Jézus a fény
Üdvözöljük, Vendég
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.    Elfelejtette jelszavát?
Ebben a témakörben a dimenzióváltásról és az azzal kapcsolatos tanításokról lehet olvasni. Nostredamus, Kryon, Kirael, Pió Atya, Nyirkai jóslat, 2012,Plejádok üzenete, próféciák stb.
A végére Hozzászólás a témához Kedvencekhez hozzáadta: 0
TÉMA: Thoth - smaragdtáblái
#3245
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4614
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Thoth - smaragdtáblái 7 éve, 10 hónapja  
.

Thoth szerepe a földi életben

Thoth volt az egyetlen szellem, aki két fejlettnek nevezett korszakot megélt, az atlantiszit és a mait. Ezekről ő maga számol be.

Thoth első ábrázolásai egyiptomi rajzok, ahol íbiszfejjel mutatják őt. Széles férfias vállal és madárfejjel. Kezében legtöbbször az ANKH, mely az örökkévalóság szimbóluma.

Thoth spirituális jellegű, részben önéletrajzi munkáját (smaragdtáblák) alapul véve kiderül, hogy atlantiszi származású. Megadatott neki, hogy atlantiszi korában megvilágosodjon, majd személyes életcélját a teremtés engedélyezte. Thoth az emberiség igaz tanítója szeretett volna lenni. Amolyan igazi pap, vallás nélkül. Ha végignézzük életét, ez mind a mai napig sikerült is. Neki megadatott, hogy halhatatlansága átnyúlik a 26.000 éves korláton is. Sőt addig, amíg mi a galaktikus 1 év alatt szigorúan csak a Földhöz kötődünk, addig Thoth rendelkezett azzal a képességgel, hogy idegen civilizációkat tanulmányozzon, akár végignézze azok pusztulását is, de csak mint megfigyelő. Neki sem volt joga ott beavatkozni, csupán tanulni. Atlantisz irányításában kb. 16.000 éven át vett részt, neve Arlich Vomalites volt. Hosszú, egy testben eltöltött életét különböző technikákkal oldotta meg. Ilyen volt, hogy naponta 1 órát feküdt fejjel észak felé fordulva, meditációs állapotban, felső testén tartva a figyelmet, majd 1 órát feküdt fejjel dél felé fordulva, mikor is alsó testén tartotta a figyelmét. Ezen kívül energetikai kezeléseket alkalmazott, kristályokkal, mágiával. Mindez azt feltételezte, hogy naponta több órát csak saját magával, saját testével, saját gondolataival foglalkozott. Mint vezető, irányító, mindezt megtehette. Fő szerepe a társadalom vezetése, fejlesztése, racionalizálása volt. Azért tudott részben Atlantisz, részben maga Toth is sikeres lenni, mert nem uralkodni akart mások felett, hanem szeretet vezérelte gondolkodását, döntéseit.

A földi élet bármely intelligens civilizációjába mindig kódolva van a gondolkodása, viselkedése által a bukása is. Olyan ez, mint a Gazdálkodj Okosan, ahol a játék elve, a szabályokon keresztül a gyarapodás, fejlődés. Rövid ideig lehetett kapni egy hasonló játékot, ahol rosszul tervezték meg a játék logikáját, így mindenki csődbe ment, ki előbb, ki utóbb. Nos az élet a Földön is ilyen. Az élet a fejlődés. Ahogy az egyik ásványvíz gyártó mondja a reklámjában, hogy az út amit bejársz, az tesz nemessé. Atlantisz bukása után Thoth részt vett a sumer társadalom megalakításában.

Enki (annunaki) fiaként tért vissza, Marduk (Ra) testvéreként, a kezdetek kezdetén, így a családfa legelején található. Enki volt a spirituális tudós, aki a civilizáció kialakításában, a csillagászatban és az emberiség tanításában, védelmében döntő szereppel bírt. Őt nevezték a víz istennek.

Thoth mai szóval élve orvos, génsebész, kutató volt. Részt vett az első ember megalkotása előtti kísérletezésekben, majd Adamu (a Föld szülötte) megalkotásában, később az emberi lények sorozatgyártásban. A homo sapiens kb. 200-250.000 évvel ezelőtt jelent meg.

Thoth fontos szerepet játszott még egy családi vitában. A Vízözön után, sokadik alkalommal újra fel akarták osztani a mai Egyiptom területét. A két testvér Oziris és Seth élet-halál harcot vívott először légi csatában, majd a földön. Végül Seth megölte testvérét, olyannyira, hogy fel is darabolta és darabjait szétszórta elég nagy földrajzi területen. Oziris felesége Isis volt, akivel még nem volt közös gyerekük. Isis, Thoth lánya, megkérte génsebész apját, segítsen neki, hogy legyen gyerek a már halott férjétől. Thoth a feladatot sikeresen megoldotta, valamilyen, általunk nem ismert génsebészeti eljárással. A kis Hórusz, egy az egyben úgy nézett ki mint apja, Oziris. Ezért míg fel nem nőtt, bújtatni is kellett Seth elől. Tökéletes genetikai másolat.Egyiptom éledezésekor, a Vízözön visszavonulása után, mikor már kezdtek a területek kiszáradni Enki a spiritualitással megáldott tudós (ma mérnöknek neveznénk), és Enlil a vezető mellett kiemelkedő szerepe volt Thoth-nak. Enki és Enlil a féltestvérek Egyiptom lakhatóvá tételével foglalkoztak (a sumer írások szerint kiemelték Egyiptomot a vízből) a mocsarak lecsapolásával, a Nílus szabályzásával. Sumert elhagyva, Thoth magát az egyiptomi civilizációt hozta létre, annak mindennemű megszervezett formájával.

Atlantiszi tudását felhasználva, egy működőképes, fejlődő, majd virágzó társadalmat hozott létre, igaz az akkori ember tudatszintje teljesen más volt, mint az atlantiszi emberé. Thoth nagysága éppen abban mutatkozott meg, hogy bármilyen tudatszintű emberekből álló társadalmat fel tudott virágoztatni, ha döntő szava volt a vezetésben.A sumer Marduk király területi terjeszkedésével, újabb területi újraelosztások kezdődtek Egyiptom területén, ekkor Thoth-ot i.e. 3.113 augusztusában száműzték az amerikai kontinensre. Ekkor megalkotta a maya naptárt, melynek éppen a napokban lesz a fordulópontja, mikor új korszak kezdődik, remélhetőleg egy magasabb tudatszinten.

Amerikában is alkotott, bár ő ezt inkább tekintette száműzetésnek, sem mint küldetésnek. Nem is hozott létre olyan virágzó civilizációt, a naptárára is sokan (pl. Sitchin) mondják, hogy nem annyira naptár, hanem számolta a száműzetése napjait. Tény, hogy a maya naptár első napja az, amikor Thoth megérkezett az általa száműzetésnek tekintett helyre.A sumer történelem irányítói, ahogy az akkori emberek nevezték, istenek, részben távoztak i.e. 600 körül, részben akik itt maradtak, azok eltűntek. Mivel a sumer istenek bolygójának éves periódusa kb. 3.500-3.600 földi év, ezért az ő életük földi távlatokban végtelen. Akik itt maradtak, el kezdtek alkalmazkodni a Föld periódusaihoz, így hamarabb öregedtek, mint saját bolygójukon. Ezzel együtt aki itt maradt, az még bőven él, hiszen nincs egy éve sem (3.600 földi éve) a távozásnak. Megkülönböztető jelük, hogy aurájuk nagyobb mint az emberé. Az átlag emberi aura kb. fél méter. Az övék néhány méter.

Van egy író, Maximillien De Lafayette, aki meg is nevezi, hogy melyik annunakinak melyik királyi család a leszármazottja. Sajnos túl sok könyvet ad ki, amolyan futószalagon, így nehéz megmondani melyik könyve a legjobb. Véleményem szerint azt az elvet követi, hogy a fát az erdőben lehet eldugni, így a túl sok információ között meg kell találni azt, ami a legjobb, leghasznosabb. Szerintem a sok, helyenként meredek dolgok között, sok az igazság.Thoth, megelégelve a száműzetést, egy újabb kultúrát szemelt ki, a görög kultúra segítője lett. Pitagorasz önéletrajzában mondja el, hogy Thoth tanította őt, voltak együtt a Nagy Piramis alatt, itt világosodott meg, és értette meg a szakrális geometriát. Tudjuk, hogy a görög kultúra részben a pitagoraszi iskola által lett naggyá.

Később Thoth a görög kultúra vezetőjeként is jelen volt, Hermész név alatt. Ekkor írta a Thoth Smaragdtáblái c. spirituális és részben önéletrajzi művét. Ezeken túlmenően Thoth még több alakban, több életben jelen volt, mindazonáltal a fent említettek a legjelentősebbek. Dominánsan nevelő, tanító, spirituális pap szerepet töltött be. Részben neki is köszönhető, hogy a sumer, az egyiptomi, illetve a Kárpát medencében élő népek nagyon sok rokonságot mutatnak, például a rovásírásban, hitvilágban, vagy a különböző fejlődési korszakokban.

Voltak Thoth megnyilvánulásai (életei) közül olyanok, ahol kevésbé alkotott maradandót, mondhatnánk ilyenkor inkább élt, pihent, vagy éppen a bölcsességen elmélkedett.



10. Thoth smaragdtáblái


Először Thoth bemutatja Atlantiszt, annak felépítését, vezetését. Kiemelendő, hogy nagy fontosságot tulajdonít a Fénynek, azok képviselőinek. Ma is sok spirituális körben, páholyban a Fényt szolgálják. Megjegyzendő, hogy a Fény az nem más mint rezgés. A Fény itt a Teremtőt, a teremtő rezgést jelenti. Megtudhatjuk, hogy minden rezgés, még maga az anyag is, ez utóbbi a rezgés legsűrűbb formája.

Thoth elmeséli, hogyan kapta meg a lehetőséget, hogy több égi cikluson keresztül megőrizhesse halhatatlanságát, illetve az emberiség tanítójává váljon. Megtudhatjuk milyen, energetikai típusú kezeléseknek vetette alá magát, hogy megőrizze teste fiatalságát hosszú éveken át.

Bemutatkozás után Thoth a bölcsességről beszél. Mondják, hogy az okos mindig tudja mit mondjon, jó időben jól szól. A bölcs azt is tudja, hogy kell-e neki szólni, vagy csak csendben mosolyog. A büszkeségnek semmi köze a bölcsességhez, mert a büszkeség korlát a tanulásban, az elfogadásban.

Az életben nincs helye a félelemnek, a rossznak, mert ha ilyen irányúak a gondolataink, akkor azok bevonzzák az ilyen jellegű eseményeket az életünkbe.

Az anyagi eszközök birtoklása nem cél, hanem eszköz. Ne azért éljünk, hogy harácsoljunk, hanem csak annyi anyagi eszközt birtokoljunk, amennyi szükséges, hogy szívünk és elménk magasabb szintre tudjon emelkedni (tudatunk emelkedni tudjon). Azért legyen pénzünk, hogy tanulni tudjunk. A pénz nem életcél, hanem eszköz.

A szeretetről beszél, mely az út kezdetét és végét jelenti. A tudat fejlettsége teszi lehetővé, hogy lássuk a fényt, érezzük az erőt, életünket a megérzések vezessék, így lehetünk boldogak és kiegyensúlyozottak, azaz a karmánk szerint éljünk.

A továbbiakban Thoth a test-lélek egységéről beszél, és a rendről. A világmindenségben rend van, és nincsenek szabályok. Ahol rendetlenség van, ott sok a szabály, de a sok szabály ellenére sincs rend, ilyen az emberi társadalom. Rendet először mindenki magában kell teremtsen. Ha belül (emberben) rend van, akkor megjelenik kisebb majd tágabb körében is a rend. Először ne a világot akarjuk megváltani, hanem saját magunkat hozzuk egyensúlyba. Ne akarjunk gyógyítani, ha betegek vagyunk, ne akarjunk harmóniát teremteni, ha nem vagyunk harmóniában.

Thoth beszél a mágiáról. A mágia nem más, mint erőtan. Az erő tudatos alkalmazása. Nincs fehér és fekete mágia, csak fehér és fekete mágus. A mágia egyetemes. Aki használja, az dönti el, hogy mire használja. Olyan ez, mint a kés. Nincs jó és rossz kés, csak kés van. Aki kézbe veszi, az dönti el, hogy kenyeret vág, vagy embert öl. Mind a sötét, mind a világos oldal ugyanazt az eszközt használja, csak más-más cél érdekében. A fény előnnyel bír, mert a sötétség nem más, mint a fény hiánya. Ahol megjelenik a fény, ott nem lehet sötét. Viszont ahol megjelenik a fény, ott megjelenik az árnyék is. Csakis a tudatos tudat szolgálhatja a Fényt. A tudatos tudatot pedig szolgálja az Erő.

Thoth jelzi, hogy párhuzamos világokban élünk. A világok egymástól szabályokkal vannak elválasztva. Olyan ez, mint egy nagy adatbázis, mikor szűrünk egy feltétel szerint, nem látjuk azokat az adatokat, amik nem felelnek meg a szűrési feltételnek, mintha nem is lennének, pedig ott vannak. Csupán nem látjuk őket.Smaragdtáblái közül az utolsót nem engedik közölni, mondván az emberiség erre még nincs felkészülve. Ez a tábla a dimenzióváltásról szól, egy adott társadalom végéről, mikor is letelik a kijelölt ciklus és valamilyen módon vége a játéknak. Ekkor egy láthatatlan kéz, egy gereblyével elegyengeti a homokozót, hogy másnap újabb gyerekek kezdjenek el homokvárakat, alagutakat, autópályákat stb. építeni. Ettől nem kell félni, az élet ilyen. Nem jó és nem rossz, hanem pont ilyen. Ez pont így van jól. Összességében elmondható, hogy Thoth egy nagyon komoly spirituális leckét ad nekünk. Minél nagyobb valakinek a tudatszintje, annál többet ért meg belőle. Egy egész spirituális egyházat lehetne építeni ezekre a tanokra, mely test-lélek-szellem harmóniájáról szól, bölcsességről, békéről, mágiáról, magas tudatszintről, megvilágosodásról.
http://maga-a-valosag.hu/?page_id=393
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#3246
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4614
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Thoth - smaragdtáblái 7 éve, 10 hónapja  
.


AZ IGAZSÁG LÁTNOKAI
Az Atlantiszi Thoth
SMARAGDTÁBLÁI




Áldás szálljon
Dr. M. Doreal-ra
és a Fehér Templom Testvériségére,
amiért ezt a művet a fény keresői számára elérhetővé tették.

