Jézus a fény

Szia, Vendég
Felhasználói név: Jelszó: Emlékezz rám

TÉMA: Piramisok

Piramisok 13 éve 5 hónapja ezelőtt #1294

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
Gizai piramis

A gízai fennsíkra vezetõ emelkedõ Kairó közelében majdnem 5000 évvel ezelõtti múltra vezeti vissza a látogatót. A távolból a három fõ piramis elsõ pillantásra úgy fest, mint három meredek hegycsúcs. Félútról szemlélve nem látszanak monumentálisnak, de ha közvetlen közelbõl tekintünk fel rájuk, a hatás megsemmisítõ.
Egyszerûen hatalmasak. Ha felnézünk rájuk, csak a rengeteg követ és a kék eget látjuk.
A három közül a legnagyobb Kheopsz fáraó piramisa, a Nagy Piramis (Kheopsz a görög neve Hufu egyiptomi uralkodónak).
A középsõ Khephrén (Hafré) fáraóé, ám ez csak a távolság miatt tûnik kisebbnek. A harmadik, Mükerinoszé (Menkauré) valóban kisebb, mint a másik kettõ.

Az élõ istenek sírjai Egyiptom a Nílus menti elszórt településekbõl jött létre. Elõször két kisebb birodalom alakult ki, Felsõ- és Alsó-Egyiptom. Kr. e. 3100 és 2700 között a két rész egy fáraó irányítása alá került, aki Héliopoliszból kormányzott. Nagyjából ennek a városnak a helyére épült a késõbbi Kairó.
A fáraók isteni származásúnak tartották magukat, és úgy gondolták, hogy halálukkor a többi isten közé kerülnek. A legfõbb istenség Ré, a napisten volt, aki mindennap megjelent az égen ragyogó bárkáján, amelyet Évmilliók Bárkájának neveztek, este pedig eltûnt az Alvilág rémisztõ sötétjében. A halál utáni másik életre készülve a fáraók felépítették jövendõ lakóhelyüket a Nílustól nem messze, a lakatlan síkságon.

A Nap a Nílus felett kelt, és a nyugati horizonton tûnt el, a piramisok pedig e kettõ között helyezkedtek el. Ezeket a sírokat tudatosan helyezték el a Nílus nyugati partján, a sivatag szélén. (Mivel a Nap nyugaton megy le, az ókori egyiptomiak ehhez az égtájhoz kapcsolták a halált.)
Az I. és II. dinasztia fáraói téglalap alapú, lapos sírokat, masztabákat építtettek, ilyeneket találtak Memphisztõl nyugatra, Szakkaránál és Abüdoszban. Ám Dzsószer, a III. dinasztia egyik fáraója már 100 évvel a gízai piramisok elõtt "forradalmasította" a sírépítkezést, a lapos tetejû sírkamra folyamatos magasításával megépíttette az elsõ piramist, amely hat lépcsõben, 60 m-re emelkedett a sivatag fölé, és minden elõzõ építménytõl eltérõen fehér mészkõ burkolatot kapott. A lépcsõs piramisból alakult ki a "valódi" piramis, a sima oldalú gúla - ilyen a dahsuri Vörös piramis -, és ez a forma érte el aztán csúcspontját a nagyszerû gízai piramisokban.

Ezeknek a "halottasházaknak" gyakorlati céljuk is volt, raktárakat és közösségi helyiségeket is terveztek a belsejükbe. Körülöttük az udvaroncok sokkal kisebb piramisai emelkedtek, hogy a halál utáni életben tovább tudják szolgálni urukat. Kr. e. 2700 után Dzsószer fáraó lépcsõ piramist építtetett magának Szakkarában, El-Gízától délre. Ez az alakzat az ég felé haladást jelképezte. A késõbbi uralkodók jobban kedvelték a sima felületû piramisokat, mint amilyen Kheopszé, Khephréné és Mükerinoszé. Ez volt a piramisépítés fénykora (Kr. e. 2700 és 2200 között) az Óbírodalom idején. A Nagy Piramist Kr. e. 2500 körûl fejezhették be.

