TÉMA: A maja kultúra, a majanaptár -video

A maja naptár és a világvége (2012)

A mi Gergely-naptárunkat megszégyenítõ pontossággal rendszerezték az idõt, a napokat, és az égitestek mozgását. Ennek fényében viszonylag ijesztõ, hogy az 500 millió évre visszanyúló maja-naptár 2012-ben véget ér.

A maja kalendárium jóval több egy egyszerû naptárnál, ami a napok múlását jelzi. A maja kalendárium felér egy jóslattal, ami segít abban, hogy megértsük a múltat, és hogy elõre lássuk a jövõt. A naptár alapszinten a napi ciklusokat térképezi fel, magasabb szinteken az idõ nagyobb egységeit. Egyik legnagyobb egysége a Földnek a Fiastyúk központi napja körüli keringését méri ehhez képest állítólag nem ismerték még a kereket sem
Mégis honnan tudták?

Azt tudjuk, hogy az olmékoktól örökölték tudásukat. Azt viszont nem tudjuk, az olmékok honnan vették mindezt. Azt is tudjuk, hogy szkafanderben, oxigéncsõvel is ábrázolták magukat. Hogy a természet ciklusait beleértve a csillagászatot, mint mindent meghatározó erõt olyan pontosan ismerték, hogy hibamentesen mûködõ naptárrendszert hoztak létre.

Ég és Föld

A maják többfajta naptárt használtak különbözõ célokra. A tzolkin, vagyis a szent kör egy 260-napos naptár, ami az emberi test fogantatásától a megszületéséig eltelt idõn alapul. 20 napos ciklusok követik egymást 13 variációban (távolról a hónapnak felel meg), és ez a mai napig használatban van, mint a személyiségjegyek és idõ-harmóniák meghatározásának eszköze a nyugati asztrológiához hasonló módon. A tzolkin-kalendárium a Nap, a Merkúr, a Vénusz, a Hold és a Föld (valamint más bolygók) ciklusaira épül. Bár a legvalószínûbb az, hogy eredetileg kifejezetten a Vénusz mozgását alapul véve dolgozták ki, irányadóul szolgál a Neptun-Uránusz együttállások, a napfogyatkozások, és akár a nagyobb napfoltok meghatározásában is.

A maják a tzolkin kiegészítésére használták a 365-napos kalendáriumot, ami a Nap-ciklussal párhuzamos. Haab-nak (esõ-ciklusnak) hívják, és 18 hónapból áll, a hónapok húsznaposak, plusz az utolsó ötnapos, rövidke hónap. A haab-ban lineárisan jelölték a napokat: a hónap nevével és egy számmal, ahogy mi is tesszük. Ez a két rendszer együtt jelképezi a maja kultúra ismeretét a földi és az égi jelenségekkel kapcsolatban : a haab a nyilvánvaló éves ciklus, a tzolkin pedig egy rejtett dimenziót, a spirituális, vagy szó szerint Földön túli világ szerkezetét ismerteti. Ez a két naptár pontosan 52 évenként "ért össze", amikor is a maják felvonultak a hegyekbe imádkozni és áldozni, mert attól tartottak, hogy eljön a világvége, és nem voltak biztosak benne, hogy másnap is felkel majd a nap.

A Hosszú Számítás

A majákat kifejezetten érdekelte a múlt, kutatásaik, méréseik több százmillió(!) évre nyúltak vissza. A hosszabb idõszakokra a húszas számrendszerük szerint dolgozták ki a mértékegységeket. Egy 360-napos év (tun) 18 húsznapos hónapból (vinál) áll. Húsz tun egy katun, 20 katun pedig egy baktun, azaz 400 év. 13 baktun ad ki egy Nagy Ciklust, vagy nagy kört, ami körülbelül 5125 évnek felel meg. Hogy milyen fogalmakban gondolkodtak a maják, azt jól mutatja, hogy további mértékegységeket is ismertek, ám ebben a rendszerben nem használták: egy analtun például 64 millió évet jelöl.

Mi van a világ vége után?