Előszó

Az ATLANTISZBELI THOTH EREDETI SMARAGDTÁBLÁIHOZ
Az itt lefordított táblák története furcsának és hihetetlennek tűnhet a
modern tudósok számára. Koruk lélegzetelállító: Krisztus előtt 36 000
évvel keletkeztek. Szerzőjük Thoth, egy atlantiszi pap-király, aki az ókori
Egyiptomban kolóniát alapított miután az anyaország elsüllyedt. Ő
építette a gizeh-i Nagy Piramist, amelyet tévedésből Keopsznak
tulajdonítanak. (Lásd A Nagy Piramis-t, Doreáltól.) Ebben az épületben
testesült meg az ókor nagy bölcsessége, és ide rejtették el az egykori
Atlantisz titkos feljegyzéseit és eszközeit.
Thoth körülbelül 16 000 éven keresztül vezette Egyiptom népét i. e. 50
000-től egészen i. e. 56 000-ig. Ez alatt az időszak alatt az ókori barbár
nép, akiket Thoth és más atlantisziak vezettek, a civilizáció magas fokát
érték el. Thoth halhatatlan volt, ami azt jelenti, hogy legyőzte a halált, és
csak akkor távozott a világból, amikor ez szándékában állt, és még akkor
sem a halál útján. Hatalmas bölcsessége a különböző Atlantiszból
származó népek kolóniáinak urává avatta, ideértve a Dél- és Közép-
Amerikában élő egyes népeket is.
Amikor elérkezett az ideje, hogy Egyiptomot elhagyja, Thoth a Nagy
Piramist az Amenti termeinek bejárata fölé emelte, és ebben helyezte el
feljegyzéseit. Legmagasabb rangú emberei közül őröket jelölt ki ezeknek
az őrzésére. Később ezek leszármazottjai lettek a piramis főpapjai, Thothot
pedig a bölcsesség Isteneként, a nagy "feljegyzőként" tisztelték
mindazok, akik földről való távozása után születtek. A legenda szerint az
Amenti termei az alvilág termeivé, az Isten termeivé váltak, amelyeken a
léleknek át kellett haladnia a halál után, hogy ítéletben részesüljön.
Későbbi korokban Thoth egója a smaragdtáblákon leírt módon újra
emberi testet öltött. Ily módon háromszor inkarnálódott, utolsó
inkarnációjában Hermész, "a háromszor születettként" ismerték. Ekkor
hagyta hátra azt az írást, amelyet a modern okkultisták Tabula
szmaragdina-ként ismernek. Ez tulajdonképpen egy későbbi és jóval
szűkreszabottabb bemutatása az ókori misztériumoknak.
Az ebben a könyvben lefordított táblák száma tíz, melyeket Thoth a
Nagy Piramisban helyezett el a Piramis papjainak védelme alá. A tíz
táblát tizenhárom részre osztottuk, hogy jobban lehessen dolgozni velük.
Az utolsó két tábla olyan hatalmas és mélyreható dolgokat érint, hogy
jelenleg tilos azokat az egész világ tudomására hozni. Mindamellett
azokban is amelyekkel itt közre adunk olyan titkok rejlenek, amelyek
felbecsülhetetlen értékűek a figyelmes olvasó számára. El kell olvasni
ezeket, nem egyszer, hanem százszor, mivel csak így bontakozik ki igazi
jelentésük. Az egyszeri olvasás által fölfedezhetjük a bennük rejlő
szépséget. A behatóbb tanulmányozás a kereső számára a bölcsesség útját
mutatja meg.
Most néhány szót arról, hogy ezek a hatalmas misztériumok több
évezredes titkosítás után miért épp az újkor embere számára kerülnek
felfedésre.
Krisztus előtt 1300 évvel Egyiptomban, az ókori Khemben, zavargások
támadtak és papok utaztak a világ különböző tájaira. A piramis papjai
közül néhányan a smaragdtáblákat talizmánként magukkal vitték, hogy
ezek segítségével hatalmat gyakorolhassanak a kevésbé fejlett
Atlantiszból származó népek főpapjai fölött. A legenda szerint a
smaragdtáblák birtoklói Thoth-tól kapták a hatalmat.
A smaragdtáblákat birtokló papi csoport Dél-Amerikába ment, ahol
egy virágzó nép, a mayák között telepedett le. Az ő hagyományaik őrizték
meg legnagyobb mértékben az ősi bölcsességet. A X. században a mayák
a Yucatán félszigeten telepednek meg, és a smaragdtáblákat az egyik Nap
Isten templom oltára alá helyezik. Miután a spanyolok meghódítják őket,
és városaik elnéptelenednek, a templomok kincseire a feledés leple hull.
Tudnunk kell, hogy az egyiptomi Nagy Piramis egykor és ma az a hely,
ahol a jelöltek a misztériumokba való beavatást megkapják. Jézus,
Salamon, Apolóniusz, és mások is itt válnak beavatottá. A könyv szerzője
(összeköttetésben áll a Nagy Fehér Páhollyal, amely a piramis papságán
keresztül is kifejti tevékenységét) megkapta az utasításokat, hogy hogyan
kerítse elő és hogyan vigye vissza a smaragdtáblákat a Nagy Piramisba.
Ez különböző kalandok után, amelyekre itt most nem térünk ki,
megtörténi. Mielőtt visszavitte volna a táblákat, engedélyt kapott azok
lefordítására, és arra, hogy a táblákra vésett bölcsességről egy másolatot
megtartson. Ez 1925-ben történt. Csak most érett meg az idő arra, hogy a
táblák tartalma részben megjelenhessen. Tudjuk, hogy sokan megvetéssel
nézik majd mindezt. Az igazi tanítvány viszont képes olvasni a sorok
között, és igazi bölcsességet nyer. Ha a fény bennünk van, akkor a
táblákba vésett fény visszatükröződik majd.
Most néhány szót szólnék a táblák anyagi szerkezetéről. Tizenkét
smaragdzöld tábláról van szó, amelyek egy alkímiai transzmutációk során
keletkezett anyagból készült. Elkoptathatatlanok, és ellenállóak minden
egyéb anyaggal szemben. A táblák atommag szerkezete gyakorlatilag
stabil, ami azt jelenti, hogy nem észlelhető semmilyen változás benne. Ez
a fizika ionizációs törvényeit meghazudtolja. A táblákon az ókori
Atlantisz írásjelei találhatóak, olyan írásjelek, amelyek az összeszedett
gondolatok előtt értelmet nyernek, amint az olvasó elméjében a megfelelő
rezonáns rezgéseket életre keltik. A táblákat aranyszínű ötvözetből készült
abroncsok fogják össze, az összefogó abroncsokat egy ugyanabból az
ötvözetből készült pálca tartja össze. Ennyit a külső anyagi megjelenésről.
Az itt található bölcsességek az ókori misztériumok alapját képezik.
Annak aki figyelmes elmével és nyitott szemmel olvassa a
smaragdtáblákat, a bennük rejlő bölcsességek százszorosan
feltárulkoznak.
Hiszed vagy sem, olvasd el, és a táblákon található rezgés megelevenít
egy választ a lelkedben.
Kozmikus harmóniával,
Doreal, a Testvériség legfelsőbb hangja
Előszó
A SMARAGDTÁBLÁK MAGYARÁZATAIRÓL
A következő oldalakon feltárok néhányat azok közül a bölcsességek
közül, amelyeket korábban én vagy az igazság más tanítói, tanulói futólag
már érintettek. Az ember erőfeszítése, hogy megértse az életét szabályozó
törvényeket, kimeríthetetlennek tűnik, ám ezek a törvények csupán az
anyag fátyla mögött tárulkoznak fel. Készen állnak arra, hogy
megmutatkozzanak azok számára, akik a kifelé tekintés helyett magukba
tekintenek és így kitágítják látásmódjukat.
Az anyagi érzetek csendjében rejlik ugyanis a feltárulkozó bölcsesség
kulcsa: "Aki beszél, nem ismeri; aki ismeri, nem beszél." A legfelsőbb
tudás kimondhatatlan, mivel a síkokban olyan entitás ez, mely minden
szimbólumot és anyagi megnyilatkozást átjár.
Tudnunk kell azonban, hogy minden szimbólum kulcsa is egyben
annak az ajtónak, amely az igazságokhoz vezet; sokszor az ajtó azért nem
nyílik meg, mert a kulcs akkora, hogy eltakarja a mögötte rejlőt. Ha
képesek vagyunk megérteni, hogy minden anyagi szimbólum
megnyilvánulás pusztán, az igazság és a törvény kiterjedése, elkezdjük
kifejleszteni magunkban azt a képességet, hogy a fátyol mögé hatoljunk.
Minden univerzum anyagi megnyilvánulása a törvény szerint működik,
és a törvény, amely a bolygók mozgását szabályozza épp annyira nem
változékony mint amennyire az ember anyagi kifejeződéseinek törvénye
sem az.
A nagy Kozmikus törvények egyike azért felelős, hogy az ember
anyagi megnyilvánulást nyerjen. A titkos iskolák nagy célja minden
időkben az volt, hogy felfedjék annak a törvénynek a működését, amely
az anyagi ember és a szellemi ember közötti kapcsolódásban vesz részt.
Az anyagi ember és a szellemi ember kapcsolata az értelmi ember, mivel
az elme részt vesz mind az anyagi, mind a szellemi minőségekben. A
magasabb tudás keresőjének ki kell fejlesztenie természetének
intellektuális oldalát, így erősítve meg akaratát, hogy képes legyen azokra
a síkokra összpontosítani, amelyekre csak szándékában áll.
A fény, az élet, a szeretet nagy keresése pusztán az anyagi síkon megy
végbe. A végső cél az egyetemes tudattal való teljes egység. Az anyagiban
való alapozás az első lépés; ezt követi a szellemi elérésének magasabb
célja.
A következő oldalakon a Smaragdtáblák és azok rejtett, titkos
jelentésének a magyarázatát adom meg. Thoth szavaiban sok olyan dolog
van, ami nem jelenik meg a felületen. A Smaragdtáblákra vetülő fény a
gondolat számos új mezejét nyitja meg. "Olvasd és légy bölcs," De csak
akkor lesz ez így, ha saját tudatod fénye feléleszti a mélyben ülő
megértést, amely a lélekben található.
A háromrétű fényben, Doreal
I
SMARAGDTÁBLA
Az Atlantiszi Thoth története
I. SMARAGDTABLA
Az Atlantiszi Thoth története
Én, Thoth, az Atlantiszbeli,
titkok mestere, feljegyzések őrzője
hatalmas király, mágus,
átélve nemzedékeket
készülve arra, hogy az Amenti
termeibe távozzam
elhelyezem az utánam következők
számára az útmutatást
a Nagy Atlantisz hatalmas
bölcsességének feljegyzéseit
A nagy Keor városában
Undal szigetén régmúlt időkben
kezdtem életem.
Nem mint a ma kicsi emberei
éltek és haltak egykor az atlantiszbeli
hatalmasok, hanem eonról-eonra
megújították az Amenti termeiben életüket,
ahol az élet folyója szakadatlanul
áramlik.
Százszor tíz alkalommal
szálltam alá a sötét úton, amely
a Fénybe visz,
és ugyanennyiszer jöttem ki
onnét megújulva testemben
és erőmben.
Most egy időre távozom
és Khem lakói nem hallanak
felőlem.
Egy eljövendő időben azonban
újra eljövök, erőteljesen és hatalmasan.
A hátrahagyottakat számonkérem.
Rettegj Khem népe, ha
csalárdul kiadtad tanításomat,
mert visszavetlek titeket
a barlangok sötétjébe, ahonnan egykor
előjöttetek.
Ne adjátok ki tanításomat
az Északiaknak sem a Délieknek
nehogy átkom utolérjen titeket.
Emlékezzetek és vigyázzátok
szavam, mert bizton visszatérek
és számonkérem, azt aminek
őrzését rátok bíztam.
Igen, az idő és a halál mögül is
visszatérek jutalmazva vagy büntetve
attól függően, hogy bizalmammal
hogyan éltetek.
Nagy volt népem egykor
a mai kicsiny ember képzeletén
felülálló, ismerte a régi tudást;
a távolit a szív végtelenségében
kutatta.
Ez a tudás a föld ifjainak birtokában volt
Bölcsek voltunk a Fény Gyermekeinek
bölcsessége által, kik köztünk lakoztak.
Erősek voltunk az örök tűztől származó
hatalom által.
És ezek között, az emberek legnagyobb
gyermekei között élt apám Thotmész
a Nagy Templom őrzője,
ki közvetített a templomban lakozó
Fény Gyermekei és a tíz szigeten élő atlantiszi nép között.
Ő volt a szócső, a Három utáni,
Unal lakója, aki a Királyokhoz
alázatosságot ébresztő hangon szólt.
Ott nőttem férfiúvá, megtanulva
atyámtól a régi titkokat. Legbelsőbb
lényemben a bölcsesség utáni vágy
tüze emésztőn lobogott.
Semmit sem kívántam jobban csak a tudást
Egy nagy Napon
parancs érkezett a Templom
lakójától hogy járuljak elé.
Kevesen voltak az ember fiai között azok,
kik éltükben tekintetüket e hatalmasságra vethették.
Mert a Fény Gyermekei különböznek az emberek fiaitól,
amikor nem földi testben járnak-kelnek.
Kiválasztott az emberek közül,
és tanított engem a Templomlakó, hogy célját
betöltsem, mely akkor még az idő méhében
meg sem fogant.
Hosszú korokon át laktam a templomban,
tanulva egyre több bölcsességet
mígnem én is közelébe kerültem a Fénynek
mely a nagy tűzből származott.
Megmutatta az ösvényt, amely az Amentihez
vezet, az alvilághoz ahol a hatalmas Király
ül trónján.
Mélyen meghajoltam a tisztelettől
az élet Urai és a halál Urai előtt, és
ajándékul megkaptam az Élet Kulcsát.
Megszabadultam az Amenti termeitől,
és immár nem köt az élet
körforgásához a halál.
Messzi csillagokhoz hatoltam, mialatt
a tér és az idő semmivé vált.
Nagyot kortyolva a bölcsesség
serlegéből az emberek szívébe láttam,
ahol még nagyobb titkok fedték fel magukat.
örömöm határtalan volt,
mert csak az igazság keresésekor csillapodott
szívemben a láng.
Lent éltem korokon át látva másokat,
hogy isszák a halált, majd visszatérnek a fényre.
Idővel Atlantisz királyságaiból
tudatok hullámai érkeztek, melyeket
egykoron jól ismertem. Egy alsóbb rendű
csillag ivadékai szálltak helyettük Atlantiszra.
Meghajolva az alázatosságban
a mester szavai bennem kivirágoztak.
Lefelé a sötétségbe fordultak az
Atlantiszbeliek gondolatai míg
haragjában, a Templomlakó felemelkedett
az Agwanti-ról (nincs pontos megfelelője
egyfajta semlegességet jelent)
kimondva a Szót, megidézve a hatalmat.
A föld mélyén az Amenti fiai hallván ezt,
az örökkön égő tűz virágának irányváltozását
vezetve, elmozdították azt a Logosz által.
A nagy tűz iránya így megváltozott.
A világra ekkor nagy víz borult
rombolva és süllyesztve, egyensúlyából kiborítva
a Földgolyót, míg a víz felért
a Fény templomához, Undal nagy hegyéig,
mely utolsóként kimagasodott.
Csak a források zubogására figyelők
menekültek oda.
Szólított engem akkor a mester:
"Gyűjtsd össze népemet
vidd őket az általad tanult módon
a vizeken túlra, ahol a szőrös testű
barbárokat sivatagi barlangokban leled.
