Mennyire új az Újvilág?
Az amerikai kontinenst "legalábbis itt Európában " elõszeretettel nevezzük Újvilágnak. Méltatlanul keveset tudunk e hatalmas kontinens múltjáról. Felfedezését leginkább Kolumbusz nevéhez és az 1492-es évszámhoz köti a történelem, mely idõpont egyben az õslakosok számára a közelmúltig tartó gyarmatosítást hozta.
A mai "fehér emberek" azonban nemcsak hogy barátsággal, de õszinte elismeréssel keresik fel az inkák titokzatos földjét Peruban, vagy zarándokolnak el Mexikóba a maják piramisait, templomait megcsodálni. Ráadásul közeleg a misztikus 2012-es év, és úgy tûnik, a világ csak az õsi tudáshoz tud fordulni segítségért. Ki kell faggatnunk a múltat, hogy jobban lássuk a jövõnket. Bizony, most könnyebb dolgunk lenne, ha az európai gyarmatosítók nem semmisítették volna meg az õsi építmények, templomok, szobrok nagy részét. A napjainkban egyre-másra elõkerülõ régészeti leletek, új feltárások máris megkérdõjelezik, hogy joggal nevezhetjük-e továbbra is Újvilágnak azt a kontinenst, ami talán a legrégebbi emberi civilizációk bölcsõje volt, pusztán "mi", modern európaiak fedeztük fel egy kicsit késõn. Egy egész könyvet igényelne pusztán csak röviden bemutatni azokat a kultúrákat, amik már idõszámításunk elõtt több ezer évvel az amerikai kontinensen éltek, így most ismerkedjünk az inkák és a maják birodalmával és elõdjeivel.
Inka birodalom - Dél-Amerika - Peru
A mai Peru és Ecuador egészét, Kolumbia, Bolívia, Argentína és Chile egy részét foglalta magában. A birodalom fõvárosa Cusco a mai Peruban, szent hegye pedig a nevezetes Machu Picchu az Andokban. Az átlagos útikönyvekkel ellentétben a Szent Völgy legtöbb kõépítményét és a Peru-szerte fellelhetõ piramisokat, csillagvizsgálókat nem az inkák, hanem az õket több ezer évvel megelõzõ civilizációk építették. A Csendes-óceán partján található az õsi Caral, amit ma a régészek a legrégebbi piramisoknak tartanak (5-6 ezer év). Hat piramis áll félkör alakzatban, egy máig megfejtetlen funkciójú hatalmas körépítmény elõtt (az ezoterikus körök dimenziókapuként tartják számon). A piramisok közelében olyan erõs az elektromágneses tér, hogy elzsibbad az ember arca, bizsereg a teste és olyan, mintha vízellenállásban menne. Egy közel ezer évig ott élõ kultúra emlékhelye, szakrális építményekkel, templom-oltárokkal, melyeket úgy alakítottak ki, hogy örök tûz lángja loboghasson benne.
Észak-Peruban virágzott a moche kultúra az i.e. elsõ évezredben, itt szintén jó tíz éve tárták fel a Sipan-piramisokat. A megkerült gazdag aranyruhák, tárgyak, a mumifikálás kísértetiesen emlékeztet az egyiptomi kultúrára. Közép-Peruban található Chanquillo, a világ legõsibb csillagvizsgálója a chavín kultúrából (isz. 1500). Az önmagában is misztikus Titicaca-tó legdélebbi csücskében virágzott a kontinens legrégebbi Tiwanaku kultúrája. Fejlett orvosi ismeretei voltak a nazca-kultúrának idõszámításunk környékén. Komoly agymûtéteket, szívátültetéseket végeztek. A térségben fellelhetõ emlékek (pl. a híres Nazca-vonalak) és a ránk maradt tudás önmagában is megdöbbentõ, ám a jelenlegi történelem ismeretünk alól abszolút kirántja a talajt az a közel 30 ezer vésett kõ, amit a régészet az Ica-i kövek néven ismer. Koruk 63 millió (!) év, amit egy német vizsgálat még a hetvenes években megerõsített. A tematikus rajzok több tudós szerint üzenetek egy felfoghatatlanul régi civilizációtól. A rajzok egy nagy csoportja komoly szervátültetési operációkat mutat be részletesen, modern felszerelésekkel! Másik csoportja egyrészt a vésések keletkezésének korában élt dinoszauruszok embrionális fejlõdését mutatja számunkra ismeretlen részletességgel.
