Jézus a fény
Hogyha tudnék.. |
![]() |
![]() |
![]() |
Csak egy kis láng vagyok gyertyáid közt, Uram,
de lángom kevéske melege tiéd; és most hadd lobbanjon szeretetem, Uram, mint a gyertya lobban, mielőtt elég. Hogyha egyszer tudnék oly szépen dalolni, hogy imává válna csöndes énekem, nem is volna többé egyéb kívánságom: add érte Magadat cserébe nekem! Hogyha egyszer tudnék annyira szeretni, hogy feledném magam és dolgaimat, csak azt kérném Tőled szívemből esengve: mindenkor őrizd meg barátaimat! Hogyha egyszer tudnék magamba mélyedni, és szívből mondani: ,,Bocsáss meg nekem!", irgalmaddal telten, halálom óráján boldog békességed lenne nyughelyem. Hogyha egyszer tudnék úgy szólani Véled, hogy szómmal életem adjam át Neked, nem volna boldogabb nálam e világon, csöndben elrejtőzve így élnék Veled. S hogyha egyszer tudnék oly nagyot kívánni, amit csak kegyelmed megadhat nekem, azt az egyet kérném esdekelve, híven: a Te dicsőséged legyen életem! (a szerző ismeretlen) |
< Előző | Következő > |
---|