Kövesd ott tovább az általad ismert tervet."
Összegyűjtve népemet beszálltam a
Mester nagy hajójába, mely
hajnalban felrepült. Alattunk
a templom sötétlett, míg hirtelen
rá nem borult a víz, és eltűnt a színről, oda
hol épen rejtve marad az előre jelzett időpontig.
A hasadó hajnal felé menekültünk,
alattunk Khem gyermekeinek
hazája tűnt elő. Jöttek felénk
lándzsákkal, husánggal, dühödten,
hogy szétzúzzanak.
Pálcámat felemelve sugarat küldtem feléjük,
mely úgy ütötte meg őket útjukon,
mint a hegyről lezúduló kő a felfelé igyekvőt.
Majd nyugodtan, békésen szóltam
beszélve a Nagy Atlantiszról mondván, hogy
a Nap fiai és küldöttei vagyunk.
Megaláztam őket varázslataimmal, mígnem
lábaimhoz borultak, és én elbocsátottam őket.
Hosszú időn át éltünk Khem földjén,
míg a Mester parancsának engedelmeskedve –, aki alvó, de mégis
örökkön él –, elküldtem Atlantisz fiait a világba,
hogy az idő méhében a bölcsesség
újra az emberre szálljon.
Hosszú időn át lakoztam Khem
földjén hatalmas eredményt elérve a
magamban található bölcsesség által.
A tudás fényéhez fölnőttek
kiket bölcsességem esőcseppjei illettek:
Khem gyermekei.
Ekkor utat törtem az Amentihez,
hogy megtartsam erőmet, én ki
Atlantisz Napjaként kort korra éltem
őrizve a bölcsességet és a följegyzéseket.
Naggyá lettek Khem gyermekei
meghódítva a környező népeket,
fölnőve lassanként a lélek erejéhez.
Egy időre távozom soraikból
az Amenti sötét termeibe, a föld alá
a hatalmak Uraihoz, hogy újra
találkozzam a templomlakóval.
Magasan a kapuhoz bejáratot emeltem,
mely az Amentihez vezet.
Kevesen merik megközelíteni
és kevesen lépik át az Amentihez
vezető kaput.
A folyosó fölé emeltem egy hatalmas
Piramist azzal az erővel, mely legyőzi a földét (a gravitációt)
Mélyen helyeztem el az erő kamrát
Ahonnan egy kör alakú járatot vájtam
majdnem a csúcsig.
A legtetejére helyezve a kristályt, mely sugarait
az "idő-térbe" küldi lehozva az éterből az erőt,
az Amentihez vezető kapura irányítva azt.
Más kamrákat is helyeztem belé
látszatra üresen hagyva, de
Amenti kulcsait itt rejtettem el.
Először hosszú böjt által tisztuljon meg
Ki bátran a sötétségbe jönni mer.
Feküdjön kamrám kőszarkofágjára
Hol átadom neki a nagy titkokat.
Majd nyomban kövesse a találkozónkhoz
vivő utat még ha a föld sötétségben
volna is az. Én, Thoth, a bölcsesség Ura
megtalálom, fenntartom, és örökké
vele maradok.
Megépítettem a Nagy Piramist
a föld Erőpiramisának mintájára
mely örökkön ég, hogy hatalmas
maradjon korokon át.
Belé helyeztem a mágikus tudományt,
hogy ott legyen mikor ismét visszatérek.
Igen, míg alszom az Amenti termeiben
lelkem szabadon kóborolva újra megtestesül;
Emberek között újra alakot öltök
(Hermész, a háromszor született)
Küldötte vagyok e földön a
Templomlakónak
teljesítve parancsait, hogy az ember
magasba emelkedjék.
Most visszatérek az Amenti termeibe
hátrahagyva bölcsességemből.
Őrizd meg és tartsd meg a Templomlakó
szavát.
Emeld szemed mindig a fényre
És időben a Mesterrel leszel.
Méltán érzed majd az egységet vele,
csakúgy mint ahogy a mindenséget is megérdemelten érzékeled.
Most elhagylak.
Ismerd meg utasításaimat,
tartsd meg őket, és válj eggyé velük.
Én veled leszek segítve, hogy
a Fénybe irányítsd utad.
Most előttem nyílik a kapu
bemegyek az éj sötétjébe.
I. SMARAGDTÁBLA
Az Atlantiszi Thoth története
DOREAL MAGYARÁZATAI
Thoth eltávozása az Amenti termeibe nem azt jelenti, hogy meghal.
Csupán testét az alá az erő alá helyezi, melyet később az Élet hideg
virágának nevez, és amely alatt határozatlan ideig tartózkodik.
Nem Thoth-ként tér majd vissza. Amíg mozgás nélkül pihen, tudata
számos testbe születik újjá és számos életet él.
Keor az atlantiszi papság városa volt. Undal szigetén, amely Unallal
szemközt állt, létezett két város, jobban mondva egy nagyobb, a szigeten
elterülő város két részre volt osztva. A szigetet teljes egészében
lépcsőzetes falak vették körül, melyet középen egy nagy fal oszlott ketté.
Keor Unalra nézett, és a papságnak adott otthont, míg a sziget másik része
Chien néven volt ismert. Itt laktak a filozófusok és a tudósok. Egyik
csoportosulásnak sem lehetett a másik oldalra átjárnia, anélkül hogy
vezetőjük által kiállított írásos engedéllyel rendelkeztek volna.
Akiket Thoth hatalmasoknak hív, Atlantisz adeptusai voltak, akik
tizenhármán voltak. Thotmész, Thoth apja a tizenhármak feje volt.
Azoknak az elveknek az alapján uralkodtak, melyek alapján később a
Nagy Fehér Páholy is kifejlődött.
Ismerték az Amenti termeihez vezető utat, ahol egy időre az Élet
Virága alá feküdtek és megfiatalították testüket. A mesterekkel ellentétben
ők nem hagyták testüket a Virág alatt, amíg más testekbe születtek újjá,
hanem csupán az Élet tüzében megfürödve serkentették újjá életerejüket.
Maga Thoth ezer alkalommal szállt alá az Amenti termeibe, hogy
megfiatalodjék. Ez ötven évente egyszer volt szükséges a számára. Thoth
körülbelül ötvenezer éves, amikor a smaragdtáblákat írja. Atlantisz
elsüllyedésekor 20 000 éves lehet. Ezért feltehetően a smaragdtáblák
körülbelül 20 000 évvel ezelőtt keletkeztek.
Thoth testét a Fény Virága alá helyezi, hogy amikor újból kedve támad
lelökhesse, ha följön majd a föld felszínére. Közben tudata különböző
testekben születik újjá. Határozottan kijelenti, hogy egy idő múlva újra
saját testében jelenik majd meg.
Erről az időről a későbbiekben beszél, akkorra teszi, amikor majd a
földet az űrből behatolók támadása éri. A titok, amit hátrahagy a Szfinx
alatti űrhajó, és a Piramisok titka. Egyiptom népe vagy Khem népe, akiket
a titkok őrzésével megbíz, tartják magukat a parancshoz, és hűen őrzik
azokat. A bölcsesség melyet a számukra átad, képessé teszi őket arra,
hogy a titkokat megőrizzék az utánuk érkezők elől.
Thoth emberei nem az atlantiszi átlag emberekből kerülnek ki, hanem
az Undalon élő filozófusokból, tudósokból és papokból. Ők megtanulták,
hogy az igazságot a forrásnál keressék, az Akasha feljegyzéseknél.
A Fény Gyermekei eljöttek hozzájuk és megtanították őket arra, hogy a
következő lépéseket hogyan tegyék meg előre. Az örökös tűz ereje az
Egyetemes Tudat tüze volt.
Thotmész, Thoth apja, Undal egyik magas rangú papja, a Fény
Gyermekeinek és Unal lakóinak a szóvivője, ő közvetít a sziget királyai
és a nép felé.
Thoth-ot megismertetik a feljegyzésekkel, melyeket a Templom titkos
archívumaiban őriznek. Ő volt az, aki olyan szintre fejlődött, hogy képes
volt megérteni mindazt, amit megtanítottak neki. A kívánság, mely
lelkében égett, a végső igazság megismerésére olyan magas szinten
lángolt és olyan rezgéssíkra emelte, hogy a templomlakó számára ez
érzékelhetővé vált.
A templomlakónak nem volt a maihoz hasonló emberi alakja, hanem
egy olyan testben lakozott, amely az első ciklus legkorábbi formájának
felelt meg, ami egy csillagközi porból lévő ködtest volt. Az ilyen test
fénye és ereje túl erős volt ahhoz, hogy az átlagember meg tudjon állni
előtte. Csak egy magas síkon lévő tudat volt képes elviselni úgy, hogy
anyagi struktúráját megőrizze.
A Templomlakó Thoth-ban látta azt az embert, aki kész volt a tűzben
érlelődő szikra befogadására. A láng felgerjedése Thoth-ban nagyobb erőt
hoz létre mint amilyennel egy hétköznapi ember rendelkezett. Amint
tudása gyarapodik megmutatják neki az utat, amely az Amenti termeihez
vezet, oda ahol bolygónkon az élet virága található.
Az Élet és a Halál Urai előtt állva, megkapja az élet és a halál kulcsát,
és azt a képességet, hogy az életét vagy halálát saját akarata szerint
határozza meg.
Életén és halálán való uralma segítségével Thoth képes arra, hogy
hátrahagyva testét, a tér-idő legtávolabbi pontjára szálljon.
Miután belekóstol a Kozmosz bölcsességébe, úgy találja, hogy annak a
középpontja az emberek szívében, azaz elméjében található. Még
nagyobb titkokat fedez fel, mivel a kozmosz eddig ismeretlen, feltáratlan
területekre való kiterjesztése éppen az ember által valósul meg.
Thoth Atlantisz elsüllyedése előtt 20 000 évvel született. Mivel egy
sajátos feladatot vállalt a földről nem távozott mint mások, akik az Első
Megvilágosodást elnyerték. Akik fiatalságában mellette voltak a Vénuszra
távoztak, hogy helyettük a Földre Mars-béli tudatok kerüljenek.
Ezek az új tudathullámok olyan természetűek voltak, hogy azokra nem
lehetett rábízni a korábbi atlantiszi tudást és bölcsességet, mivel
visszaélhettek volna vele. A templomlakó kimondta az Erő Szavát és az
Amenti termeiben lakozó ciklusok Urai a föld egyensúlyát más irányba
terelték; oly módon, hogy az Atlantisz elsüllyedéséhez vezetett elpusztítva
mindazt a tudást, ami a tömegek kezében volt. Ez a tudás, bár a fény
gyermekeinek tudásához képest csekély, mégis sok volt ahhoz, hogy az
alacsony lelki szinten állók kezében maradhasson. A Tűz virága nem az
Élet Tüzének virágában van, hanem a hideg Tűz Piramisában, ami a föld
egyensúlya.
A Fény temploma nem az Unali templom, hanem a papság kívülebbre
eső temploma Undal szigetén. Az Unali templomot soha nem nevezték
templomnak, hanem csupán a Templomlakó kapujának vagy lakhelyének.
Ismerve építőanyagát, szétrombolhatatlan, és ezért nem tűnhet el. Undal
lakosainak pusztán kis hányada, a bölcsebbek menekülnek meg, amikor a
sziget elsüllyed.
A szőrös testű barbárok földiét, azaz Khem gyermekeinek földjét ma
Egyiptomként ismerjük. Khem gyermekeinek földje volt az első, ahol az
Atlantiszbeliek újra megalapozzák a tudási, és ahonnan később papokat
küldenek a többi barbár törzsekhez a föld különböző pontjaira. Mert ez áll
a tervben, amelynek része volt, hogy Khem földje az új bölcsesség
kiindulópontjává váljék. A mester hajója képes volt a bolygók közötti
utazásra és olyan fegyverekkel volt felszerelve, amelyek a földön élő
bármilyen lény vagy tárgy elpusztítására alkalmasak voltak, ha azt teljes
bevetéssel használták. Az atmoszférában atom meghajtású motorok
hajtották. A külső világokban viszont a nehéz fátyol mögött nemcsak a
bolygók között lehetett mozgatni a gondolatok segítségével, hanem
azokban a terekben is, amelyeket a hajó irányítója vizualizálni tudott.
Struktúrájának anyagiassága olyan szintű rezgésbe, alacsonyba vagy
magasba változott, amilyet csak a hajó vezetője parancsolt.
Amikor Thoth elhagyja Unal szigetét (bár ő ezt nem említi, Undal már
elsüllyedt), a Templomlakó temploma szintén elsüllyedt, de nem pusztult
el.
A barbárok, amint Thoth-tal és embereivel szembe találják magukat,
meg akarják ölni őket, de Thoth egy bénító sugarat küld feléjük botjából.
Ez az erőbot, alkalmas volt több száz különböző erőkifejtésre, amelyek a
használója szándékától függöttek.
Thoth természetfelettinek tűnő ereje láttán a barbárok behódolnak.
Thoth kijelentése, hogy ő a Nap fia, később számos ókori napimádat
rítusának lesz az alapja. Thoth természetesen a szellemi napra gondol.
Több évbe telt míg a Nap gyermekeinek új székhelye létrejött. Amikor a
munkálatok befejeződtek, küldöttek indultak más fajokhoz, hogy tanítsák
és irányítsák őket. Amint múlt az idő, Thoth szükségesnek látta, hogy
megnyissa az Amentihez vezető folyosót, hogy megújítsa testének erőit.
Ez szükséges volt, mivel feladatát még nem fejezte be.
Hosszú idő után Khem népének tudata olyan magas szintre fejlődött,
hogy Thoth vezetése nélkül is folytathatták útjukat. Thoth eltervezi, hogy
elmegy az Amenti termeibe, és testét az Élet Virága alá helyezi, míg
tudata máshová száll. Az Amenti termeibe vezető kapu a Nagy Keopsz
(vagy Khufu) Piramis alatt található, melyet a kőtömbök atomi
struktúrájának átváltoztatásával épített, úgy hogy az elég könnyűvé vált a
mozgatáshoz. Miután a kőtömb a helyére került az atomi struktúra
visszanyerte eredeti állapotát. A Piramis alatt van az erő-kamra amely a
csúccsal egy kör alakú folyosón keresztül áll kapcsolatban. Az akna felső
részén van egy lencse, vagy kristály, amelyen keresztül az erő-kamrából
jövő sugarak haladnak. Ezek a tér-időben meghajlanak és egy
dimenzionális ösvényt nyitnak meg a Piramis aljából az Amenti
termeihez, amely a föld mozgásával egy időben saját terében létezik.
A rejtett kamrákról szó volt a Nagy Piramisról szóló könyvben. A
szarkofág kapcsolatban áll az aknával. Ha valaki egy bizonyos ideig rajta
fekszik, teste az aknán keresztül a központi erő-kamrába jut. Ezt a tudást
megőrizték, de később csupán egy beavatási szertartássá fokozták le.
Először a testet egy bizonyos olajjal kellett bekenni, hogy a test bejusson
a központi erőkamrába. Az olaj összetételének leírását a később élő
egyiptomiak nem őrizték meg.
A Nagy Piramis szétrombolhatatlan. Ha belül zavar keletkezik, olyan
erőket indítanak el az őrök, hogy azt, aki a Piramis fennállását
veszélyezteti, megsemmisítik.
Thoth nem mindig a földön született újjá. Egyéb nagy tanítók mellett
Hermészként is ismertté váll.
Thoth azt a megállapítást teszi, hogy akik az időben utána következnek
ugyanazon az úton tudnak majd haladni mint ő.