A késõbbiekben a fáraók nagy templomokat, sírokat terveztek a Királyok Völgyében, itt található Tutanhamon fáraó piramisa is. Késõbb elszaporodtak a vályogtéglából épült, de kõborítású kisebb piramisok. Mind között azonban a legszebb az el-gízai Nagy Piramis, az Ahet-Hufu, vagyis Hufu Fénye.


folytatása következik

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 5 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Piramisok 13 éve 5 hónapja ezelőtt #1295

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
folytatása az elõzõnek

Csodálatos tervezés

Vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas, 5,3 hektáros piramist kõtömbökbõl felépíteni ? Talán valamilyen bonyolult matematikai képlet segítségével ? Mint oly sok más kérdésre, ami az egyiptomi társadalomra vonatkozik, bizonyítékok hiányában erre sincsen válasz.
Kheopsz fáraó Nagy Piramisának hossza 230 m, eredeti magassága 147 m. Sajnos az idõk folyamán a legfelõ kövek eltûntek összehasonlításképpen, a salis kelegyház tornya 123 m Washington-emlékmû az amerikai fõvárosban 169 m-es.

A piramist kb. 2,5 millió mészkõtömbbõl építették, össztömege 6 millió tonna körül lehet. Néhány nagyobb kõ eléri a 15 tonnát, amelyeket habarcs nélkül és olyan szorosan illesztettek egymáshoz, hogy Flinders Petrie (1855-1942) angol egyiptológus joggal idézhette az arab Abdal-Latífot (1162-1231), miszerint "se tût, se hajszálat" nem lehet közéjük dugni.

A mérnököknek, akik tervezték, tudományos képzettséggel kellett rendelkezniük, a piramis formája, méretei legalábbis ezt feltételezik. A piramis négy oldalvonala tizedfoknyi pontossággal a négy égtáj felé néz. A legnagyobb eltérés a hosszuk között mindössze 20 cm. A piramis körüli kövezeten belül a szintkülönbség csupán 2,5 cm. Hogyan tudtak ilyen pontosságot produkálni csupán mérõ pálcák, kötelek, asztronómiai megfigyelések segítségével ? Vagy talán használtak már vízzel töltött szintezõt ? De hogy miként állt össze ez a terv még csak nem is sejthetjük.

A piramis belsejét alkotó kövek mind a gízai fennsíkról származnak. A Szfinx, Khephrén fáraó jelképe egy kõfejtõ helyén áll. A kívül lévõ turai mészkövek a Nílus keleti partjáról kerültek ide. Ezek nagy részét késõbb kiszedték a falból, és beépítették másvalamibe, például Kairó épületeibe. A kamrák rózsaszín gránitköveit Asszuánból szállították, amely kb. 800 km-es utat jelentett a Níluson.
A Nagy Piramis építése mindent egybevéve 20-30 évet vehetett igénybe. Ez idõ alatt 4000 kõmûves szakadatlanul dolgozott, õk faragták a köveket megfelelõ alakúra és méretûre. Rajtuk kívül sok tízezer rabszolga hordta és rakta helyére a köveket az évnek abban a szakában, amikor a Nílus áradt, így a földeken nem lehetett dolgozni. Hatalmas embertömeg munkáját kellett megszervezni, ételt és szállást biztosítani nekik.

folytatása következik


--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 12 éve 5 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Piramisok 13 éve 5 hónapja ezelőtt #1309

