TÉMA: Piramisok

A piramisok titkai


Sok rejtély övezi a piramisokat. Alakjukból és arányaikból egyesek arra következtetnek, hogy a falakon belül mágikus erõk uralkodnak. Más elméletek szerint a piramisok azért épültek, hogy örök fiatalságot nyújtsanak építtetõiknek, az istenként tisztelt fáraóknak.
Piramisokat fõként Egyiptomban és Dél-Amerikában találhatunk, de zikkuratokat emeltek például az õsi Babilonban is. Ezeket az emberfeletti erõfeszítésekkel emelt (és sokak által mágikus eredetûnek titulált) építményeket többnyire temetkezési helyként használták, amelyekbe az elhunyt uralkodók holttesteit temették el.

Univerzális mérési rendszer

Az egyik leghíresebb piramis Kheopsz, a Gíza melletti Nagy Piramis, amely belsejében sohasem találtak múmiákat, és amely ezért különösen komoly fejtörést okozott a tudósok számára. Vajon mi lehetett a funkciója? Miért építettek ilyen hatalmas építményt, ha nem használták semmire?
Egyesek szerint a piramis az egyiptomiak által kifejlesztett univerzális mérési rendszert képviseli, más elképzelés azonban azt állítja, hogy a Nagy Piramis csillagászati megfigyelõhely volt, akárcsak a Stonehenge és a többi, ember által készített óriási kõépítmény.

A világ középpontja

Egy skót csillagász, Charles Piazzi Smyth könyvet írt (Örökségünk a Nagy Piramisban van címmel) Kheopszról. Ebben megpróbált magyarázatot találni a Nagy Piramis földrajzi helyzetére, és rámutatott arra, hogy a piramis az északi szélesség 30. fokán található, az Egyenlítõ és az Északi sark közötti távolság egyharmadánál, és pontosan az iránytû négy pontjára tájolták be. Smyth úgy vélte, hogy a Piramis mentén áthaladó hosszúsági fok alatt nagyobb kiterjedésû szárazföldek húzódnak, mint óceánok, ezért kijelentette: a Föld valamennyi lakható szárazföldjének a középpontja a Nagy Piramis belsejében található. A csillagász véleményét más tudósok is alátámasztották, amikor számításaikkal bizonyították, hogy a Nagy Piramis nem csupán Egyiptom, hanem az egész világ középpontjában fekszik.

Újra élesedõ borotvapengék

Elõdeink is észrevették, hogy a piramis belsejében kiszárad a test, a bomlási, rothadási folyamatok lelassulnak. 1930 körül Antonio Bovis, francia kutató a fáraó kamrájában elpusztult állatok tökéletesen konzerválódott maradványaira bukkant. Bovis készített egy arányosan lekicsinyített piramist, amelyben elhelyezett egy halott macskát. Az állat pár nap leforgása után tökéletesen mumifikálódott. Ebbõl a felfedezésébõl arra következtettet, hogy az étel sem romlik meg a piramis belsejében.

Karl Drbal cseh kutató is összeállított egy piramist, amelynek belsejébe egy borotvapengét helyezett el - s az pár nap leforgása után kiélesedett.
1973-ban Lyall Watson is megírta a Természetfölötti címû könyvében, hogy a piramisban élesített borotva pengéjét még 4 hónapig használta. Watson szerint a piramis formája hasonlít a mágnesvasérc-kristályhoz, és belsejében mágneses tér hat a pengék élére.

folytatása a következõben

.
folytatása az elõzõnek

Kísérlet a házigúlában

Aki kísérletezgetni akar, a Kheopsz piramis kicsinyített mását készítse el. A 4 háromszög alapja 15,7cm, szárai pedig 14,94 cm-esek. A pontosan megszerkesztett piramist úgy kell beállítani, hogy az alapvonalak derékszögben álljanak az észak-déli mágneses irányra. A megfigyelni kívánt tárgyat (pengét, virágot, gyümölcsöt) úgy kell elhelyezni, hogy a piramis magasságát elharmadoljuk. A piramis effektus ugyanis a piramis magasságának 2/3 részénél érvényesül a leginkább. A kísérlet idõtartama általában 10 nap.

A piramisokat övezõ legendás csodák ellenére sokaknak okozott csalódást, hogy semmit nem éreztek az egyiptomi építmények misztikus hatásából. Mások azonban épp az ellenkezõjérõl számoltak be.

Kheopsz fáraó arcképe

A gízai piramisokat õrzõ négyezer-hatszáz éves szfinx ma is talányos mosollyal figyeli a sivatagot. Egy neves egyiptológus új elmélettel rukkolt elõ: szerinte magának Kheopsz fáraónak az arcvonásait viseli az óriás szobor. Az egyiptológusok egy évszázada azt hangoztatják, hogy Kheopsz fiáról, Kephrénrõl (Hafré, Kr. e. 2520-2494) mintázták a kõszobrot. Õ építette a középsõ gízai piramist.

Vaszil Dobrev, a kairói francia archeológiai intézet kutatója azt bizonyítja, hogy a szfinx magának Kheopsz fáraónak az arcmása. Kheopsz, az Óbirodalom leghatalmasabb uralkodója azonban sosem gyönyörködhetett az óriási remekmûben. Meghalt, mielõtt a szfinx felépült volna. A szobrot egy jóval jelentéktelenebb fáraó, Dzsedefré emelte. Ez utóbbi Kephrén féltestvére, maga is Kheopsz fia volt, aki atyja dicsõségére építtette a szfinxet. Vaszil Dobrev több oldalról támasztja alá új elméletét. A szfinx elhelyezkedését, hajviseletét, állának szélességét, fülformáját és fáraói állszakállát vizsgálta. Ezekbõl vonta le a kövekeztetést: Kheopsz képmásáról van szó.

Kheopsz (Hnum-Hufu), a piramisépítõ

A gízai nagy piramis építtetõje az egyik leghatalmasabb fáraó (Kr. e. 2551-2520. Az építkezés húsz évig tartott, 20 ezer rabszolgával. Hérodotosz szerint Kheopszot kegyetlen uralkodónak tartották. A legutóbbi ásatások szerint azonban Gízában kézmûvesek és munkások városának maradványait tárták fel. A korbáccsal kergetett rabszolgák közhelyes elképzelése ezzel megdõlt. A piramisépítésben egész Egyiptom részt vett, élelmet és hosszabb-rövidebb idõre munkásokat küldtek az építkezésre. Kheopsz terve a központosított hatalom jelképe, amely a két birodalmat volt hivatott egyesíteni.
(ismeretlen )

Boszniai piramisok - világszenzáziós felfedezések - video

.



Körpanorámás filmek a piramisokról



www.airpano.com/360Degree-VirtualTour.ph...Egypt-Cairo-Pyramids

,

A piramisok rejtett titkai c. film 50 perces

.



A piramisok titkainak leleplezése c. film 101 perces