.
Miért nem dobog Dobogókõ? A Föld csakrái
Talán azzal kezdeném, hogy az a nézet vagy vélemény, hogy a Föld szívcsakrája Magyarországon található, pontosabban Dobogókõn, ez egy téves megállapításra alapozódik. Legalább is az én véleményem szerint. Sokan talán abból indulnak ki, hogy a név Dobogókõ arra utal, hogy ott valami szívnek kell lennie, azért dobog. De ha ebbõl indulunk ki, akkor Hegyeshalomnak is hegyesnek kellene lennie vagy a Gyilkos tónak is gyilkolnia kellene.
Nos kutatásokat végeztem, hogy honnan ered Dobogókõ neve és mi köze lehet a Föld szivcsakrájához. Hát nem sok. A dobogó kifejezés ebben az esetben nem a dobogásból, hanem a dobogó, emelvény, magaslat szóból ered.
Íme egy " tudományos" magyarázat: A kérdéses Dobogó-kõ földrajzi név elsõ említése a 18. századból való-ami ahhoz képest, hogy a Föld szívének már pár milliárd éve dobognia kell, eléggé késõi adat. Ez a korai ismeretlenség eleve megkérdõjelezi, hogy itt bármi figyelemre méltó dolog lenne. A hegy neve két egyszerû földrajzi köznév összetétele: - A kõ hegynévként sziklát, sziklás kiemelkedést jelöl. Igen gyakori minden hegységben, Hosszú-kõ, Három-kõ, Tar-kõ stb. Itt sehol nem azt jelenti, hogy egy kitüntetett kõ lenne valahol, hanem a hegy sziklás voltára utal. - A magyar nyelvjárás a dobogó kifejezést földrajzi köznévként használja. Jelentése sík területen kiemelkedett dombosabb hely vagy a hegyvidéken hegyhátnak, hegygerincnek kiszélesedõ, ellaposodó része. Az ezt tartalmazó földrajzi nevek másutt sem ritkák, pl. a Mecsek 594 m-es csúcsát is a Dobogó névvel illetik. Az elsõ ilyen földrajzi név 15. sz.-i Gödöllõnek Szada felõli részén lévõ Dobogó nevû területét említi. 1430: - ad unum monticulum wulgo dobogohalom vocatum -, azaz egy, a nép nyelvén Dobogó-halomnak hívott domb . A Dobogókõ hegy neve így tehát kb. azt jelenti, hogy ellaposodó, kiszélesedõ hegygerinc, amely köves, sziklás."
Nos akkor elgondolkodhatunk azon, hogy mennyi köze van a Dobogókõ névnek a dobogáshoz, a szívhez vagy a szívcsakrához. De nem akarom tovább részletezni ezt a témát (pedig lehetne, hogy pl. a szívcsakra a szeretet megnyilvánulásának a helye és akkor Magyarországon is ennek megfelelõen kellenének a szeretet energiáknak mozogniuk, de hol vannak azok már?), meghagyok mindenkit a saját hitében.
Sokan arra hivatkoznak, hogy állítólag a Dalai Láma is elismerte, hogy a Föld szivcsakrája Dobogókõn van. De ez is egy légbõl kapott hír. Handrey Tibor a Tibetet Segítõ Társaság Sambhala Tibet Központ vezetõje szerint - aki a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezõje volt - a láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik. Mindezt hazánkba való újabb látogatása során, 2010. szeptember 18-án, a Papp László Arénában egy nézõi kérdésre válaszolva maga a láma is cáfolta. Szerinte már a kérdés is nagyon "Magyarország-központú", de ezzel semmi gond nincs, mert minden nép szeretne kicsit a középpontban lenni... a magyarok azt gondolják, hogy õk a világ közepe, de ezt gondolják a mexikóiak is, és így tovább.
Utána kutattam ennek a témának a német és az angol nyelvû "szak"oldalakon és a következõ megállapítást tettem. Az itt leírtak több idegen nyelvû honlapon jelentek meg, amik mind egybe vágnak. Egyes (ezoterikus) megállapítások szerint a földnek 12 csakrája van, mások szerint ugyan úgy mint az emberi testnek, hét. Én maradok a hetes felosztásnál, mert a tanulmányain során inkább a tudományos (vagy spirituális) állásfoglalást fogadtam el, mint sem az ezoterikusat. De biztonsággal kijelenthetem, hogy a 12 csakrás felsorolásban sem szerepel Dobogókõ. Most azt nem akarom itt részletezni, hogy a földünk is egy tudattal rendelkezõ "él"lényû és ennek megfelelõen csakrákkal rendelkezik. A föld csakrái a föld mágnesen vonalainak a találkozási pontjainál alakultak ki (nem összetéveszteni a földrajzi körökkel). Ezek a vonalak és csomópontok azután olyan hatással voltak az ottani területen élõ lakosságra, hogy ott jelentõs spirituális központok alakultak ki (pl. Egyiptom vagy Tibet).
Nos az én kutatásaim szerint a következõ helyeken találhatóak a Föld csakrái. Kezdjük alulról felfelé.
1. Gyökércsakra: Észak Amerika, Grand Canyon, Sedona. A hopi indiánok élnek ezen a környéken egy barátságos, békeszeretõ nép. Nagy spirituális tudással rendelkeznek, Drunvalo Melchizedek is többször meglátogatta ezt az igen nagy tudású indián törzset.
2. Szakrális csakra: Délamerika, Machu Pacchu, Peru ( Amazonas) Machu Pacchu az inkák "elveszett városa". Ezen a vidéken alakult ki a nagy inka kultúra, ami egész Délamerikát behálózta.
3. Napfonat csakra: Uluru, Ausztrália. Uluru vagy más néven Ayers Rock Ausztrália egyik legjellegzetesebb hegysége. Ez egy szent hegy a bennszülöttek számára (Aborigines)
4. Szív csakra: Glastonbury Kapu, Egyesült királyság (Anglia). Sok leírásban szerepel még Stonehenge, mint a föld szívcsakrája. Glastonbury környékén a druidák éltek, egy kelta nép. De Artúr király és Avalon legendáját is összefüggésbe hozzák ezzel a hellyel. A hindu filozófiában a szivcsakrát a Gangesz vidékére helyezik, mint az egyik legõsibb vallás spirituális helyét.
5. Torokcsakra: Giza, gizai piramisok, Egyiptom. Azt hiszem az egyiptomi kultúráról nem kell írnom. Az egyik legspirituálisabb hely a földön.
6. Homlokcsakra: Fuji Hegység, Japán. A Zen filozófia és kultúra kiinduló pontja.
7. Korona csakra: Kailash Hegység, Tibet. A tibeti kultúrával függ össze, a tibeti buddhista szerzetesek számára egy szent hegy. Egy zarándok hely, ahova több tízezren zarándokolnak el minden évben.
Természetes a netten olvashatunk még többféle variációról és felosztásról, de érdekesség képen megemlítem, hogy a külföldi (angol, amerikai, német) szak-véleményekben sehol sem találtam Dobogókõre való utalásokat. Talán itt is érvényes az a mondás, hogy minden szentnek maga felé fordul a keze, legalább is ez volt az érzésem amikor a magyar változatokat elolvastam.
A cikkhez tartozó videó:
w486.dobd.hu/movie/a-fold-szivcsakraja-d...-valasza-25Lq8FTk0ys
(Kuppán Tibor)