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
folytatása az elõzõnek


A Nagy Piramis belsejében

Más egyiptomi piramisoktól eltérõen, mélyen a Nagy Piramis belsejében folyosók és kamrák találhatók. Az északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez lejjebb egy apró kamrába torkollik, amelyet ma Királynõi Kamrának neveznek. Utána továbbvezet a Nagy Galériához, amely 47,5 m hosszú és 8,5 m magas. Ez a folyosó egy kanyar után a legnagyobb kamrába, a Királyi Kamrába visz, ahol egy szarkofágszerû láda található.
A Kheopsz piramis mellett kiásott, darabokban megtalált hajó hossza 43, 4 m, szélte a közepén 5,9 m.
A hajót tartalmazó üregben 13 rétegben elrendezett, valószínûleg libanoni cédrusból való 1224 fadarabra, valamint kötelekre és evezõkre bukkantak.

A hajó eredeti funkciója máig bizonytalan. Talán a fáraó holttestét szállították rajta Gízába, hogy ott bebalzsamozzák és eltemessék, ám lehetett "nap hajó" is, amelynek az uralkodó lelkét kellett az égbe vinnie, de mindez csak találgatás, nem tudjuk az igazi célját.
A piramis belseje 3000 évig érintetlen maradt. Amikor Abdalláh al-Mámún 820-ban kísérõivel együtt belépett a piramisba, a folyosót egy hatalmas kõ zárta le. Miután sikerült eltávolítaniuk az útból, elérték a Királyi Kamrát, de a szarkofágot üresen találták, holott semmi sem utal arra, hogy a sírt elõzõleg kifosztották volna.
Ezért aztán a mai napig titok, hogy a Nagy Piramist mi célból építették. Ha nem Kheopsz fáraó sírja volt, akkor micsoda ? Vajon ki zárta le a folyosót, és miért ? Mivel még halvány bizonyossággal sem rendelkezünk, számtalan feltételezés született, de a valóságot nem ismerjük.

A Nagy Piramis mindenesetre a 4500 évvel ezelõtt virágzó bürokrácia éles bizonyítéka. Könyvelõk, földmûvesek, építészek, politikusok, minden rendû és rangú ember tisztelettel és kíváncsian néz fel rá. A világ hét csodája közül az egyetlen, amely a mai napig fennmaradt.



--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 5 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Piramisok 13 éve 5 hónapja ezelőtt #1316

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
A Szfinx


A Szfinx ugyan nem piramis, de szorosan kapcsolódik a piramisokhoz. A gízai szfinx egyedülálló az egyiptomi építészet történetében. A szó mely valószínûleg az egyiptomi seszep anh-ból ered, olyan szobrot jelöl, mely oroszlántestû és ember vagy állatfejû istent ábrázol. A Szfinx feje a királyt mintázza a nemesz-fejdísszel, 57 m hosszú teste pedig oroszlánt ábrázol. Mivel a szobron nincsenek feliratok, sokáig vita tárgya volt, hogy mikor készülhetett. Egyes kutatók szerint Khephrén idejében faragták, más tudósok Kheopsz uralkodását veszik alapul. A homokból kiemelkedõ gízai nagy szfinx jellegzetes eleme az egyiptomi szobrászat történelmének. Már az arabok is megkülönböztették ezt a mûemléket a többitõl, hiszen Abu Holnak, azaz a Rémület Anyjának nevezték el. A szfinx a királyt ábrázolja, aki egyesíti magában az emberi természetet az isteni hatalommal és az oroszlán erejével. A szfinx egyben a Nekropolisz ura és örzõje is volt, akit az újbirodalom idején Horemahet (Harmakhisz) istennel azonosítottak. Kb. ezer évvel azután, hogy a szobor elkészült, a XVIII. dinasztia (i.e. 1550 - i.e. 1397) idején a szfinxet belepte a sivatagi homok. Ekkoriban született az a monda, mely ma is olvasható a szobor két mancsa közt álló sztélén. Eszerint Thotmesz herceg, a fiatal trónörökös elszenderült egy vadászat után a szfinx árnyékában, és különös álmot látott. A szfinx Harmakhisz isten képében megjósolta trónra lépését, és könyörgött neki, hogy szabadítsa ki a homok alól. Amikor Thotmesz herceg évekkel késõbb IV. Thotmeszként trónra lépett, eszébe jutott az álom és elvégeztette, amit a szfinx kért tõle. Sajnos azonban hiába tisztították meg ismét a szfinxet II. Ramszesz idejében, i.e. 1300 körül, a homok az idõk folyamán újra belepte az egész mûemléket. Ezután többen próbálkoztak a szobor kiásásával és restaurálásával. A jelenlegi állapot végül 1936-37-ben alakult ki, amikor a kairói egyetem kutatói elvégezték az utolsó simításokat a szfinxen és a hozzákapcsolódó épületeken. 1980-ban újabb restaurálás vált szükségessé, mert a növekvõ páratartalom, a víz beszivárgása és a légszennyezés komoly károkat okozott a szobornál. A helyreállítás azonban katasztrofális eredménnyel járt, mivel a rögzítéshez cementet használtak, és a nem megfelelõ anyag miatt szinte lepattogzott az újonnan feltett mészkõborítás. Ekkor elhatározták, hogy kisebb mészkõlapokkal és másféle anyaggal újrakezdik a restaurációt és visszaállítják a szfinx eredeti állapotát.
(forrás:ttt.)