II
SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok
termei
II. SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok termei
Mélyen a föld szívében
Jóval az elsüllyedt Atlantisz
alatt vannak az Amenti termei.
A Halál termei és az élők termei,
melyek a határtalan mindenség tüzében fürdenek.
Messze a múltban elveszve a tér-időben
a Fény gyermekei a földre
tekintettek, és látták
az embereket szolgasorban, megkötve a kívülről jövő
erők által.
Tudták, hogy csak szabadság által
tud az ember a földről a Napba emelkedni.
Lejöttek ők testet öltve embernek látszón.
A mindenség mesterei az alaköltés után
mondák magukról: "Mi vagyunk kik a tér porából
kaptuk formánk, a végtelen Mindenségben létezünk;
A földön mint emberek fiai élünk
és tőlük mégis különbözünk"
Ezután lakóhelyül
messze a föld mélyében
nagy tereket ütöttek erejükkel,
tereket mely az emberektől messze találhatók.
Körülvették azt erővel és
hatalommal, védeni a Halál Termeit
az ártalomtól.
Majd egymás mellé
más tereket is emeltek, megtöltve
azokat a fenti Élettel és Fénnyel.
Megépítették ezután az Amenti Termeit,
hogy örökkön ott élhessenek élettel telten a
végtelen végéig.
Harmincketten voltak
a Fény fiai, kik a földre jöttek
felszabadítani a sötétség
kötelékéből az embereket,
kik a külső erő béklyóiban
raboskodtak.
Mélyen az élet Termeiben nyílt egy virág
lángolóan növekvő, az éjszakát visszaverő.
Közepén egy nagy erő sugara tört elő, életet
és fényt adva. A Virág Erővel telített minden hozzájövőt.
Köréje trónokat helyeztek, harminckettőt,
mindenkinek, hogy a sugárzó
fényben fürödjenek telítődve az örök fényből
jövő élettel. Időről időre úgy helyezkedtek
elsődleges testükkel, hogy az Élet szelleme
megtöltse őket.
Ezerből száz évig hull testükre
az életadó fény. Felélesztve és serkentve
az Élet Szellemét.
Ott abban a körben trónoltak eonról-eonra a
nagy Mesterek, az emberek számára ismeretlen módon élve.
Az élet termeiben aludtak,
és szabadon áramlott lelkük emberi testekben.
Amíg alszanak, néha
emberként megtestesülnek
tanítva és emelve az embereket egyre feljebb a világosságba.
Ott, az Élet ember által felfoghatatlan
termeiben bölcsességgel átitatva
élnek a Fény gyermekei,
örökké az élet hideg tüze alatt.
Amikor felébrednek, a mélységből
a fényre jönnek végtelenül a véges emberekhez.
Ki fejlődésében kinő a sötétből,
magát az éjből a fényre emelve,
megszabadul az Amenti termeitől,
megszabadul a Fény és az Élet Virágától.
Irányítja őt akkor a bölcsesség s a tudás, és az
emberek köréből az Élet Mesteréhez jut.
És lakozik ott a Mesterek közt mint közülük egy,
szabadon az éj sötétségének fogásától.
A sugárzó virágban a tér-időből a hét Úr
ül felettünk, végtelen bölcsességgel segítve
és irányítva az embert az idők folyamán.
Hatalmasan és csendesen borítja őket
erejük, a mindentudás. Irányítják az élet erőt ők,
kik különböznek az emberektől és mégis egyek velük.
Igen, különböznek és mégis
egyek a Fény Gyermekeivel.
Őrzői és figyelői az embereket lekötő
erőknek, készen a felszabadításra
ha valaki elérte a fényt.
Elsőként és a leghatalmasabbként
trónol ott a burkolt Jelenlét, az Urak
Ura, a végtelen Kilenc, mindenek fölött az ismétlődő kozmikus
korokban, felmérve és figyelve az emberi pályát.
Alatta trónolnak a korok Urai
a Három, a Négy, az Öt, a Hat, a Hét és a Nyolc
Mindegyiknek ereje és feladata van,
vezetve és irányítva az ember sorát.
Ott ülnek hatalmasan és erőteljesen,
szabadon időtől és tértől.
Nem e világbeliek, és mégis innen valók.
Emberek testvérei ők
bírálva és felmérve bölcsességükkel
emberek közt a fény terjedését.
Eléjük vezetett engem a Templomlakó, majd
egyikükkel a fentiek közül, egyesült.
Egy hangot hallottam:
"Nagy vagy te, Thoth az emberek fiai között.
Szabad vagy ezentúl az Amentitől.
Emberek fiai közt mester vagy te.
Ne kóstold a halált csak, ha szándékodban áll.
Idd az életet a végtelen végéig.
Az élet immár örökké tiéd: halálod szándékodtól függ.
Lakozz itt és élj velünk, ha ezt kívánod.
Az ember Napja, Thoth megteheti ezt.
Éld az életet oly formában, amilyenben
akarod, Fény Gyermeke,
ki emberek közt születtél.
Válaszd meg magad munkádat,
mert minden léleknek dolgoznia kell.
Sose légy szabad az élet ösvényétől.
Lépést nyertél a hosszú úton felfelé,
és most birtokod a hegynyi Fény.
Minden lépés által mit megteszel, tudd, csak nő
ez a hegy, és minden fejlődéssel kiterjed a cél
Közelíts a végtelen bölcsességhez
mielőtt a cél hátrálni kezd.
Felszabadultál az Amentitől
kéz a kézben járhatsz már a
a Világ Uraival,
egy célért működve, és
fényt vive az emberek közé"
Majd egy titkos trónról jött az egyik
Mester, kezemnél fogva vezetett.
Amelyben, rejtett ország termeiben haladtunk.
Átvitt az Amenti termein megmutatva a titkokat,
melyeket ember nem ismer.
A sötét járaton lefelé egy terembe mentünk,
hol a sötét Halál ül.
Oly hatalmas volt a terem mint előttem a világűr.
Sötétség fala kerítette, de mégis jelen volt a fény.
A sötétségből hatalmas trón tűnt elő,
és rajta egy éji árny ült lefátyolozva; A legfeketébb sötétségnél is
feketébb volt alakja, de mégsem az éjszaka sötétje fedte.
Előtte megállt a Mester
kimondva a Szót, mely éltet adó:
"Ó sötétség Mestere, ki az Életet
az Életbe viszi. Eléd hozok egy hajnali Napot,
hogy, ne érintsd többé az éjszaka erejével őt,
és ne hívd lángját az éjszakába.
Ismerd meg, és tekintsd testvérünknek, ki a sötétből
a Fényhez feljutott.
Engedd lángját a szolgaságból szabadjára
hadd tündököljön szabadon az éjszakában."
Emelkedett az árny keze
és egy láng csúszott elő, mely világossá és tisztává vált.
A sötétség fátyla nyomban lehullt, és a terem
az éji sötétségtől megszabadult.
Aztán előttem a nagy térben, láng láng után nőtt elém.
Millió lángot láttam;
Egynémely mint tűzvirág villant elő.
Mások halványan sugározták tompa fényüket.
Voltak, mik gyorsan megkoptak,
és voltak mik a kicsiből naggyá váltak.
Mindegyiket a sötétség fátyla vette körbe, de
látszott, hogy kiolthatatlanok.
Jönnek és mennek mint tavasszal a Szentjánosbogár
megtöltve fénnyel és élettel az éjszakát.
Aztán szólt a hatalmas hang ünnepélyesen:
"Ezek a lángok emberek lelkei, nőnek és halványulnak,
örökké élnek cserélve kilétüket a halál által újabb életekre.
Mikor virágba borulnak és elérik életük zenitjét
gyorsan elküldöm a fátylat, sötétségem szemfedelét,
majd új életeket alakítok.
Fokozatosan fölfelé korokon át, még nagyobb lángba nőve,
az éjszaka sötétje által kioltva és
mégis örökké égve nő az emberi lélek mindig az ég felé.
Igen, az éjszaka sötétje által kioltva és mégis örökké égve.
Én, a Halál, jövök, de nem maradok,
mert az élet a Mindenségben örök.
Egyetlen akadály vagyok csupán a Fény végtelenségében.
Ébredj hát, örökkön befelé égő láng, haladj
és hódítsd meg az éj sötétjét.
És a lángok közül a sötétben
kinőtt egy, elűzve az éjszakát,
lángolva, lobogva egyre
jobban, míg nem maradt csupán a Fény.
Szólt ekkor vezetőm a Mester hangja:
"Lásd saját lelked amint a Fényre jut
elszabadulva immár örökre a sötétség
Urának rabságából."
Tovább vezetett engem sok nagy
teremben megmutatva a Fény gyermekeinek titkait;
Melyeket ember nem ismerhet meg, csak ha
a sötétségből a Fényre jut.
Visszafelé pedig bevezetett a Terem Fényéhez.
Letérdeltem ott a nagy mesterek előtt,
A mindenség Urai előtt,
kik a fennálló ciklusokat őrzik.
Szólt nagy erejű szavakkal:
"Felszabadultál az Amenti termeitől
Válassz hát feladatot az emberek között."
Szóltam:
"Ó Mester, hadd legyek tanító, vezetve őket
egyre feljebb, amíg egymás számára
fénnyé válnak.
Megszabadulva az éj sötét fátylától, mely körülöttük van,
hadd szítsam a tüzet, az emberekben"
Fölvezetett ezután a Templomlakó.
És újra emberek között találtam magam
tanítva és megmutatva a bölcsességet,
én a fény sugárzója, emberek között a Nap.
Most lefelé visz utam ismét
keresem az éj sötétjében újra a fényt.
Tartsátok meg följegyzéseim, hogy
vezesse az embert, és újra nagy legyen.
II. SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok termei
DOREAL MAGYARÁZATAI
Az Amenti termei a föld rejteti zugai között sajátos jelleggel bírnak,
mivel ezek nem a szokványos anyagi rezgés szintjén találhatók, hanem
egy olyan térben, amely minden más tértől különáll. Közvetlen
kapcsolatban állnak a Yarkina (nincs magyar megfelelője) pozitív és
negatív sarkaival. A földön körülbelül Atlantisz alatt találhatók, de ha
valaki be szeretne lépni a termekbe először ki kell lépnie ebből a térből.
Különböző helyek vannak, ahol ezt véghez lehet vinni: kénforrások,
Oklahoma; Shasta hegység, Kalifornia; Mictolan, Dél-Amerika;
Shamballa, Tibet; Nagy Piramis Egyiptom; Fekete-erdő, Németország;
Benares, India; Atlasz hegység, Afrika. A legtávolabbi időszak az első
ciklus, amely az elmúlt tér-időben fellelhető, és ez a sajátos periódus
azután következett be, hogy a sötétség kötőereje az emberre szállt, és az
anyagi világhoz láncolta.
Az akkori idők mesterei vagy a Fény Gyermekei testüket az elsődleges
anyagból készítették és megtöltötték élettel. Annak ellenére, hogy ezek a
testek az emberéhez voltak hasonlóak, mégis különböztek az embertől
abban, hogy olyan érzékszervekkel rendelkeztek, melyeket csak kettős
tudatossággal lehetett használni; egy olyan tudatosság ez, mely egy
időben női és férfi tulajdonságokat mutat. Nem voltak a rosszhoz és az
emberi zavarodottsághoz kötve, és ezért szabadon cselekedhettek azokat a
dolgokat, melyeket az emberek nem tudtak végbevinni. Míg Thoth fizikai
teste minden ötven évben megújhodásra szorult, addig az elsődleges
anyagból való testnek száz évente csupán egyszer volt szüksége erre.
Amikor bolygónkra érkeztek, az első földi ciklusban építették a Fény
Gyermekei az Amenti termeit. Az uralmuk alá tartozó erőkkel
elhajlították a teret, és megépítették az Amenti termeit, melyeket a
földhöz kapcsoltak. A dimenzionális védfalak megóvták a betolakodóktól,
és csak azok számára voltak átjárhatók, akik a legmagasabban fejlett
tudatossággal rendelkeztek. A nagy tér más terekre és közvetlen
erőközpontokra van osztva, melyek a Yarkinából származnak.
A földön harminckét Fény Gyermeke töltött be szolgálatot.
A termekbe egy élet erő vagy szellemi központot helyeztek. Ebben
folyik az életerő, amely a bolygó életerejét látja el. Amikor a földön egy
tárgy szétbomlásra kerül, az abból felszabaduló szellem az Élet Virágához
kerül az Amentiben, hogy szükség szerint megidézhető legyen. A föld
számára olyan ez a pont, mint amilyen az emberi test számára a
gyomorszáj (solar plexus).
A Fény Gyermekeinek trónjai oly módon voltak elhelyezve, hogy a
szellem örvénylése teljes egészében érte őket, így mihelyt energiájuk
csökkenni kezdett, az utánpótlás azonnal biztosítva volt. Az Élet Virága
alá helyezett test nem a sugárzásban fürdik, és nincs szüksége a forrás
életét magára irányítani. Az egyensúly teljes egészében megmarad,
amikor a tudat távol van, még akkor is, ha évszázadokról van szó.
Az ott található életerő olyan hatalmas, hogy az a test, amelyik száz
évig tartózkodik alatta, ezer évig képes fenntartani magát megújhodás
nélkül. Ezért tíz év elegendő arra, hogy a test száz évig ép és erőteljes
maradjon.
A legtöbb esetben azonban, a test hosszú ideig a sugár áramlásában
maradt, és a Fény Gyermekei születés útján jutottak a földi világba.
Alkalmanként saját testükben is a felszínre jöttek. Ez azonban ritkán esett
meg.
Amikor valaki eléri a harmadik megvilágosodást, megszabadul az
Amenti termeitől, és akarata szerint testét az Élet Virága alá helyezheti,
hogy korról korra megújítsa azt.
A Hét-Úr, a hét kozmikus tudat kiterjedésének közvetlen emanációi a
jelenkori kozmikus tudat hátterében. Függetlenül és harmóniában
működnek a jelenkori kozmikus tudattal. Ellenőrzésük alatt tartanak
bizonyos erőket mint például a negatív emanációkat minden lakott
bolygón Kozmoszunkban. Az Urak másik szerepe, hogy ellenőrzésük
alatt tartsák a tér-időt, különválasztva a Mégy időt, és hogy visszatartsák a
káoszt a negatív "tartályban", hogy az a tudatosság belőle elszabadult
lángjára rá ne törjön. Az ő erejük az, ami az életerőt az Élet Virágának
koncentrációs pontjába vezeti, és ott tartja.
Az Urak Ura a Kilencedik kozmikus ciklus emanációja. Azért kapta ezt
a nevet, mert ez a legfejlettebb és a legkiterjedtebb az elsődleges
periódusban (első Yod). Ez ellenőrzi a sötétet, a negatívat az összes
kozmikus ciklusban. Alatta, de céljukban és ellenőrzési képességükben
vele egyenlő rangban található a többi hat ciklus Ura. Annak ellenére,
hogy nem ebből a kozmikus tudatosságból valók minden időkben
egyenlők vele, és ugyanabból az alapanyagból nyerték alakjukat, a
rendezett rendből, és forrásuk is ugyanaz, az elsődleges periódus (Yod).
Ez a teremtés első forrása.
Thoth-ot az Unal-i templomlakó, Horlet vezeti a ciklusok Urai elé.
Thoth látja, hogy a templomlakó "elkeveredik" az egyik Úrral; más
szavakkal: olyan összehangoltságba kerül vele, hogy eggyé válnak. Ebből
a harmóniából egy hang fakad. Az Urak, mivel nincs emberi alakjuk nem
tudnak beszélni. Erejüket azonban úgy irányítják, hogy mondandójuk
Thoth számára érthetővé váljék. Később Thoth képessé válik arra, hogy
olyan rezgésszintre lépjen, amelyen hallhatja az Urak csendjének
mondandóját. Ez azonban csak bizonyos próbatételek után következik be.
Thoth megszabadul az Amenti termeitől, vagyis megkapja a kulcsot,
hogy hogyan nyissa meg bármikor akarata szerint a kaput, mely az Élet
Virágára nyílik.
Thoth megtanulja a teremtés törvényeit, és olyan alakot ölthet, amilyet
csak akar. A törvényt követve el kell döntenie, hogy milyen feladatot
választ. A megvilágosodás elérése nagyobb lehetőséget nyit meg a
feladatok elvégzésére. A magasság, amire Thoth eljutott pusztán domb a
transzcendens világának fénymagaslataihoz képest, melyek felé minden
kozmikus tudatosság halad. Amikor Thoth elért egy célt, tovább haladhat
azokkal, akiknek magasabb szintű a céljuk.
Nem az Urak közül valaki vezeti Thoth-ot először az Amenti termeibe,
ahol az élet ellentéte a halál uralkodik, hanem a Fény Gyermekei közül
valaki. A teremben található erő, a halál egyenlő az élettel, olyan
értelemben, hogy annak a helyén található. Talán paradoxonnak tűnhet ez,
ha megvizsgáljuk azonban azt, hogy a halál folyamata által az élet
szabadabbá válik, megláthatjuk a kettő azonosságát.
A halál Ura nem a fenti ciklusok Urai közül való, hanem ebből a
kozmikus ciklusból. Feladata a halál folyamatának végbevitele a negatív
irányba, amely minden tudati szikrát körülvesz. A sötétség, amely
elveszejti a tudatosságot a halál, vagy éjszaka, mert benne felejtésre kerül
mindaz, ami volt. Azt mondja a mester a halálnak, hogy ne érintse meg
többé Thoth-ot, és az ne veszítse el tudatosságát többé. A halál Ura
tudomásul veszi, hogy Thoth-ot ezután a Nap fiának kell tekintenie, és
nem érinti meg ezután. A halál kezeit felemeli, és lángot bocsát ki, amely
szimbóluma a halál által fogva tartott Fénynek. A Fény elűzi a sötétséget.
Thoth számtalan lángot lát, melyek az emberi síkon élő lelkek lángjai. A
lángok fényessége vagy pislogása mutatja a fokot, hogy mennyire
kötődnek a negatív rendnélküliséghez, amellyel összekapcsolódnak.
A halál Ura beszél Thoth-nak az élet és halál misztériumairól.
Elmagyarázza, hogy a lélek hogyan ölt új testet, hogyan éri el csúcsát,
majd hogyan áll be a változás, hogy még nagyobb lánggal
továbbléphessen.
A halál eljön, de csak mint átmeneti folyamat. Az élet önmagában
örök, mely a kezdetektől a befejezésig létezik. A végén a fénynek és az
Életnek mindig győzedelmeskednie kell a sötétség és a halál felett. A
halál kívánsága is az, hogy a fény elűzze erejét, mivel ő is a fényből ered.
Thoth látja saját lelkét, amint az a sötétségből a fény felé halad. A vezető
ezután Thoth-ot más termekbe viszi, ahol felfedi a titkokat, melyeket csak
a beavatottak láthatnak. Egyebek között megmutatja a negyedik dimenzió
belső tereit. Ezután Thoth-ot ismét a ciklusok Urai elé vezetik, ahol az
Urak Ura, aki előzőleg is szólt hozzá, felszólítja, hogy válasszon magának
feladatot. Thoth a tanári feladatot választja, hogy a lelkeket a sötétségből
a világosságba vezesse. Az Urak Ura megerősíti választását és útjára
bocsátja, hogy elláthassa feladatát.
