gázokat bocsátanak ki.

*
Az épületekben és az utcákon keletkezett tüzek oltásával senki ne kísérletezzen. Ez a feladat megfelelõ felkészültséget, gyakorlatot és felszerelést igényel, ezek híján kilátástalan és hiábavaló kockázatvállalás.

*
A közmûvek sérüléseinek helyét a lehetõségekhez képest el kell kerülni, ezek ugyanis veszélyesek lehetnek.

*
Az utcákon gyalogosan történõ közlekedés esetén, ha azok mindkét oldalon egyformán beépítettek, célszerû középen haladni. Ezzel csökkenthetõ a megrongálódott épületek lezuhanó, leomló részei által okozott balesetek valószínûsége.

*
Földrengés esetén is célszerû kisebb csoportokban, de legalább kettesével közlekedni, így mód van arra, hogy szükség esetén egymás segítségére legyenek.

*
Kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat, mivel az emberek ilyen helyzetben hajlamosak a pánikra, és a viselkedésük kiszámíthatatlanná válhat. A rémült embertömeg elsodorhatja vagy eltaposhatja a közéjük került személyeket.

*
A földrengés sújtotta területrõl történõ kimenekülés legbiztonságosabb módja, a gyalogosan történõ közlekedés. A terület elhagyása esetenként megkísérelhetõ saját gépjármûvel is, de számítani kell arra, hogy a jármûvet hátrahagyva, gyalogosan kell folytatni az utat, az utak rongálódása, az elhagyott jármûvek, és a zsúfoltság miatt.

*
A romok alá került személyek kimenekítésére csak abban az esetben célszerû vállalkozni, ha a törmelék eltávolítása kézi erõvel, veszélytelenül végrehajtható. Amennyiben a romok eltávolítása, azok súlya vagy mérete miatt nem lehetséges, értesíteni kell a mentõerõket.

*
Könnyebb sérüléseket bárki elláthat, aki ismeri az elsõsegélynyújtás alapvetõ szabályait. Súlyosabb esetekben csak az vállalkozzon a segélynyújtásra, aki alaposan ismeri az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. A jó szándékú beavatkozás, szakértelem hiányában súlyosbíthatja a sérült állapotát vagy akár halálát is okozhatja.

*
Amennyiben vegyi anyagok kiáramlását észleljük, a legfontosabb a környék azonnali elhagyása. Ilyen esetben lehetõség szerint a szélirányra merõlegesen kell a területet elhagyni. Az orr és száj elé tartott többszörösen összehajtott ruhaanyag (ha lehetséges benedvesítve), csökkenti a vegyszerek gõzének, gázának, porának belégzését. A veszély helyszínét gyorsan, de soha nem futva kell elhagyni. Futás esetén megsokszorozódik a szervezet levegõszükséglete, és ezzel együtt a belélegzett vegyszer mennyisége is.

*
A földrengés által érintett területre visszatelepülni csak akkor célszerû, ha azt a hatóságok javasolják. A sérült épületeket, közmûveket ismételt használatba vétel elõtt szakemberrel felül kell vizsgáltatni, és a balesetek elhárítása céljából a legszükségesebb javításokat el kell végezni.

www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Istanbul/hu...iinfo/foldrenges.htm