Miután a maja kalendáriumot összhangba hozták a Gergely-naptárral, az elfogadott szisztéma szerint a mostani Nagy Ciklus kezdete i.e. 3114 augusztus 11-re esik, a vége pedig 2012 december 22-re. A legtöbben úgy vélik, ekkor vége szakad az emberiség mostani földi létezésének, és egy hatalmas katasztrófa teljesen kiirtja a mostani civilizációt beleértve az emberek kilencven százalékát.
Ugyanakkor Philip Plait csillagász szerint a maja naptárnak egyáltalán nincs vége 2012-ben. A rendszer úgy mûködik, mint az autó kilométer-számlálója: ha egy szám elérte a végét, átfordul, és fordítja magával az eggyel nagyobb helyiértékût (tehát ami tõle balra van). És ha figyelembe vesszük, hogy a maja naptár hét nagy korszakra van osztva, amibõl éppen az ötödikben vagyunk, látjuk, hogy még kettõ hátra van.
Lehet, hogy komoly környezeti katasztrófák sújtják majd az emberiséget a következõ években. Még az is lehet, hogy valóban rengeteg ember meghal az ötödik ciklus végén. De a maják szerint és a világot elnézve a szükség szerint is a következõ korszak nagy szellemi váltást hoz. Az emberiség felismeri a spiritualitás erejét, kilép a materializmusból, és megérti végre, hogy az idõ nem lineáris, hanem ciklikus, és a fizikai univerzum része, nem a szellemié.
(nana.hu)

A maják elsüllyedt szent szigetét keresik

A maják elsüllyedt szent szigetét keresik könnyûbúvárok Guatemalában, a vulkanikus eredetû Atitlan-tóban.

Roberto Samayoa helyi üzletember és búvár, akinek gyerekkorában nagyanyja sokat mesélt egy elsüllyedt szentélyrõl, sok éven át kutatott a tóban. Többször talált õsi, a maja preklasszikus korból származó cserépedényeket, 1996-ban pedig sikerült felfedeznie épületmaradványokat és óriási áldozati köveket.

Az üzletember önmaga tiszteletére Samabajnak keresztelte el a helyszínt. Sokáig senki sem hitt a férfinak, csak tavaly kezdték a merülést a profi búvárok, akik szonárral térképezték fel a 400 négyzetméteres területet. A kutatók szerint a 15 méter mélységben nyugvó helyszín egykoron sziget volt, míg valamilyen természeti csapás - vulkánkitörés vagy földcsuszamlás - nyomán a tó vízszintje meg nem emelkedett, és el nem nyelte a zarándokhelyet.

Feltételezések szerint az esemény idõszámításunk után 250 táján, a maja civilizáció virágkorában következhetett be. Abból ítélve, hogy a kerámiaedények épségben fennmaradtak, arra lehet következtetni, hogy az emberek sietve távoztak. A kutatásokat irányító Sonia Medrano régész szerint a szigeten aprócska házak maradványait fedezték fel, amelyek másfélszáz embernek nyújthattak menedéket. Számtalan kegytárgyat is találtak, ami arra utal, hogy Samabaj zarándokhely volt.

Az emberek valószínûleg a környezõ területrõl érkeztek, és a parton csónakot béreltek, hogy átjussanak a szigetre. A kutatások a zöldes, homályos vízben nehezen haladnak, nem könnyû felfedezni a leleteket a több évezredes üledékrétegben. A helyszín pontos hollétét titokban tartják, hogy megóvják a felbecsülhetetlen értékû leleteket a kincsvadászoktól.
Forrás:http://index.hu/tudomany

A maják mindennapjait bemutató falfestményeket fedeztek fel

Szokatlan freskósorozat mutatja be a maják mindennapi életét annak a piramisnak a falain, amely hosszú évszázadokig rejtõzködött a dzsungel mélyén, a guatemalai határ közelében.

A piramis a valaha volt egyik legnagyobb maja város, Kalakmul része volt. Az ötvenezres lélekszámú város volt a székhelye a Kígyó Feje államközösségnek az úgynevezett klasszikus maja idõszakban, idõszámításunk szerint 300 és 900 között - írja a National Geographic.

Az eddig ismert maja falfestmények a korabeli elitet, uralkodókat és a papságot, csatákban aratott gyõzelmet vagy vallási tárgyú jeleneteket ábrázolták. Ez az elsõ alkalom, amikor sikerül átlagembereket megnézni maja falfestményeken.
"A lelet teljesen sokkolt mindenkit" - fogalmazott Simon Martin, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, aki tanulmányozta a freskókat és a jelenetek alatt szereplõ hieroglifákat.

A falfestményekre a piramisépítmény egyik rétegében bukkantak rá.
"A maják a régi építményeket ráépítéssel bõvítették" - magyarázta a tudós.
Ám míg a többi rétegrõl lekaparták a falfestményeket, ezeket a freskókat a jelek szerint gondosan megõrizték, egy réteg agyaggal bevonva a színpompás jeleneteket.
"A gondosság, amellyel betapasztották a falfestményeket, arra enged következtetni, hogy különleges jelentõséggel bírtak" - emelte ki Martin.