Thoth-ot a föld felszínére vezetik, ahol beteljesíti feladatát. Azzal
fejezi be ezt a smaragdtáblát, hogy ismét az Amenti termeibe kell mennie,
ami miatt az embereket egy időre elhagyja.
III
SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
III. SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
Én, Thoth az atlantiszbeli ingyen
adtam bölcsességemből, tudásomból,
és erőmből az emberek fiainak.
Azért hogy bölcsé legyenek és
a világba sugárzón nézzenek
az éjszaka leple mögül.
A bölcsesség erő,
és az erő bölcsesség;
Egymást kiegészítik.
Ne légy büszke ember, bölcsességedre,
beszéli a tudatlannal éppúgy mint a bölccsel
Ha valaki nagy tudással járul eléd
hald meg szavát és tartsd meg azt,
mert a bölcsesség minden.
Ne hallgass, ha a hamis felhangzik,
igazsággal szólj, és a Napfény mindent beterít.
Ki átlépi a Törvényt büntetést nyer,
mert csak a Törvény által jön el az ember szabadulása.
Ne félemlíts meg senkit,
mert a félelem rabság,
mely a sötétséghez biztosan hozzáköt téged.
Kövesd szíved szavát élteden át
És tégy többet érte mint, amit szükségesnek látsz.
Ha gazdagsághoz jutsz is
kövesd szíved szavát,
mert a gazdagság semmit sem ér,
ha szíved nehéz.
Ne sajnáld az időt, hogy szívedet kövesd,
mert másképp dermedte válik.
Kiknek jó a vezérük, a céljukat tudva járnak,
de kik fecsérlők elvesznek az összevisszaságban.
Ha emberek közt vagy a Szeretet legyen
jelen, amely a szív kezdete és vége.
Ha valaki tanáccsal jön hozzád,
hagyd beszélni szabadon,
mert lehet, hogy amiért jött kivitelezhető.
Ha habozik számodra szívét felfedni,
csak azért van, mert ítélkezővé lettél.
Ne ismételj hivalkodó szót,
és ne is hallgass ilyet.
Ilyenkor a beszéd egyensúlytalan.
Ne is beszélj róla, hogy az ki előtted áll
a bölcsességet így ismerje meg.
A csendnek nagy a hozama,
de a beszédfolyam semmit sem ad.
Ne isteníts embert
nehogy lelked a pornál is
alább süllyedjen.
Ha naggyá válsz az emberek között
Tudásod és finomságod tiszteljék.
Ha barátod természetét áll szándékodban
megismerni, ne mást kérdezz, hanem légy vele együtt,
vitatkozz vele, megpróbálva saját szavaival szívét és tetteit.
Az mi a raktárba kerül, ki is kell
jöjjön onnan.
Azt mi tied barátoddal megoszd.
A bolond a tudást butaságnak véli
és a hasznos dolgok sértők neki.
A halálban él ő, és tápláléka is az.
A bölcs szíve túlcsordul
de száját csukva tartja.
Ó ember, hallgass a bölcsesség hangjára.
Hallgass a fény hangjára.
A Kozmoszban lefátyolozott titkok töltik ki fényükkel a teret.
Ki a rabságból a szabadságra vágyik,
előbb válassza szét az anyagot
az anyagtalantól, a tüzet a földtől;
mert tudd meg, ahogy a föld a földre
száll alá, éppúgy száll a tűz a tűzre
és egyé válik azzal.
Az ki ismeri a tüzet, mely belsejében ég
leszáll az örökös tűzre
és lakozik ott örökkön át.
A tűz, a belső tűz, minden erő
legerősebbike, mindent túlszárnyal
és minden földi dolgon áthatol.
Az embert csak az tartja meg, ami ellenáll.
Ezért a föld tartja az embert; másképp nem létezhetne.
Nem minden szem lát ugyanúgy,
mert az egyiknek egy tárgy sajátos alakú és színű.
A másiknak más.
Ugyanígy a végtelen tűz, színét változtatva
Napról Napra más.
Így beszéltem én, Thoth, bölcsességemből,
mert az ember tűz az éjszakában;
soha sem alszik ki a sötétség fátyla alatt
soha sem múlik ki az éjszakában.
Az ember szívébe néztem bölcsességemmel
és nem viszályt találtam ott.
Szabadítsd fel tüzed a gürcölésből testvérem,
nehogy az éjszaka árnyékában legyen temetőd
Halld és vigyázd bölcsességem.
Hol szűnik meg a név és a forma?
Egyedül a tudatban: láthatatlan,
egy fényes sugár; végtelen erő.
A formák melyeket látásod szélesítésével
hoztál létre pusztán okozatok, melyek
okaidat követik.
Az ember testhez kötött csillag,
mígnem legvégül megszabadítja küzdelme.
Csak igyekezet által, a legjobbat adva virágzik új életre csillagod.
Annak csillaga, ki tudja mindennek kezdetét,
azonnal megszabadul az éjszakától.
Emlékezz, hogy minden mi létezik
csupán más formája annak, ami nem létezik.
Minden minek léte van
más létezésbe megy át;
Kivétel te sem vagy ez alól.
Ismerd fel a törvényt, mert az minden.
Ne keresd a kívüle eső utat, mert nem létezik
csak illúzióid csalásában.
A bölcsesség úgy közelít az ember gyermekéhez
ahogy ő közelít a bölcsességhez.
Korokon át a fény rejtve volt
Ébredj fel, és légy bölcsé!
Az élet titkaiba mélyen elmerültem
keresve és kutatva mi rejtve van.
Halld most, és légy bölccsé
Messze a föld kérge alatt az Amenti termeiben
az ember elől elrejtett titkokat láttam.
Gyakran jártam a mélyen rejtett folyosón
néztem a fényt, hol az Élet Virága örökké él.
Figyeltem az emberek szívének titkát,
és azt találtam, hogy az ember sötétben él
de a nagy Tűz fénye benne rejlik.
Az Amenti Urainak színe előtt megismertem a bölcsességet,
melyet az embereknek most továbbadok.
Az Amentibeli Urak mesterei a nagy titkos bölcsességnek,
mely a jövőből a végtelen végéből származik.
Heten vannak ők, fölötte állnak a Hajnal Gyermekeinek,
A ciklusok Napjai, a bölcsesség mesterei ők.
Vajon alakjuk különbözik-e az ember fiainak alakjától?
HÁROM, NÉGY, ÖT ÉS HAT, HÉT, NYOLC, KILENC
az emberek Mestereinek nevei.
Messze a jövőből, alaktalanul és mégis
formát öltve, tanítóként jöttek az emberekhez.
Örökké élnek, de nem emberi életet, mert ahhoz nem kötődnek;
a halál őket nem érintheti.
Uralkodnak mindig végtelen bölcsességgel
kapcsolódva, de még sem kötődve a sötét Halál Termeihez.
Élet van bennünk, mely nem élet.
Mindentől szabadok a mindenség Urai.
Tőlük jön a Logosz,
az összehangolt erők mindenütt.
Békéjük hatalmas, mely a kicsiben
rejtőzik és az alakulásban.
Megismertetve az ismeretlenben.
A HÁROM őrzi a rejtett mágia
kulcsait, ő a Halál Termeinek létrehozója
erőt sugárzón, a sötétségtől rejtve,
megköti az ember gyermekeinek a lelkét.
Sötétséget sugározva, leköti a lélek erejét;
ő irányítja a negatívot az emberekhez.
A NÉGY az, mely kioldja az erőt.
Ő az Eletet irányítja az ember fiaihoz.
Fényből a teste, az arca láng
az emberi lelkeket felszabadítja.
Az ÖT, a mágia Urakulcsa
a Szónak, mely az emberek között
visszhangot kelt.
A HAT a Fény Ura, ő a rejtett Út,
az ember lelkének útja.
A HÉT az Ura a hatalmasságnak,
mester ki kulcsa az Űrnek és az Időnek.
A NYOLC a fejlődést rendezi.
Méri és kiegyensúlyozza az ember útját.
A KILENC az Apa, nagy a nyugalma
alakul és változik az alaktalanból.
Meditálj a szimbólumokon melyeket adok.
Az ember előtt ezek rejtett kulcsok.
Emelkedj föl hajnali lélek.
Emeld gondolataidat a Fényhez és az Élethez.
Találd meg a számok kulcsában mit neked adok,
a Fényt az életből az életbe vezető úton.
Keress bölcsen. Gondolataidat fordítsd befelé.
Ne csukd be elméd a Fény virága előtt.
Helyezz testedbe egy gondolat formálta képet.
Gondolj a számokra, melyek céged az Életre visznek.
Világos az út annak ki bölcs.
Nyisd meg a fény birodalmának kapuját
Növeld lángod fényét, mint a hajnali Nap.
Rekeszd ki a sötétséget és élj a világosságban.
Vedd magadba ó ember, mintha lényed lenne
a HETET, amely létező, de nem úgy, hogy látszana.
Feltártam immár bölcsességem.
Kövesd az ösvénye, ahogy megmutattam.
Bölcsesség tanítói,
Hajnali Nap, adjatok
Fényt és Életet az emberek gyermekeinek!
III. SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
DOREAL MAGYARÁZATAI
A bölcsesség kulcsa tartalmazza Thoth tanácsait a barbárok számára,
akiket Khem földjén talált. Úgy fogalmazza meg azokat, hogy ne
vesszenek el az emberek közölt.
A bölcsesség és a hatalom kéz a kézben sétál. Egyik a másik nélkül
haszontalan és élettelen, mert a hatalom nem keletkezik csak a bölcsesség
következtében, és a bölcsesség a hatalom fejlődése és használata
következtében keletkezik.
A büszke nem bölcs, hanem bolond, mert a büszkeség meggátolja az
embert a tanulásban. Büszkeségünkben mindent saját értékünk szerint
ítélünk meg. Hallgatni arany. A rosszról való beszéd a kreatív erőt
rávezeti a mondottakra és életre és valóságra hívja azokat.
A kísérlet, hogy a törvény mögé kerüljünk büntetést von maga után,
mert semmi sem létezik a törvényen kívül. És az aki a törvény ellen
működik összetöri magát a törvény fényében.
A félelemnek nincs helye, amikor önvalónkba akarunk jutni. Másban
sem szabad félelmet keltenünk, mert a félelem kötelék. Ha szívünkben
kedvesség honol, az olyan dolgok mint amilyen a harmónia hozzánk
szegődnek. Ha ez nem így van, akkor az embert a rendnélküliség uralja.
A mester szavait követni kell. Ne próbáljunk objektív módon többet
elérni. A gazdagság egy cél felé vezető eszköz, és nem maga a cél. Ha az
anyagi szükségletek kielégülést nyernek, az elme (a szív) magasabb
szintekre kell vezéreljen bennünket.
Szükséges, hogy legyen vezetőnk míg az ösvényen járunk.
Máskülönben fenn áll a kísértés, hogy az ember egy könnyebb utat
keressen magának.
A szeretet a kezdete és a vége az útnak, mert a szeretetben van az
egység. Thoth ezt a törzseknek mondja, hogy lefektesse a testvériesség és
az egység tanát.
A bajba került egyén megnyugvást talál abban, ha el tudja mondani
gondját. Ha habozik, az azt jelenti, hogy az akihez szólni akar, saját
természetével elijeszti.
A következő megállapítás nagy értékkel bír. A magamutogató beszéd
jele az egyensúlytalanságnak, ezért káros ilyen módon kifejezni magunkat
vagy hallgatni az ilyen beszédet, mivel ilyenkor a legtöbb ember könnyen
egyensúlyát veszti. A tökéletesség az egyetlen cél. Ne elégedjünk meg
semmivel ami nem tökéletes. Csupán a tudás hiánya az, ami
megakadályozza az embert abban, hogy a fátyol mögé hatoljon, ahol a
bölcsesség várja.
A csend a haladás kulcsa. Tartsd magadban az erőt a csend által. Ne
láttasd magad nagynak, meri mindenkinek ugyanaz a hatalma.
Az igazi nagyságnak nincs szüksége öndicséretre. Hagyd mások által
megnyilvánulni nagyságod, melyet társaidhoz való hozzáállásod határoz
meg.
Mindenki az előtte álló emberben saját maga természetének a
tükröződését látja. Ezért ne vegyük figyelembe azokat a dolgokat, amiket
mások mondanak valakiről. Csak azáltal találjuk meg igazi természetét,
ha elméjét és felebarátaival való viselkedését megvizsgáltuk.
Ha birtokunkban van valamilyen tudás, ne tartsuk azt vissza, ha valaki
arra komoly szándékkal vágyakozik. Mindenki barát, aki ugyanazért a
célért él.
Ne engedjük egy tudatlan szavait hatni magunkra. Csak a tudatlant
képes a tudatlan befolyásolni. Egy ember elméjének a kisugárzása
felfogható. Szavak nem szükségesek.
Thoth ismét a misztériumokról beszél, megadva a kulcsokat és a
szimbólumokat azok számára, akik készen állnak a magyarázatok
befogadására. Az ember anyagtalan részét, a lelket, szét kell választani az
anyagi résztől, a testtől, mielőtt az a kozmikus Nap Fényébe jut. A lélek a
tűz, míg a test a földdel azonos. Mindegyik visszatér forrásához. A belső
tűz behatol minden síkba, melyben a Nagy Tűz megnyilvánul, ideértve az
anyagi síkot is. A föld, mivel sűrű, korlátoltan támogatja a lélek tüzét.
Máskülönben, a lélek saját végtelensége miatt a korlátolt földet egyéb
végtelenre cserélné.
A tudat fejlettsége az, ami lehetővé teszi a szem számára, hogy a
színeket és a fényt érzékelje. A végtelen tűz fejlődése és változása az
érzékeket is kialakítja.
Az ember egy változó tűz, mely soha nem marad ugyanaz. Így napról
napra halad kifelé a sötétségből, amíg fölé nem emelkedik. Amíg benne él
a sötétség nem változik. A sötétség olyan erősen átitatódik a fénnyel, hogy
megszűnik.
Viaskodás, gyűlölet, és félelem a sötétség következményei. A
sötétségből való elszabadulás megszünteti ezeket. A név és a forma,
melyek nem mások mint individuális elkülönülések, megszűnnek létezni a
felébredt tudat teljes fényében. A kreatív képesség egyidőben jelentkezik
a harmadik szem felnyílásával, és a szem teljes felnyitásához szükséges
gyakorlatuk következménye.
Az ember ezt csakis igyekezet és tapasztalat által éri el. E kettő
mindent eltávolító tisztító hatással bír.
Az anyagelvűség a tudat megnyilvánulásának tudatnélküli állapota. A
végső vizsgálatnál megállapítható, hogy az anyag és az anyagtalan
azonos. Nincs anyag amely stabil lenne, hanem minden állandóan
változáson megy keresztül.
Ez így van a teremtés kezdetétől. Az ember hozzáadja ehhez a
természeti törvényhez a tudatát.
A törvény a végső vizsgálat fényében mindaz, ami létezik. Minden
egyéb pusztán a tudatlanok képzeletvilágában és az illúzió világában
teremtett dolog.
A bölcsesség csak azokhoz jön el, akik keresik. Neked kell megtenned
az első lépést, és az úton kell maradj.
A Halál termeiben, melyek az Élet Virágának termei alatt találhatók,
jelen voltak az emberi lelkek. Ott látta Thoth, hogyan halad az ember a
sötétségből a világosságba.
Egy látszólagos paradoxont találunk a következő szavakban:
"(bölcsesség), mely a jövőből a végtelen végéből származik". Az
elviselhetetlen fényesség Fényhordozója minden dolog kezdete és vége.
Mivel minden belőle származik, végül hozzá is kell visszatérnie, és a kör
így lesz teljes. A Fényhordozója alatt a végsőt értjük, így ez a sík az Urak
közvetlen emanációját jelenti.
A HÉT a mögöttünk lévő ciklusok urainak címzése, mely annak
függvénye, hogy milyen kapcsolatban áll az elsődleges periódussal
(Yoddal).
A túlsó ciklusokból származva minden kozmikus tudat abszolút
lényegének részét alkotják. Nincsenek sem az élethez, sem a halálhoz
kötve, mivel tevékenységüket közvetlenül a Yarkina végzi, így az ő létük
nem az emanációk létét jelenti egy kozmikus ciklusban mint ahogy ők
nem függnek a szellemtől ahhoz, hogy megnyilvánulhassanak.
A Logosz jelentése Szó vagy Ok, a ciklus urainak emanációja
(emlékezzünk arra, hogy van egy Úr ebben a ciklusban, aki nincs benne a
HÉT-ben), ami szó szerint azt jelent, hogy értelmünknek az elsődleges
periódusból való (Yod) megnyilvánulása.
És amint ez együtt jár a Yarkinával, ezek a központi sejtek, amelyeken
keresztül folynak.
Tartalmuk átfogó, mivel az egész kozmikus térbe kiterjednek, de mégis
kicsinyek mert alakjuk központi.
A Három, a mögöttünk lévő ciklus Ura, azon dolgoknak az őrzője,
amelyek közvetlen módon érintik az emberiséget. Ő felel a negatív
bejutásáért, és az ő ereje által van az, hogy az. emberi lélek reflexiói a
halál termeiben kerülnek a középpontba.
Annak az erőnek az iránya és áramlása, amit mi életerőként ismerünk a
Négy fennhatósága alatt áll. Néhány nagyobb erő mint amilyen a halál a
Négytől jön, egy ciklustól, ahol az élet általunk ismert formája
megszűnik. Minden Úrnak megvan a maga szerepe, képesek behatolni
ebbe a kozmikus térbe azoknak az erőknek a segítségével, melyeket a
térben való haladásuk nyomán fejlesztettek ki. Ez a többi Úr által átadásra
kerül, mindegyik ad az alatta állónak abból, amilye van. Az Öt a szó
őrzője, aki megnyitja az utolsó kaput az ember számára, ha az megérett
erre. A Hat, a Hét, és a Nyolc feladata a jövő rögzített keretében van, míg
a Kilenc a rendnélküliségre vigyáz miután az Rendé válik. Bizonyos
értelemben az Urak ennek a kozmikus tudatnak a segítői, és olyan
tulajdonságokat világítanak meg, melyek szükségesek a tudat
fejlődéséhez, amennyiben a jelenlegi kozmikus tudat nem képes a
cselekvésre.
Ezekben a számokban található a Szóhoz vezető kulcs is. Ezt azonban
még nem lehet megadni. Ennek az elérése valóban az Élet és a Fény
elérését jelenti.
IV
SMARAGDTÁBLA
A Megszületett Tér
IV. SMARAGDTÁBLA
A Megszületett Tér
Hallgass ó ember a bölcsesség szavára,
hallgasd Thoth-ot, az atlantiszbelit.
Ki ingyen adja bölcsességét, melyet
a ciklus tér-idejéből gyűjtött; titkok tanítója ő,
Thoth, a hajnal Napja, a Fény gyermeke,
hajnali csillagként fénylőn sugárzik; ember tanítója,
a mindenségből való.
Régen gyermekként Atlantisz
csillagai alatt, mely a múltban víz alá került,
álmodtam az emberek fölötti titkokról.
A csillagokba jutni vágyott szívem.
Évről évre tanultam a bölcsességet, egyre újabbat,
követve az utat.
Mígnem végül lelkem nagy kínban elszabadult
láncaitól és elértem a felszabadulást.
Megszabadultam a földi fogságból és a test
szorításától. Az éjszakában villámként cikáztam,
előttem feltárult a csillag-űr.
Szabad voltam az éjszaka fogságától.
Így a nagy űr határáig hatolva bölcsességet nyertem,
mely túlmutat a véges emberen.
Messze az Űrben lelkem szabadon szállt a fény végtelen körében,
a tudáson túlra ahol a bolygók gigásziak és a képzeleten


