Az Út - 17. Telefon - beszélgetés (2006.01.22.) PDF Nyomtatás E-mail
„Álmomban egyik hang közösségi testvérrel beszéltem telefonon, nem tudom, hogy mit, csak az volt a lényeg, hogy valakik bementek abba a szobába, ahol ő telefonált. Hallható volt a háttér hangokból   és felismertem, hogy a felesége és más családtagja volt.  Azután a testvérem abbahagyta a beszélgetést. Nem tette le, a telefont de nem szólt bele, tudtam, hogy ott van. És én mondtam neki szeretettel, hogy testvérem, hidd el, hogy én igazán szeretlek.”

A lélek az nem képes arra, hogy egyedül boldoguljon a feladataiban. Azért kaptok magatok mellé házastársat, gyereket, munkatársat, barátot és egyebet. Ha ezek szükségesek, akkor az ő segítségükkel végzi el a feladatát.

Az ha ellentétes a vélemény az nem baj a házastársak között, csak a hibáiban ne támogassa egyik fél a másikat. Ebben az esetben a lélek képtelen egyedül meghozni azt a döntését, amit neki meg kellene tennie.

A hibáiból csak úgy fog kigyógyulni a lélek, ha nincs aki támogatja abban. Itt lehet bárki, itt nem az emberi gondolkodásnak kell megfelelni, hanem az Isten akaratának. Ebben az esetben a lélek egyedül képtelen arra, amit mások könnyen megtudnak tenni. Itt a szeretet- kötődés nagyon erős, nem a Jézusi szeretetre gondolunk, hanem az emberi szeretet kötődésre.

A lélek ebben a helyzetben nagyon nehezen viseli az ilyen helyzetet. Próbálja palástolni, de belülről érzi, hogy ez helytelen. Minden ilyen és ehhez hasonló  eset nagyon tanulságos lehet a földi emberek számára. Mert két olyan ember, aki szívvel – lélekkel együtt és egymásért élnek, de legbelül  a lelkük nem ért egyet azzal a cselekedettel, ami megtörtént ez elmúlt időben.

A férj csak követi azt, akit ő képvisel, de nem éli meg az életében azt a parancsolatot, hogy tiszteld azt, akit szeretsz, de ne kövesd őt a hibás cselekedeteiben.

Ez nagyon nehéz két olyan testvér esetében, akik valójában igazán hisznek  az Istenben, de képtelenek egymás gondolatait úgy képviselni, hogy az, az Isten előtt is dicséretes legyen.

Nagyon nehezen lehet az ilyen embereken segíteni, mert ők meggyőződésből cselekszenek úgy, ahogyan éppen cselekedtek.  A lélek nem ismeri fel a helyzetet, hogy lehetett volna másképpen is cselekedni, csak akkor nem az emberi nagyravágyás került volna előtérbe, hanem az alázat.

De így sem kell féltenetek őket, az Isten irgalmas és ad az embereknek mindig újabb lehetőséget, hogy a hibáikat fölismerjék és kijavítsák azt. A lehetőség az adott lesz, csak éppen rajtuk fog múlni, hogy élnek – e ezzel a lehetőséggel.

A ti helyzetetekben is emiatt állt be a változás, hogy nem volt meg az a lehetőség, amire nagyon nagy szükségetek lett volna. Vegyétek észre önmagatokon, hogy minden, ami kimarad, az pótolhatatlan, az már nem jön vissza többé, csak egy másik hasonló.

Mindig van remény, van lehetőség csak figyeljetek nagyon. A ti helyzetetek sem lesz rózsás, mert ennek hiányában más feladataitok is módosulni fognak.
A legjobb az lenne, ha a lelketekben mindig másért imádkoznátok, hogy sikeres legyen a feladata.

A ti helyzetetekben nem marad el a közösségi találkozó,  de kihat arra nézve, hogy kevesebben lesztek mint gondoljátok.
El sem tudjátok képzelni, hogy mi megy most végbe az emberi lelkekben ezekben az időkben.  Nem lett jobb az emberi lelkek helyzete, inkább keservesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Mindig fog benneteket a kísértés környékezni, csak nagyon figyelmesek legyetek, mert ha nem vagytok éberek, akkor az is elvész, amit eddig kemény munkával megszereztetek.

Legyetek kedves földi testvéreim nagyon jó tanítványai a ti kedves volt  földi tanítótoknak, aki nagyon nagy szeretettel van irántatok, és reméli, hogy a lelkekben hamarosan az öröm fog erősebb lenni a bánatnál. Mi nagyon nagy szeretettel vagyunk irántatok, és kérünk benneteket, hogy ti is csak szeretettel legyetek egymás iránt.
Békesség nektek kedves földi testvéreim.
 
< Előző   Következő >