A falfestményeknek köszönhetõen megismerhetõ a korabeli ruha- és ékszerdivat, valamint a maja gasztronómia. A jelenetek bemutatják, hogy miként és mibõl készültek az étkek, és hogyan szolgálták fel azokat. A maják étrendjében igen fontos szerepet játszott a kukorica - a falfestmények egyikén egy asszony nagy fatálon kínálja az egybegyûlteknek a tengeribõl készült étket. Egy másik jelenet egy férfit és egy nõt ábrázol, aki kukoricakását szolgál fel.

Michael D. Coe, a Yale Egyetem majaszakértõje a falfestményekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a korábban ismert freskók el voltak rejtve a piramisok belsejében, a most felfedezettek viszont a külsõ falakat borították. "Ez azt jelenti, hogy a köznek szánták, bárki láthatta õket" - hangsúlyozta.

Forrás:http://index.hu/tudomany

Mit hoz a 2012 év?

A 2012. év valószínûleg kitüntetett év lesz
Vajon mi vár ránk?

A közép amerikai maják pontos naptárakkal rendelkeztek, amely több száz évre elõre jelzi a holdfogyatkozásokat.
A 2012-es dátum sok emberben rémületet kelt.
A maják meg voltak gyõzõdve arról, hogy ezen napon sok furcsa dolog fog történni. Ugyanis a maja naptár 5126 évet ölel föl a világ teremtésétõl kezdve s éppen itt, 2012-ben marad abba. S nem folytatódik tovább. Persze, ez nem minden ember szerint jelenti a világvégét.

26.000 év után ismét megfigyelhetõ lesz majd az égbolton egy óriási, csillagokból és bolygókból álló kereszt. Ez a maják szerint egy kozmikus energiacsatornát nyit meg amely keresztülfolyik a földön, megtisztítja azt, és mindazt ami rajta él, egy magasabb szellemi szintre emeli. Ezután egy új, 26.000 éves ciklus kezdõdik majd, a maják szerint.

De vajon lesz-e világvége 2012-ben?

Nézzük mit ír a Biblia. Ott aztán bõven találhatunk apokaliptikus látomásokat. A Biblia egy része, a jelenések könyve katasztrofális háborúról számol be amely majd az emberiséget éri. "Hullámzó hajú repülõ lények, melyek zajt csapnak mint ezernyi ló, tüzet okádó ármûvek, melyek maguktól mennek" -ez a háború, jövendöli a biblia, a közép-keleti térségben robban majd ki. Egy vezérrõl is ír, akit Antikrisztusnak nevez. Az Antikrisztus nevet a történelem folyamán már egypár tömeggyilkossal összekapcsolták, pl. Sztálinnal és Hitlerrel. Sok tudós szerint azonban a biblia korában nem is feltételezték hogy a világ ilyen sokáig kibírja.

Nézzük meg Szibilla, a híres római jós mit jövendölt?
Õ arról nevezetes hogy elõre megjövendölte Hannibál eljövetelét Rómába. Többek között azt is megjósolta hogy 9 generáció lát majd napvilágot, s mindegyik 800 évig él majd. Ha figyelmesen utánaszámolunk, akkor rájövünk hogy az utolsó generáció 2000 környékén kellett hogy elkezdõdjön. Mit is ír a jós? "a Földet erõs földrengés rázza majd meg, mely sok várost az óceán mélyébe ragad. Háború lesz. A tûz az égbõl hull majd alá és sok város lángokban pusztul majd el. A fekete füst beárnyékolja az egész földet. Ekkor megismerik majd az Istenek haragját.
(Dr Kovács József)

Mennyire új az Újvilág?

Az amerikai kontinenst "legalábbis itt Európában " elõszeretettel nevezzük Újvilágnak. Méltatlanul keveset tudunk e hatalmas kontinens múltjáról. Felfedezését leginkább Kolumbusz nevéhez és az 1492-es évszámhoz köti a történelem, mely idõpont egyben az õslakosok számára a közelmúltig tartó gyarmatosítást hozta.