Az ATLANTISZBELI THOTH EREDETI SMARAGDTÁBLÁIHOZ
Az itt lefordított táblák története furcsának és hihetetlennek tűnhet a
modern tudósok számára. Koruk lélegzetelállító: Krisztus előtt 36 000
évvel keletkeztek. Szerzőjük Thoth, egy atlantiszi pap-király, aki az ókori
Egyiptomban kolóniát alapított miután az anyaország elsüllyedt. Ő
építette a gizeh-i Nagy Piramist, amelyet tévedésből Keopsznak
tulajdonítanak. (Lásd A Nagy Piramis-t, Doreáltól.) Ebben az épületben
testesült meg az ókor nagy bölcsessége, és ide rejtették el az egykori
Atlantisz titkos feljegyzéseit és eszközeit.
Thoth körülbelül 16 000 éven keresztül vezette Egyiptom népét i. e. 50
000-től egészen i. e. 56 000-ig. Ez alatt az időszak alatt az ókori barbár
nép, akiket Thoth és más atlantisziak vezettek, a civilizáció magas fokát
érték el. Thoth halhatatlan volt, ami azt jelenti, hogy legyőzte a halált, és
csak akkor távozott a világból, amikor ez szándékában állt, és még akkor
sem a halál útján. Hatalmas bölcsessége a különböző Atlantiszból
származó népek kolóniáinak urává avatta, ideértve a Dél- és Közép-
Amerikában élő egyes népeket is.
Amikor elérkezett az ideje, hogy Egyiptomot elhagyja, Thoth a Nagy
Piramist az Amenti termeinek bejárata fölé emelte, és ebben helyezte el
feljegyzéseit. Legmagasabb rangú emberei közül őröket jelölt ki ezeknek
az őrzésére. Később ezek leszármazottjai lettek a piramis főpapjai, Thothot
pedig a bölcsesség Isteneként, a nagy "feljegyzőként" tisztelték
mindazok, akik földről való távozása után születtek. A legenda szerint az
Amenti termei az alvilág termeivé, az Isten termeivé váltak, amelyeken a
léleknek át kellett haladnia a halál után, hogy ítéletben részesüljön.
Későbbi korokban Thoth egója a smaragdtáblákon leírt módon újra
emberi testet öltött. Ily módon háromszor inkarnálódott, utolsó
inkarnációjában Hermész, "a háromszor születettként" ismerték. Ekkor
hagyta hátra azt az írást, amelyet a modern okkultisták Tabula
szmaragdina-ként ismernek. Ez tulajdonképpen egy későbbi és jóval
szűkreszabottabb bemutatása az ókori misztériumoknak.
Az ebben a könyvben lefordított táblák száma tíz, melyeket Thoth a
Nagy Piramisban helyezett el a Piramis papjainak védelme alá. A tíz
táblát tizenhárom részre osztottuk, hogy jobban lehessen dolgozni velük.
Az utolsó két tábla olyan hatalmas és mélyreható dolgokat érint, hogy
jelenleg tilos azokat az egész világ tudomására hozni. Mindamellett
azokban is amelyekkel itt közre adunk olyan titkok rejlenek, amelyek
felbecsülhetetlen értékűek a figyelmes olvasó számára. El kell olvasni
ezeket, nem egyszer, hanem százszor, mivel csak így bontakozik ki igazi
jelentésük. Az egyszeri olvasás által fölfedezhetjük a bennük rejlő
szépséget. A behatóbb tanulmányozás a kereső számára a bölcsesség útját
mutatja meg.
Most néhány szót arról, hogy ezek a hatalmas misztériumok több
évezredes titkosítás után miért épp az újkor embere számára kerülnek
felfedésre.
Krisztus előtt 1300 évvel Egyiptomban, az ókori Khemben, zavargások
támadtak és papok utaztak a világ különböző tájaira. A piramis papjai
közül néhányan a smaragdtáblákat talizmánként magukkal vitték, hogy
ezek segítségével hatalmat gyakorolhassanak a kevésbé fejlett
Atlantiszból származó népek főpapjai fölött. A legenda szerint a
smaragdtáblák birtoklói Thoth-tól kapták a hatalmat.
A smaragdtáblákat birtokló papi csoport Dél-Amerikába ment, ahol
egy virágzó nép, a mayák között telepedett le. Az ő hagyományaik őrizték
meg legnagyobb mértékben az ősi bölcsességet. A X. században a mayák
a Yucatán félszigeten telepednek meg, és a smaragdtáblákat az egyik Nap
Isten templom oltára alá helyezik. Miután a spanyolok meghódítják őket,
és városaik elnéptelenednek, a templomok kincseire a feledés leple hull.
Tudnunk kell, hogy az egyiptomi Nagy Piramis egykor és ma az a hely,
ahol a jelöltek a misztériumokba való beavatást megkapják. Jézus,
Salamon, Apolóniusz, és mások is itt válnak beavatottá. A könyv szerzője
(összeköttetésben áll a Nagy Fehér Páhollyal, amely a piramis papságán
keresztül is kifejti tevékenységét) megkapta az utasításokat, hogy hogyan
kerítse elő és hogyan vigye vissza a smaragdtáblákat a Nagy Piramisba.
Ez különböző kalandok után, amelyekre itt most nem térünk ki,
megtörténi. Mielőtt visszavitte volna a táblákat, engedélyt kapott azok
lefordítására, és arra, hogy a táblákra vésett bölcsességről egy másolatot
megtartson. Ez 1925-ben történt. Csak most érett meg az idő arra, hogy a
táblák tartalma részben megjelenhessen. Tudjuk, hogy sokan megvetéssel
nézik majd mindezt. Az igazi tanítvány viszont képes olvasni a sorok
között, és igazi bölcsességet nyer. Ha a fény bennünk van, akkor a
táblákba vésett fény visszatükröződik majd.
Most néhány szót szólnék a táblák anyagi szerkezetéről. Tizenkét
smaragdzöld tábláról van szó, amelyek egy alkímiai transzmutációk során
keletkezett anyagból készült. Elkoptathatatlanok, és ellenállóak minden
egyéb anyaggal szemben. A táblák atommag szerkezete gyakorlatilag
stabil, ami azt jelenti, hogy nem észlelhető semmilyen változás benne. Ez
a fizika ionizációs törvényeit meghazudtolja. A táblákon az ókori
Atlantisz írásjelei találhatóak, olyan írásjelek, amelyek az összeszedett
gondolatok előtt értelmet nyernek, amint az olvasó elméjében a megfelelő
rezonáns rezgéseket életre keltik. A táblákat aranyszínű ötvözetből készült
abroncsok fogják össze, az összefogó abroncsokat egy ugyanabból az
ötvözetből készült pálca tartja össze. Ennyit a külső anyagi megjelenésről.
Az itt található bölcsességek az ókori misztériumok alapját képezik.
Annak aki figyelmes elmével és nyitott szemmel olvassa a
smaragdtáblákat, a bennük rejlő bölcsességek százszorosan
feltárulkoznak.
Hiszed vagy sem, olvasd el, és a táblákon található rezgés megelevenít
egy választ a lelkedben.
Kozmikus harmóniával,
Doreal, a Testvériség legfelsőbb hangja
Előszó
A SMARAGDTÁBLÁK MAGYARÁZATAIRÓL
A következő oldalakon feltárok néhányat azok közül a bölcsességek
közül, amelyeket korábban én vagy az igazság más tanítói, tanulói futólag
már érintettek. Az ember erőfeszítése, hogy megértse az életét szabályozó
törvényeket, kimeríthetetlennek tűnik, ám ezek a törvények csupán az
anyag fátyla mögött tárulkoznak fel. Készen állnak arra, hogy
megmutatkozzanak azok számára, akik a kifelé tekintés helyett magukba
tekintenek és így kitágítják látásmódjukat.
Az anyagi érzetek csendjében rejlik ugyanis a feltárulkozó bölcsesség
kulcsa: "Aki beszél, nem ismeri; aki ismeri, nem beszél." A legfelsőbb
tudás kimondhatatlan, mivel a síkokban olyan entitás ez, mely minden
szimbólumot és anyagi megnyilatkozást átjár.
Tudnunk kell azonban, hogy minden szimbólum kulcsa is egyben
annak az ajtónak, amely az igazságokhoz vezet; sokszor az ajtó azért nem
nyílik meg, mert a kulcs akkora, hogy eltakarja a mögötte rejlőt. Ha
képesek vagyunk megérteni, hogy minden anyagi szimbólum
megnyilvánulás pusztán, az igazság és a törvény kiterjedése, elkezdjük
kifejleszteni magunkban azt a képességet, hogy a fátyol mögé hatoljunk.
Minden univerzum anyagi megnyilvánulása a törvény szerint működik,
és a törvény, amely a bolygók mozgását szabályozza épp annyira nem
változékony mint amennyire az ember anyagi kifejeződéseinek törvénye
sem az.
A nagy Kozmikus törvények egyike azért felelős, hogy az ember
anyagi megnyilvánulást nyerjen. A titkos iskolák nagy célja minden
időkben az volt, hogy felfedjék annak a törvénynek a működését, amely
az anyagi ember és a szellemi ember közötti kapcsolódásban vesz részt.
Az anyagi ember és a szellemi ember kapcsolata az értelmi ember, mivel
az elme részt vesz mind az anyagi, mind a szellemi minőségekben. A
magasabb tudás keresőjének ki kell fejlesztenie természetének
intellektuális oldalát, így erősítve meg akaratát, hogy képes legyen azokra
a síkokra összpontosítani, amelyekre csak szándékában áll.
A fény, az élet, a szeretet nagy keresése pusztán az anyagi síkon megy
végbe. A végső cél az egyetemes tudattal való teljes egység. Az anyagiban
való alapozás az első lépés; ezt követi a szellemi elérésének magasabb
célja.
A következő oldalakon a Smaragdtáblák és azok rejtett, titkos
jelentésének a magyarázatát adom meg. Thoth szavaiban sok olyan dolog
van, ami nem jelenik meg a felületen. A Smaragdtáblákra vetülő fény a
gondolat számos új mezejét nyitja meg. "Olvasd és légy bölcs," De csak
akkor lesz ez így, ha saját tudatod fénye feléleszti a mélyben ülő
megértést, amely a lélekben található.
A háromrétű fényben, Doreal
I
SMARAGDTÁBLA
Az Atlantiszi Thoth története
I. SMARAGDTABLA
Az Atlantiszi Thoth története
Én, Thoth, az Atlantiszbeli,
titkok mestere, feljegyzések őrzője
hatalmas király, mágus,
átélve nemzedékeket
készülve arra, hogy az Amenti
termeibe távozzam
elhelyezem az utánam következők
számára az útmutatást
a Nagy Atlantisz hatalmas
bölcsességének feljegyzéseit
A nagy Keor városában
Undal szigetén régmúlt időkben
kezdtem életem.
Nem mint a ma kicsi emberei
éltek és haltak egykor az atlantiszbeli
hatalmasok, hanem eonról-eonra
megújították az Amenti termeiben életüket,
ahol az élet folyója szakadatlanul
áramlik.
Százszor tíz alkalommal
szálltam alá a sötét úton, amely
a Fénybe visz,
és ugyanennyiszer jöttem ki
onnét megújulva testemben
és erőmben.
Most egy időre távozom
és Khem lakói nem hallanak
felőlem.
Egy eljövendő időben azonban
újra eljövök, erőteljesen és hatalmasan.
A hátrahagyottakat számonkérem.
Rettegj Khem népe, ha
csalárdul kiadtad tanításomat,
mert visszavetlek titeket
a barlangok sötétjébe, ahonnan egykor
előjöttetek.
Ne adjátok ki tanításomat
az Északiaknak sem a Délieknek
nehogy átkom utolérjen titeket.
Emlékezzetek és vigyázzátok
szavam, mert bizton visszatérek
és számonkérem, azt aminek
őrzését rátok bíztam.
Igen, az idő és a halál mögül is
visszatérek jutalmazva vagy büntetve
attól függően, hogy bizalmammal
hogyan éltetek.
Nagy volt népem egykor
a mai kicsiny ember képzeletén
felülálló, ismerte a régi tudást;
a távolit a szív végtelenségében
kutatta.
Ez a tudás a föld ifjainak birtokában volt
Bölcsek voltunk a Fény Gyermekeinek
bölcsessége által, kik köztünk lakoztak.
Erősek voltunk az örök tűztől származó
hatalom által.
És ezek között, az emberek legnagyobb
gyermekei között élt apám Thotmész
a Nagy Templom őrzője,
ki közvetített a templomban lakozó
Fény Gyermekei és a tíz szigeten élő atlantiszi nép között.
Ő volt a szócső, a Három utáni,
Unal lakója, aki a Királyokhoz
alázatosságot ébresztő hangon szólt.
Ott nőttem férfiúvá, megtanulva
atyámtól a régi titkokat. Legbelsőbb
lényemben a bölcsesség utáni vágy
tüze emésztőn lobogott.
Semmit sem kívántam jobban csak a tudást
Egy nagy Napon
parancs érkezett a Templom
lakójától hogy járuljak elé.
Kevesen voltak az ember fiai között azok,
kik éltükben tekintetüket e hatalmasságra vethették.
Mert a Fény Gyermekei különböznek az emberek fiaitól,
amikor nem földi testben járnak-kelnek.
Kiválasztott az emberek közül,
és tanított engem a Templomlakó, hogy célját
betöltsem, mely akkor még az idő méhében
meg sem fogant.
Hosszú korokon át laktam a templomban,
tanulva egyre több bölcsességet
mígnem én is közelébe kerültem a Fénynek
mely a nagy tűzből származott.
Megmutatta az ösvényt, amely az Amentihez
vezet, az alvilághoz ahol a hatalmas Király
ül trónján.
Mélyen meghajoltam a tisztelettől
az élet Urai és a halál Urai előtt, és
ajándékul megkaptam az Élet Kulcsát.
Megszabadultam az Amenti termeitől,
és immár nem köt az élet
körforgásához a halál.
Messzi csillagokhoz hatoltam, mialatt
a tér és az idő semmivé vált.
Nagyot kortyolva a bölcsesség
serlegéből az emberek szívébe láttam,
ahol még nagyobb titkok fedték fel magukat.
örömöm határtalan volt,
mert csak az igazság keresésekor csillapodott
szívemben a láng.
Lent éltem korokon át látva másokat,
hogy isszák a halált, majd visszatérnek a fényre.
Idővel Atlantisz királyságaiból
tudatok hullámai érkeztek, melyeket
egykoron jól ismertem. Egy alsóbb rendű
csillag ivadékai szálltak helyettük Atlantiszra.
Meghajolva az alázatosságban
a mester szavai bennem kivirágoztak.
Lefelé a sötétségbe fordultak az
Atlantiszbeliek gondolatai míg
haragjában, a Templomlakó felemelkedett
az Agwanti-ról (nincs pontos megfelelője
egyfajta semlegességet jelent)
kimondva a Szót, megidézve a hatalmat.
A föld mélyén az Amenti fiai hallván ezt,
az örökkön égő tűz virágának irányváltozását
vezetve, elmozdították azt a Logosz által.
A nagy tűz iránya így megváltozott.
A világra ekkor nagy víz borult
rombolva és süllyesztve, egyensúlyából kiborítva
a Földgolyót, míg a víz felért
a Fény templomához, Undal nagy hegyéig,
mely utolsóként kimagasodott.
Csak a források zubogására figyelők
menekültek oda.
Szólított engem akkor a mester:
"Gyűjtsd össze népemet
vidd őket az általad tanult módon
a vizeken túlra, ahol a szőrös testű
barbárokat sivatagi barlangokban leled.
