Szól-e még Isten az emberekhez?
Egyszer egy fiatalember, aki komoly lelki életet élt, elment egy bibliaórára egy baráti családhoz. Csütörtök este volt. A találkozót vezetõ házaspár az imaórát két részre osztotta: hallgassuk Istent, és engedelmesen kövessük, amit kér tõlünk.
A fiúnak szünet nélkül az járt az eszében, vajon Isten ma is beszél még az emberekkel?
A bibliaóra után barátaival még betértek egy kávézóba. A találkozón elhangzottakról beszélgettek. Mindannyian elmesélték, hogyan vezette õket Isten különbözõ utakon.
Este tíz óra körül járt, amikor a fiatalember elbúcsúzott a barátaitól. Beült az autójába, és imádkozni kezdett:
;Istenem, ha még beszélsz az emberekkel, szólj hozzám. Hallgatni fogok a szavadra, és mindent megteszek, hogy engedelmesen kövessem, amit kívánsz;
Ahogy a város fõutcáján hajtott, egyszerre különös gondolata támadt, mintha valaki azt mondta volna neki: ;Állj meg, és vegyél egy liter tejet!; Megrázta a fejét, és hangosan megkérdezte: ;Isten, Te vagy az?;
De mivel nem kapott választ, továbbhajtott. De a hang újra megszólalt: ;Vegyél egy liter tejet!;A fiatalembernek eszébe jutott a bibliai idézet, amikor a kis Sámuelhez szólt Isten, és õ nem ismerte fel a hangot. Rendben van, Istenem, ha valóban Te vagy az, akkor megveszem a tejet. Nem gondolom, hogy ez túl nagy próbatétel volna. Megállt, megvette a tejet, és folytatta az útját hazafelé. A következõ keresztezõdésnél újra egy különös belsõ ösztönzést érzett: ;Fordulj be ebbe az utcába!; Ez valami õrület, gondolta magában, és ment tovább. De újból érezte, hogy be kellett volna fordulnia. Visszafordult hát, és követte a hangot. Félig tréfásan, félig komolyan azt mondta magában: ;Rendben, Istenem, megteszem !;
Ment tovább az úton, elhagyott több kis utcát, míg egyszerre azt érezte, meg kell állnia. Megállt hát, és körülnézett. Tipikus városi környék volt, lakóházakkal és boltokkal. Nem a legjobb, de nem is a legelhanyagoltabb negyed. Az üzletek már bezártak, és a legtöbb ház ablaka sötét volt. Csak egy házban égett a lámpa az utca másik oldalán.
A fiú újra hallotta a hangot: ;Menj, és add oda a tejet azoknak az embereknek, akik abban a házban laknak, a túloldalon. A házra nézett. Kinyitotta a kocsiajtót, és kiszállt. De azután kétségei támadtak, és vissza akart szállni.
Uram, ez õrültség! Hogy csengethetnék be egy idegen házba éjfélkor?
A gondolat azonban, hogy oda kell adnia a tejet, nem hagyta nyugodni. Elindult hát, miközben azt mondta magában: ;Rendben van, Uram, ha Te mondod, megyek, és odaadom a tejet ezeknek az embereknek. Ha az Úr azt kívánja, hogy õrültként viselkedjem, hát jó. Én engedelmeskedni akarok Neki. Valami célja biztosan lehet; Ha pedig ki sem nyitják az ajtót, azonnal visszafordulok;
Átment az úton, megállt az ajtó elõtt, és megnyomta a csengõt. Bentrõl mintha egy gyerek sírása hallatszott volna. Egyszerre egy érdes férfihang szólalt meg: ;Ki az? Mit akar? Az ajtó kinyílt, mielõtt a fiú elfuthatott volna.; Egy férfi állt elõtte farmerben és ingben. Elég kellemetlen szag áradt róla, és nem látszott különösebben boldognak sem a fiatalember láttán. Mi történt? A fiatalember gondolkodás nélkül átnyújtotta az üveg tejet, és azt mondta: -Ezt önöknek vettem; - A férfi megragadta az üveget, és beszaladt a házba. Azután egy nõ szaladt át a folyosón kezében a tejjel, valószínûleg a konyha felé sietve.
Mögötte a férfi, karján a síró csöppséggel. Amikor a férfi visszajött, a fiú látta, hogy a szemében hatalmas könnycseppek csillognak, majd zokogva azt mondta: -Imádkoztunk. Nagyon sok tartozást kell kifizetnünk ebben a hónapban, és épp elfogyott minden pénzünk.
Nincs több tejünk a kicsinek;
-Kértem az Urat, mutassa meg, hogy tudnék tejet szerezni a kicsinek; A felesége is kikiáltott a konyhából: -Én arra kértem Isten, küldjön egy angyalt az;Ön egy Angyal?;
A fiatalember kivette a zsebébõl a pénztárcáját, és minden pénzét odaadta a férfinek. Azután megfordult, és szemében könnyekkel visszament az autójához.
Megtapasztalta, hogy Isten ma is meghallgatja az igazak imáit. Ha ezt a szöveget olvasod, ez azt jelenti, hogy Isten hozzád is szól. Annyi hangot hallasz napközben. Az a legfinomabb, amely a szeretetre hív, Isten hangja.
Ez az üzenet Isten vágyának egy szikrája, Aki arra vár, hogy valaki meghallja a hangját. Szítsa fel benned ez a kis szikra a vágyat, hogy hallgasd Õt, aki annyi mindent szeretne mondani neked;