A mai "fehér emberek" azonban nemcsak hogy barátsággal, de õszinte elismeréssel keresik fel az inkák titokzatos földjét Peruban, vagy zarándokolnak el Mexikóba a maják piramisait, templomait megcsodálni. Ráadásul közeleg a misztikus 2012-es év, és úgy tûnik, a világ csak az õsi tudáshoz tud fordulni segítségért. Ki kell faggatnunk a múltat, hogy jobban lássuk a jövõnket. Bizony, most könnyebb dolgunk lenne, ha az európai gyarmatosítók nem semmisítették volna meg az õsi építmények, templomok, szobrok nagy részét. A napjainkban egyre-másra elõkerülõ régészeti leletek, új feltárások máris megkérdõjelezik, hogy joggal nevezhetjük-e továbbra is Újvilágnak azt a kontinenst, ami talán a legrégebbi emberi civilizációk bölcsõje volt, pusztán "mi", modern európaiak fedeztük fel egy kicsit késõn. Egy egész könyvet igényelne pusztán csak röviden bemutatni azokat a kultúrákat, amik már idõszámításunk elõtt több ezer évvel az amerikai kontinensen éltek, így most ismerkedjünk az inkák és a maják birodalmával és elõdjeivel.

Inka birodalom - Dél-Amerika - Peru

A mai Peru és Ecuador egészét, Kolumbia, Bolívia, Argentína és Chile egy részét foglalta magában. A birodalom fõvárosa Cusco a mai Peruban, szent hegye pedig a nevezetes Machu Picchu az Andokban. Az átlagos útikönyvekkel ellentétben a Szent Völgy legtöbb kõépítményét és a Peru-szerte fellelhetõ piramisokat, csillagvizsgálókat nem az inkák, hanem az õket több ezer évvel megelõzõ civilizációk építették. A Csendes-óceán partján található az õsi Caral, amit ma a régészek a legrégebbi piramisoknak tartanak (5-6 ezer év). Hat piramis áll félkör alakzatban, egy máig megfejtetlen funkciójú hatalmas körépítmény elõtt (az ezoterikus körök dimenziókapuként tartják számon). A piramisok közelében olyan erõs az elektromágneses tér, hogy elzsibbad az ember arca, bizsereg a teste és olyan, mintha vízellenállásban menne. Egy közel ezer évig ott élõ kultúra emlékhelye, szakrális építményekkel, templom-oltárokkal, melyeket úgy alakítottak ki, hogy örök tûz lángja loboghasson benne.

Észak-Peruban virágzott a moche kultúra az i.e. elsõ évezredben, itt szintén jó tíz éve tárták fel a Sipan-piramisokat. A megkerült gazdag aranyruhák, tárgyak, a mumifikálás kísértetiesen emlékeztet az egyiptomi kultúrára. Közép-Peruban található Chanquillo, a világ legõsibb csillagvizsgálója a chavín kultúrából (isz. 1500). Az önmagában is misztikus Titicaca-tó legdélebbi csücskében virágzott a kontinens legrégebbi Tiwanaku kultúrája. Fejlett orvosi ismeretei voltak a nazca-kultúrának idõszámításunk környékén. Komoly agymûtéteket, szívátültetéseket végeztek. A térségben fellelhetõ emlékek (pl. a híres Nazca-vonalak) és a ránk maradt tudás önmagában is megdöbbentõ, ám a jelenlegi történelem ismeretünk alól abszolút kirántja a talajt az a közel 30 ezer vésett kõ, amit a régészet az Ica-i kövek néven ismer. Koruk 63 millió (!) év, amit egy német vizsgálat még a hetvenes években megerõsített. A tematikus rajzok több tudós szerint üzenetek egy felfoghatatlanul régi civilizációtól. A rajzok egy nagy csoportja komoly szervátültetési operációkat mutat be részletesen, modern felszerelésekkel! Másik csoportja egyrészt a vésések keletkezésének korában élt dinoszauruszok embrionális fejlõdését mutatja számunkra ismeretlen részletességgel.

Szõke inkák

Az inkák aránylag késõn érkeztek (isz. 800-tól az 1500-as évek spanyol gyarmatosításáig). Hihetetlen, de nem tudjuk honnan jöttek. Legendájuk szerint õseik, Mama Occlo és Manco Capac fehér bõrû, szõke emberek voltak. Nevük a kecsua inti (nap) szóból In-ca, nap fiait jelenti.

Az itt élõ népek õsi hitrendszerét andoki kozmogóniának nevezik. Csillagászati, geometriai, matematikai, építészeti, földmûvelési és orvosi ismeretek komplex rendszere. Legfontosabb szimbóluma az Andoki kereszt (Dél-Kereszt illetve chakana), mely a szóba jöhetõ valamennyi viszonyrendszert magában foglalja (élet-halál, nõ-férfi, fent-lent, múlt-jövõ, ember-isten stb). A Nap állt a vallásuk középpontjában. Legfontosabb ünnepük az Inti Rami, a téli napforduló (a déli féltekén ez június 22.). A hatalmas Szent Völgy építményeit a napjárás szerint építették, terelve a fény útvonalát, ami egy csodálatos fényjátékot eredményez. A földmûvelés és öntözéses gazdálkodás már az idõk kezdete óta igen fejlett volt e népeknél. Egy-egy közösség felosztotta a munkákat egymás között, éhezõ ember nem volt, mindenkirõl gondoskodtak!