Kövesd ott tovább az általad ismert tervet."
Összegyűjtve népemet beszálltam a
Mester nagy hajójába, mely
hajnalban felrepült. Alattunk
a templom sötétlett, míg hirtelen
rá nem borult a víz, és eltűnt a színről, oda
hol épen rejtve marad az előre jelzett időpontig.
A hasadó hajnal felé menekültünk,
alattunk Khem gyermekeinek
hazája tűnt elő. Jöttek felénk
lándzsákkal, husánggal, dühödten,
hogy szétzúzzanak.
Pálcámat felemelve sugarat küldtem feléjük,
mely úgy ütötte meg őket útjukon,
mint a hegyről lezúduló kő a felfelé igyekvőt.
Majd nyugodtan, békésen szóltam
beszélve a Nagy Atlantiszról mondván, hogy
a Nap fiai és küldöttei vagyunk.
Megaláztam őket varázslataimmal, mígnem
lábaimhoz borultak, és én elbocsátottam őket.
Hosszú időn át éltünk Khem földjén,
míg a Mester parancsának engedelmeskedve –, aki alvó, de mégis
örökkön él –, elküldtem Atlantisz fiait a világba,
hogy az idő méhében a bölcsesség
újra az emberre szálljon.
Hosszú időn át lakoztam Khem
földjén hatalmas eredményt elérve a
magamban található bölcsesség által.
A tudás fényéhez fölnőttek
kiket bölcsességem esőcseppjei illettek:
Khem gyermekei.
Ekkor utat törtem az Amentihez,
hogy megtartsam erőmet, én ki
Atlantisz Napjaként kort korra éltem
őrizve a bölcsességet és a följegyzéseket.
Naggyá lettek Khem gyermekei
meghódítva a környező népeket,
fölnőve lassanként a lélek erejéhez.
Egy időre távozom soraikból
az Amenti sötét termeibe, a föld alá
a hatalmak Uraihoz, hogy újra
találkozzam a templomlakóval.
Magasan a kapuhoz bejáratot emeltem,
mely az Amentihez vezet.
Kevesen merik megközelíteni
és kevesen lépik át az Amentihez
vezető kaput.
A folyosó fölé emeltem egy hatalmas
Piramist azzal az erővel, mely legyőzi a földét (a gravitációt)
Mélyen helyeztem el az erő kamrát
Ahonnan egy kör alakú járatot vájtam
majdnem a csúcsig.
A legtetejére helyezve a kristályt, mely sugarait
az "idő-térbe" küldi lehozva az éterből az erőt,
az Amentihez vezető kapura irányítva azt.
Más kamrákat is helyeztem belé
látszatra üresen hagyva, de
Amenti kulcsait itt rejtettem el.
Először hosszú böjt által tisztuljon meg
Ki bátran a sötétségbe jönni mer.
Feküdjön kamrám kőszarkofágjára
Hol átadom neki a nagy titkokat.
Majd nyomban kövesse a találkozónkhoz
vivő utat még ha a föld sötétségben
volna is az. Én, Thoth, a bölcsesség Ura
megtalálom, fenntartom, és örökké
vele maradok.
Megépítettem a Nagy Piramist
a föld Erőpiramisának mintájára
mely örökkön ég, hogy hatalmas
maradjon korokon át.
Belé helyeztem a mágikus tudományt,
hogy ott legyen mikor ismét visszatérek.
Igen, míg alszom az Amenti termeiben
lelkem szabadon kóborolva újra megtestesül;
Emberek között újra alakot öltök
(Hermész, a háromszor született)
Küldötte vagyok e földön a
Templomlakónak
teljesítve parancsait, hogy az ember
magasba emelkedjék.
Most visszatérek az Amenti termeibe
hátrahagyva bölcsességemből.
Őrizd meg és tartsd meg a Templomlakó
szavát.
Emeld szemed mindig a fényre
És időben a Mesterrel leszel.
Méltán érzed majd az egységet vele,
csakúgy mint ahogy a mindenséget is megérdemelten érzékeled.
Most elhagylak.
Ismerd meg utasításaimat,
tartsd meg őket, és válj eggyé velük.
Én veled leszek segítve, hogy
a Fénybe irányítsd utad.
Most előttem nyílik a kapu
bemegyek az éj sötétjébe.
I. SMARAGDTÁBLA
Az Atlantiszi Thoth története
DOREAL MAGYARÁZATAI
Thoth eltávozása az Amenti termeibe nem azt jelenti, hogy meghal.
Csupán testét az alá az erő alá helyezi, melyet később az Élet hideg
virágának nevez, és amely alatt határozatlan ideig tartózkodik.
Nem Thoth-ként tér majd vissza. Amíg mozgás nélkül pihen, tudata
számos testbe születik újjá és számos életet él.
Keor az atlantiszi papság városa volt. Undal szigetén, amely Unallal
szemközt állt, létezett két város, jobban mondva egy nagyobb, a szigeten
elterülő város két részre volt osztva. A szigetet teljes egészében
lépcsőzetes falak vették körül, melyet középen egy nagy fal oszlott ketté.
Keor Unalra nézett, és a papságnak adott otthont, míg a sziget másik része
Chien néven volt ismert. Itt laktak a filozófusok és a tudósok. Egyik
csoportosulásnak sem lehetett a másik oldalra átjárnia, anélkül hogy
vezetőjük által kiállított írásos engedéllyel rendelkeztek volna.
Akiket Thoth hatalmasoknak hív, Atlantisz adeptusai voltak, akik
tizenhármán voltak. Thotmész, Thoth apja a tizenhármak feje volt.
Azoknak az elveknek az alapján uralkodtak, melyek alapján később a
Nagy Fehér Páholy is kifejlődött.
Ismerték az Amenti termeihez vezető utat, ahol egy időre az Élet
Virága alá feküdtek és megfiatalították testüket. A mesterekkel ellentétben
ők nem hagyták testüket a Virág alatt, amíg más testekbe születtek újjá,
hanem csupán az Élet tüzében megfürödve serkentették újjá életerejüket.
Maga Thoth ezer alkalommal szállt alá az Amenti termeibe, hogy
megfiatalodjék. Ez ötven évente egyszer volt szükséges a számára. Thoth
körülbelül ötvenezer éves, amikor a smaragdtáblákat írja. Atlantisz
elsüllyedésekor 20 000 éves lehet. Ezért feltehetően a smaragdtáblák
körülbelül 20 000 évvel ezelőtt keletkeztek.
Thoth testét a Fény Virága alá helyezi, hogy amikor újból kedve támad
lelökhesse, ha följön majd a föld felszínére. Közben tudata különböző
testekben születik újjá. Határozottan kijelenti, hogy egy idő múlva újra
saját testében jelenik majd meg.
Erről az időről a későbbiekben beszél, akkorra teszi, amikor majd a
földet az űrből behatolók támadása éri. A titok, amit hátrahagy a Szfinx
alatti űrhajó, és a Piramisok titka. Egyiptom népe vagy Khem népe, akiket
a titkok őrzésével megbíz, tartják magukat a parancshoz, és hűen őrzik
azokat. A bölcsesség melyet a számukra átad, képessé teszi őket arra,
hogy a titkokat megőrizzék az utánuk érkezők elől.
Thoth emberei nem az atlantiszi átlag emberekből kerülnek ki, hanem
az Undalon élő filozófusokból, tudósokból és papokból. Ők megtanulták,
hogy az igazságot a forrásnál keressék, az Akasha feljegyzéseknél.
A Fény Gyermekei eljöttek hozzájuk és megtanították őket arra, hogy a
következő lépéseket hogyan tegyék meg előre. Az örökös tűz ereje az
Egyetemes Tudat tüze volt.
Thotmész, Thoth apja, Undal egyik magas rangú papja, a Fény
Gyermekeinek és Unal lakóinak a szóvivője, ő közvetít a sziget királyai
és a nép felé.
Thoth-ot megismertetik a feljegyzésekkel, melyeket a Templom titkos
archívumaiban őriznek. Ő volt az, aki olyan szintre fejlődött, hogy képes
volt megérteni mindazt, amit megtanítottak neki. A kívánság, mely
lelkében égett, a végső igazság megismerésére olyan magas szinten
lángolt és olyan rezgéssíkra emelte, hogy a templomlakó számára ez
érzékelhetővé vált.
A templomlakónak nem volt a maihoz hasonló emberi alakja, hanem
egy olyan testben lakozott, amely az első ciklus legkorábbi formájának
felelt meg, ami egy csillagközi porból lévő ködtest volt. Az ilyen test
fénye és ereje túl erős volt ahhoz, hogy az átlagember meg tudjon állni
előtte. Csak egy magas síkon lévő tudat volt képes elviselni úgy, hogy
anyagi struktúráját megőrizze.
A Templomlakó Thoth-ban látta azt az embert, aki kész volt a tűzben
érlelődő szikra befogadására. A láng felgerjedése Thoth-ban nagyobb erőt
hoz létre mint amilyennel egy hétköznapi ember rendelkezett. Amint
tudása gyarapodik megmutatják neki az utat, amely az Amenti termeihez
vezet, oda ahol bolygónkon az élet virága található.
Az Élet és a Halál Urai előtt állva, megkapja az élet és a halál kulcsát,
és azt a képességet, hogy az életét vagy halálát saját akarata szerint
határozza meg.
Életén és halálán való uralma segítségével Thoth képes arra, hogy
hátrahagyva testét, a tér-idő legtávolabbi pontjára szálljon.
Miután belekóstol a Kozmosz bölcsességébe, úgy találja, hogy annak a
középpontja az emberek szívében, azaz elméjében található. Még
nagyobb titkokat fedez fel, mivel a kozmosz eddig ismeretlen, feltáratlan
területekre való kiterjesztése éppen az ember által valósul meg.
Thoth Atlantisz elsüllyedése előtt 20 000 évvel született. Mivel egy
sajátos feladatot vállalt a földről nem távozott mint mások, akik az Első
Megvilágosodást elnyerték. Akik fiatalságában mellette voltak a Vénuszra
távoztak, hogy helyettük a Földre Mars-béli tudatok kerüljenek.
Ezek az új tudathullámok olyan természetűek voltak, hogy azokra nem
lehetett rábízni a korábbi atlantiszi tudást és bölcsességet, mivel
visszaélhettek volna vele. A templomlakó kimondta az Erő Szavát és az
Amenti termeiben lakozó ciklusok Urai a föld egyensúlyát más irányba
terelték; oly módon, hogy az Atlantisz elsüllyedéséhez vezetett elpusztítva
mindazt a tudást, ami a tömegek kezében volt. Ez a tudás, bár a fény
gyermekeinek tudásához képest csekély, mégis sok volt ahhoz, hogy az
alacsony lelki szinten állók kezében maradhasson. A Tűz virága nem az
Élet Tüzének virágában van, hanem a hideg Tűz Piramisában, ami a föld
egyensúlya.
A Fény temploma nem az Unali templom, hanem a papság kívülebbre
eső temploma Undal szigetén. Az Unali templomot soha nem nevezték
templomnak, hanem csupán a Templomlakó kapujának vagy lakhelyének.
Ismerve építőanyagát, szétrombolhatatlan, és ezért nem tűnhet el. Undal
lakosainak pusztán kis hányada, a bölcsebbek menekülnek meg, amikor a
sziget elsüllyed.
A szőrös testű barbárok földiét, azaz Khem gyermekeinek földjét ma
Egyiptomként ismerjük. Khem gyermekeinek földje volt az első, ahol az
Atlantiszbeliek újra megalapozzák a tudási, és ahonnan később papokat
küldenek a többi barbár törzsekhez a föld különböző pontjaira. Mert ez áll
a tervben, amelynek része volt, hogy Khem földje az új bölcsesség
kiindulópontjává váljék. A mester hajója képes volt a bolygók közötti
utazásra és olyan fegyverekkel volt felszerelve, amelyek a földön élő
bármilyen lény vagy tárgy elpusztítására alkalmasak voltak, ha azt teljes
bevetéssel használták. Az atmoszférában atom meghajtású motorok
hajtották. A külső világokban viszont a nehéz fátyol mögött nemcsak a
bolygók között lehetett mozgatni a gondolatok segítségével, hanem
azokban a terekben is, amelyeket a hajó irányítója vizualizálni tudott.
Struktúrájának anyagiassága olyan szintű rezgésbe, alacsonyba vagy
magasba változott, amilyet csak a hajó vezetője parancsolt.
Amikor Thoth elhagyja Unal szigetét (bár ő ezt nem említi, Undal már
elsüllyedt), a Templomlakó temploma szintén elsüllyedt, de nem pusztult
el.
A barbárok, amint Thoth-tal és embereivel szembe találják magukat,
meg akarják ölni őket, de Thoth egy bénító sugarat küld feléjük botjából.
Ez az erőbot, alkalmas volt több száz különböző erőkifejtésre, amelyek a
használója szándékától függöttek.
Thoth természetfelettinek tűnő ereje láttán a barbárok behódolnak.
Thoth kijelentése, hogy ő a Nap fia, később számos ókori napimádat
rítusának lesz az alapja. Thoth természetesen a szellemi napra gondol.
Több évbe telt míg a Nap gyermekeinek új székhelye létrejött. Amikor a
munkálatok befejeződtek, küldöttek indultak más fajokhoz, hogy tanítsák
és irányítsák őket. Amint múlt az idő, Thoth szükségesnek látta, hogy
megnyissa az Amentihez vezető folyosót, hogy megújítsa testének erőit.
Ez szükséges volt, mivel feladatát még nem fejezte be.
Hosszú idő után Khem népének tudata olyan magas szintre fejlődött,
hogy Thoth vezetése nélkül is folytathatták útjukat. Thoth eltervezi, hogy
elmegy az Amenti termeibe, és testét az Élet Virága alá helyezi, míg
tudata máshová száll. Az Amenti termeibe vezető kapu a Nagy Keopsz
(vagy Khufu) Piramis alatt található, melyet a kőtömbök atomi
struktúrájának átváltoztatásával épített, úgy hogy az elég könnyűvé vált a
mozgatáshoz. Miután a kőtömb a helyére került az atomi struktúra
visszanyerte eredeti állapotát. A Piramis alatt van az erő-kamra amely a
csúccsal egy kör alakú folyosón keresztül áll kapcsolatban. Az akna felső
részén van egy lencse, vagy kristály, amelyen keresztül az erő-kamrából
jövő sugarak haladnak. Ezek a tér-időben meghajlanak és egy
dimenzionális ösvényt nyitnak meg a Piramis aljából az Amenti
termeihez, amely a föld mozgásával egy időben saját terében létezik.
A rejtett kamrákról szó volt a Nagy Piramisról szóló könyvben. A
szarkofág kapcsolatban áll az aknával. Ha valaki egy bizonyos ideig rajta
fekszik, teste az aknán keresztül a központi erő-kamrába jut. Ezt a tudást
megőrizték, de később csupán egy beavatási szertartássá fokozták le.
Először a testet egy bizonyos olajjal kellett bekenni, hogy a test bejusson
a központi erőkamrába. Az olaj összetételének leírását a később élő
egyiptomiak nem őrizték meg.
A Nagy Piramis szétrombolhatatlan. Ha belül zavar keletkezik, olyan
erőket indítanak el az őrök, hogy azt, aki a Piramis fennállását
veszélyezteti, megsemmisítik.
Thoth nem mindig a földön született újjá. Egyéb nagy tanítók mellett
Hermészként is ismertté váll.
Thoth azt a megállapítást teszi, hogy akik az időben utána következnek
ugyanazon az úton tudnak majd haladni mint ő.

