Az Út - 12. Álom és valóság egyben. (2005.08.10.) PDF Nyomtatás E-mail
Éjjel 3 órakor egy álomban összefonódva a valósággal történt velem a következő esemény:

„ X testvéremmel álmodtam, hogy segíteni akart nekünk takarítani, pakolni a garázsban és én mondtam neki, hogy ne pakoljanak és takarítsanak nálunk. Közben az is eszembe jutott, hogy nem tudom őket éjszakára elszállásolni sem.”

Eközben fölébredtem és az álom összefolyt a valósággal, hogy a padláson iszonyú zörgés, a kőlapok pakolása hallatszott. Csiszolódtak a kőlapok és zörögtek. (Meg jegyeznem, hogy a padlásunk tökéletesen üres, nincs rajta semmiféle kőféle anyag.)
Én ebben a pillanatban rájöttem, hogy itt az ellentétes erő működik és kértem Jézus Krisztus segítségét, és abban a pillanatban a zörgés megszűnt, és a padlásról emberi erős lépések ( 3 ) után, a padláson tökéletes csend lett.
Közben a párom a mellettem levő szobában aludt és ő is felriadt a hatalmas zörgésre, de ő nem álmodott semmit.
Istennek hálát adva a segítségéért, újra aludni készültem és hamar el is aludtam.

Itt nem arra kell gondolnotok, hogy ott valóban meg is történtek az események. A zörgéseket és egyéb zajokat az emberi élet során nem tisztázható okok hozzák létre.
Nem arra kell folyton gondolnotok, hogy ezek miért történtek meg veletek, hanem azt próbáljátok megérteni, hogy az emberi lélek sohasem képes felfogni helyesen a szellemi életben zajló eseményeket úgy, ahogy azok éppen megtörténtek.

Itt is az történt, hogy a szellemi élet kapuja nyitva áll előttetek, és azon keresztül bármivel és bárkivel találkozhatsz álmodban.

Az, hogy valóságos volt, az azért történt, hogy ti már érzékelitek azt is ha a hatások benneteket elérnek. Itt nem az volt az álomnak a lényege, hogy mi történt hanem, hogy miért. A lelketek össze van kapcsolódva, és a lelki életben történő események fontos helye a földi ember számára az éjszakai álmok ideje, mert ott rendezik a lelkek a kapcsolatokat, nem a fizikai szinten.

Az, ha csak úgy látszik, hogy a földi életben rendeződnek a kapcsolatok, azok csak azután következnek be, amikor a szellemi otthonotokban a lelketek ismét barátságba kerül egymással. Az, hogy ez létrejöhessen az emberi lélek nagyon sok küszködésen megy keresztül, mert minden esemény a lelkek között zajlódik le, a fizikai test csak eszköz.

A lelketek akkor boldog igazán, amikor a másik lélekkel elrendezi az ő feladatát. A te esetedben is ez történt az álmodban.
A lelked az égi otthonban vele beszélgetett, de csak a fizikai valóság által vált élővé a számodra. Mindig fontosak ezek az álmok azért, hogy ezeken elgondolkozva tudjátok a földi élet nehézségeit megoldani.

A te esetedben az történt, hogy nem figyeltél arra, hogy te csak eszköz voltál, ott akkor abban az álomban. A valóságban nem kellett volna ezeket végig élned, ha a lelked nem tesz egyebet, csak figyel. Igen, mert a te lelked ellent mondott abban az esetben, amikor nem kellett volna. Vagyis az élet folyamán a lelkek sokszor másként cselekszenek, mintha valóságban azt kellene nekik.

A lélek csak akkor boldog, ha az ő feladata sikeresen van elvégezve. Az ha sikeres, az még nem biztos, hogy boldog is az ember, mert néha nehezen viseli a földi ember a változásokat. Az Isten midig ad vigasztalást a lelketekbe csak figyeljetek föl rá. A lelketekben legyetek boldogok, mert a lélek boldogsága az, az üdvösségre vezető út.

Az emberi lelkek nagyon sokszor csak akkor döbbenek rá bizonyos dolgokra, amikor az már késő az ő számukra. A te lelked is nagyon sokáig azon őrlődött, hogy miért történtek meg veled azok az események, amikor onnan eljöttetek, ahol nagyon jól éreztétek magatokat előzőleg.

A lélek folyton tanul, tanulja azt, amire neki nagyon nagy szüksége van a földi élete során.
Addig, amíg nem rendezik a lelkek egymás között a kapcsolatukat, addig fizikai szinten is keserűség tölti el a földi ember lelkét.

De amikor rendeződik a kapcsolat, azután minden  megy a saját  kerékvágásába. Ti is ezután ugyan olyan barátok lesztek, mint előtte, csak  annak a szakításnak be kellett következnie.
Ez azért történt, hogy a lelketek tudja tovább vinni a feladatát.
Ma már egészen másként látod az eseményeket mint régen, és ők is.
 
< Előző   Következő >