--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 5 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Piramisok 13 éve 2 hónapja ezelőtt #1702

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
.


A szfinx piramis

--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 2 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.

Piramisok 13 éve 1 hónapja ezelőtt #1793

  • Margit
  • Margit profilkép
  • Nem elérhető
  • Administrator
  • Hozzászólások: 5668
Hogyan épülhettek a piramisok?

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az elsõ igazi piramist a Gizai síkságon, Kairo közelében emelkednek a híres-hírhedt egyiptomi piramisok. Az ókori világ hét csodájából egyedüliként - és legöregebbként - fennmaradt emlékmûvek már több mint négy és félezer éve õrzik a Nílus bal partját. Idõszámításunk elõtt 2700 körül kezdtek el az egyiptomi Óbirodalom fáraói piramisokat építeni. Az építményeknél megfigyelhetõ a piramisépítés technikájának 8 bármi is legyen az) fejlõdése.
A legrégibb a szakkarai, ún. lépcsõs piramis. Nevét arról a sajátosságáról kapta, hogy esküvõi tortához hasonlóan egyre kisebb alapterületû emeletekbõl áll. Ez a piramisverzió viszonylag könnyen felhúzható, és - a többivel összehasonlítva - nem is túl impozáns, ezért a fáraók nem is elégedtek meg vele.

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az elsõ igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem elsõ nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az igazán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dõlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedõ építmény meglehetõsen instabil.
A falak dõlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felsõ harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.
Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekbõl álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felsõ részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettõnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.

A piramisok közül messze a legimpozánsabb a Kheopsz (Nagy) Piramis. 137 méteres magasságával és kb. 6,4 millió tonnás súlyával a világ egyik legnagyobb magában álló épülete mind a mai napig. Szinte hihetetlen pontossággal építették: 229 méterszer 229 méteres alapjánál a méreteltérés nem haladja meg a húsz centimétert, kövei olyan simán illeszkednek egymáshoz - minden kötõanyag nélkül, hogy réseik közé egy papírlapot sem lehet becsúsztatni. Fénykorában az épületet fehéren ragyogó márvány és homokkõ burkolat borította, a tetetjét elektrumból készített sziporkázó csúcsdísszel koronázták. Föld alatti templom és kazamatarendszer, több száz kõbõl faragott szobor - köztük a híres Szfinx - tartozott hozzá.
(ismeretlen)


--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
Utolsó szerkesztés: 13 éve 1 hónapja ezelőtt Írta: Margit.
Téma zárolva.
Oldalmegjelenítési idő: 0.150 másodperc