Mayák - Észak-Amerika - Mexikó

A közelgõ 2012. év sok ember figyelmét irányítja a majákra, akik Mexikó déli részén, fõleg a Yucatan - félszigeten hagyták ránk csodálatos kõpiramisaikat, sõt városaikat. Ám õk sem éltek az idõben annyira távol tõlünk (ie.1000- isz. 1500, nagyjából az inkákkal egyidõben!). A térség legõsibb kultúrájának az Izapa-kultúrát tartják (ie. 1500), mely a magyaroknak külön csemegeként Õsapát jelent! Ez a nép eleve egy Hun-aphu nevû õst tart számon, aki messzi vizek felõl érkezett ide fehér bõrû népével. A Csendes-óceán partján Izapa a mexikói-guatamalai határnál található, ahol egy Nap-piramist, 89 sztélét és templomoltárokat találtak. A korabeli vésetek és egyes szent építmények alapján tudósok úgy vélik, a majáknak tulajdonított híres naptárrendszer alapját az izapai kultúra dolgozta ki. Izapa a legfontosabb csillagászati központ volt, ahol a sztélék a december 21-i téli napforduló együttállása szerint épültek, ikonográfiáik pontos leírásai a Nap születésének. A mayák sok mindent átvettek az elõzõ kultúrák (izapai, olmék, tolték, zapotec, azték) hitébõl, tudásából és Szent Könyvükben, a Popol Vuh-ban foglalták össze. A mayáknál, akárcsak megannyi õsi népnél, megtalálható az Életfa (a magyar mitológiában és a bibliában szintén!), és ugyanúgy a három világot (alsó-földi-mennyei) köti össze. Tövében ott a kígyó, a test és szellem közötti közvetítõ. Legnagyobb istenük Quetzalcoatl, a Tollaskígyó. Legnagyobb vitát azok a szobrok váltják ki, amelyek szemmel láthatóan ûrhajós ruhába öltözött "istenek", mint pl: "K’awiil, Aki az Eget Tûzzel tölti be". Történelmünk úgy tûnik, tartogathat még meglepetéseket!
(forás:astronet.hu)

.
A Majákról

A Maják évezredekkel ezelõtt érkeztek a Fölre a Plejádok csillagrendszer Maja nevû bolygójáról és olyan tudással rendelkeztek, ami még most is talány nekünk, embernek.

Mindent tudtak a bolygók, csillagok, égitestek mozgásáról. A Föld-Hold-Nap egymáshoz való viszonyáról. Szinkronban és harmóniában éltek a természettel, a csillagrendszerrel. Tisztelték és szerették a Föld anyát. Mindezek alapján olyan kalendáriumokat hoztak létre, ami ezeket az ismereteket, az égitestek ciklikus mozgását harmóniába hozta az emberek életével. Mindennek megvolt a maga ideje. Mindig tudták, épp aznap milyen energiák jönnek a Napból és a csillagokból, így szinkronba tudták hozni mindennapjaikkal.

A Maják visszatekintettek a múltba, hogy megismerhessék a jövõt. Mivel minden egy spirál mentén, ciklikusan mozog, így, ha megismerjük a múltunkat, képet kaphatunk jövõnkrõl. Ez mindennel így van, a legkisebbtõl, a legnagyobbig, A kicsiben benne van a nagy. Ezek a fraktálok,*

Napjainkban a Maja Naptár ismerete és használata segít abban, hogy harmóniába kerüljünk önmagunkkal és a természettel, és továbbmegyek, így az Univerzummal.

A naptár ismeretében felállíthatjuk saját Galaktikus Szignatúránk, ami minden információt tartalmaz életünkrõl, arról, hogy milyen feladattal, segítõ és kihívást erõsítõ energiákkal jöttünk ebbe az életünkbe. A maja asztrológia arra is rámutat, milyen ciklusokra tagozódik életünk, egyes szakaszokban milyen energiák vannak velünk. Ezek ismerete megvilágíthatja elakadásainkat, legbelsõ félelmeinket és útmutatót, segitséget adhat, hogy feldolgozzuk azokat.

majanaptar.csillagmag.hu/category/a-majakrol/