Szõke inkák
Az inkák aránylag késõn érkeztek (isz. 800-tól az 1500-as évek spanyol gyarmatosításáig). Hihetetlen, de nem tudjuk honnan jöttek. Legendájuk szerint õseik, Mama Occlo és Manco Capac fehér bõrû, szõke emberek voltak. Nevük a kecsua inti (nap) szóból In-ca, nap fiait jelenti.
Az itt élõ népek õsi hitrendszerét andoki kozmogóniának nevezik. Csillagászati, geometriai, matematikai, építészeti, földmûvelési és orvosi ismeretek komplex rendszere. Legfontosabb szimbóluma az Andoki kereszt (Dél-Kereszt illetve chakana), mely a szóba jöhetõ valamennyi viszonyrendszert magában foglalja (élet-halál, nõ-férfi, fent-lent, múlt-jövõ, ember-isten stb). A Nap állt a vallásuk középpontjában. Legfontosabb ünnepük az Inti Rami, a téli napforduló (a déli féltekén ez június 22.). A hatalmas Szent Völgy építményeit a napjárás szerint építették, terelve a fény útvonalát, ami egy csodálatos fényjátékot eredményez. A földmûvelés és öntözéses gazdálkodás már az idõk kezdete óta igen fejlett volt e népeknél. Egy-egy közösség felosztotta a munkákat egymás között, éhezõ ember nem volt, mindenkirõl gondoskodtak!
Mayák - Észak-Amerika - Mexikó
A közelgõ 2012. év sok ember figyelmét irányítja a majákra, akik Mexikó déli részén, fõleg a Yucatan - félszigeten hagyták ránk csodálatos kõpiramisaikat, sõt városaikat. Ám õk sem éltek az idõben annyira távol tõlünk (ie.1000- isz. 1500, nagyjából az inkákkal egyidõben!). A térség legõsibb kultúrájának az Izapa-kultúrát tartják (ie. 1500), mely a magyaroknak külön csemegeként Õsapát jelent! Ez a nép eleve egy Hun-aphu nevû õst tart számon, aki messzi vizek felõl érkezett ide fehér bõrû népével. A Csendes-óceán partján Izapa a mexikói-guatamalai határnál található, ahol egy Nap-piramist, 89 sztélét és templomoltárokat találtak. A korabeli vésetek és egyes szent építmények alapján tudósok úgy vélik, a majáknak tulajdonított híres naptárrendszer alapját az izapai kultúra dolgozta ki. Izapa a legfontosabb csillagászati központ volt, ahol a sztélék a december 21-i téli napforduló együttállása szerint épültek, ikonográfiáik pontos leírásai a Nap születésének. A mayák sok mindent átvettek az elõzõ kultúrák (izapai, olmék, tolték, zapotec, azték) hitébõl, tudásából és Szent Könyvükben, a Popol Vuh-ban foglalták össze. A mayáknál, akárcsak megannyi õsi népnél, megtalálható az Életfa (a magyar mitológiában és a bibliában szintén!), és ugyanúgy a három világot (alsó-földi-mennyei) köti össze. Tövében ott a kígyó, a test és szellem közötti közvetítõ. Legnagyobb istenük Quetzalcoatl, a Tollaskígyó. Legnagyobb vitát azok a szobrok váltják ki, amelyek szemmel láthatóan ûrhajós ruhába öltözött "istenek", mint pl: "K’awiil, Aki az Eget Tûzzel tölti be". Történelmünk úgy tûnik, tartogathat még meglepetéseket!
(forás:astronet.hu)