II
SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok
termei
II. SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok termei
Mélyen a föld szívében
Jóval az elsüllyedt Atlantisz
alatt vannak az Amenti termei.
A Halál termei és az élők termei,
melyek a határtalan mindenség tüzében fürdenek.
Messze a múltban elveszve a tér-időben
a Fény gyermekei a földre
tekintettek, és látták
az embereket szolgasorban, megkötve a kívülről jövő
erők által.
Tudták, hogy csak szabadság által
tud az ember a földről a Napba emelkedni.
Lejöttek ők testet öltve embernek látszón.
A mindenség mesterei az alaköltés után
mondák magukról: "Mi vagyunk kik a tér porából
kaptuk formánk, a végtelen Mindenségben létezünk;
A földön mint emberek fiai élünk
és tőlük mégis különbözünk"
Ezután lakóhelyül
messze a föld mélyében
nagy tereket ütöttek erejükkel,
tereket mely az emberektől messze találhatók.
Körülvették azt erővel és
hatalommal, védeni a Halál Termeit
az ártalomtól.
Majd egymás mellé
más tereket is emeltek, megtöltve
azokat a fenti Élettel és Fénnyel.
Megépítették ezután az Amenti Termeit,
hogy örökkön ott élhessenek élettel telten a
végtelen végéig.
Harmincketten voltak
a Fény fiai, kik a földre jöttek
felszabadítani a sötétség
kötelékéből az embereket,
kik a külső erő béklyóiban
raboskodtak.
Mélyen az élet Termeiben nyílt egy virág
lángolóan növekvő, az éjszakát visszaverő.
Közepén egy nagy erő sugara tört elő, életet
és fényt adva. A Virág Erővel telített minden hozzájövőt.
Köréje trónokat helyeztek, harminckettőt,
mindenkinek, hogy a sugárzó
fényben fürödjenek telítődve az örök fényből
jövő élettel. Időről időre úgy helyezkedtek
elsődleges testükkel, hogy az Élet szelleme
megtöltse őket.
Ezerből száz évig hull testükre
az életadó fény. Felélesztve és serkentve
az Élet Szellemét.
Ott abban a körben trónoltak eonról-eonra a
nagy Mesterek, az emberek számára ismeretlen módon élve.
Az élet termeiben aludtak,
és szabadon áramlott lelkük emberi testekben.
Amíg alszanak, néha
emberként megtestesülnek
tanítva és emelve az embereket egyre feljebb a világosságba.
Ott, az Élet ember által felfoghatatlan
termeiben bölcsességgel átitatva
élnek a Fény gyermekei,
örökké az élet hideg tüze alatt.
Amikor felébrednek, a mélységből
a fényre jönnek végtelenül a véges emberekhez.
Ki fejlődésében kinő a sötétből,
magát az éjből a fényre emelve,
megszabadul az Amenti termeitől,
megszabadul a Fény és az Élet Virágától.
Irányítja őt akkor a bölcsesség s a tudás, és az
emberek köréből az Élet Mesteréhez jut.
És lakozik ott a Mesterek közt mint közülük egy,
szabadon az éj sötétségének fogásától.
A sugárzó virágban a tér-időből a hét Úr
ül felettünk, végtelen bölcsességgel segítve
és irányítva az embert az idők folyamán.
Hatalmasan és csendesen borítja őket
erejük, a mindentudás. Irányítják az élet erőt ők,
kik különböznek az emberektől és mégis egyek velük.
Igen, különböznek és mégis
egyek a Fény Gyermekeivel.
Őrzői és figyelői az embereket lekötő
erőknek, készen a felszabadításra
ha valaki elérte a fényt.
Elsőként és a leghatalmasabbként
trónol ott a burkolt Jelenlét, az Urak
Ura, a végtelen Kilenc, mindenek fölött az ismétlődő kozmikus
korokban, felmérve és figyelve az emberi pályát.
Alatta trónolnak a korok Urai
a Három, a Négy, az Öt, a Hat, a Hét és a Nyolc
Mindegyiknek ereje és feladata van,
vezetve és irányítva az ember sorát.
Ott ülnek hatalmasan és erőteljesen,
szabadon időtől és tértől.
Nem e világbeliek, és mégis innen valók.
Emberek testvérei ők
bírálva és felmérve bölcsességükkel
emberek közt a fény terjedését.
Eléjük vezetett engem a Templomlakó, majd
egyikükkel a fentiek közül, egyesült.
Egy hangot hallottam:
"Nagy vagy te, Thoth az emberek fiai között.
Szabad vagy ezentúl az Amentitől.
Emberek fiai közt mester vagy te.
Ne kóstold a halált csak, ha szándékodban áll.
Idd az életet a végtelen végéig.
Az élet immár örökké tiéd: halálod szándékodtól függ.
Lakozz itt és élj velünk, ha ezt kívánod.
Az ember Napja, Thoth megteheti ezt.
Éld az életet oly formában, amilyenben
akarod, Fény Gyermeke,
ki emberek közt születtél.
Válaszd meg magad munkádat,
mert minden léleknek dolgoznia kell.
Sose légy szabad az élet ösvényétől.
Lépést nyertél a hosszú úton felfelé,
és most birtokod a hegynyi Fény.
Minden lépés által mit megteszel, tudd, csak nő
ez a hegy, és minden fejlődéssel kiterjed a cél
Közelíts a végtelen bölcsességhez
mielőtt a cél hátrálni kezd.
Felszabadultál az Amentitől
kéz a kézben járhatsz már a
a Világ Uraival,
egy célért működve, és
fényt vive az emberek közé"
Majd egy titkos trónról jött az egyik
Mester, kezemnél fogva vezetett.
Amelyben, rejtett ország termeiben haladtunk.
Átvitt az Amenti termein megmutatva a titkokat,
melyeket ember nem ismer.
A sötét járaton lefelé egy terembe mentünk,
hol a sötét Halál ül.
Oly hatalmas volt a terem mint előttem a világűr.
Sötétség fala kerítette, de mégis jelen volt a fény.
A sötétségből hatalmas trón tűnt elő,
és rajta egy éji árny ült lefátyolozva; A legfeketébb sötétségnél is
feketébb volt alakja, de mégsem az éjszaka sötétje fedte.
Előtte megállt a Mester
kimondva a Szót, mely éltet adó:
"Ó sötétség Mestere, ki az Életet
az Életbe viszi. Eléd hozok egy hajnali Napot,
hogy, ne érintsd többé az éjszaka erejével őt,
és ne hívd lángját az éjszakába.
Ismerd meg, és tekintsd testvérünknek, ki a sötétből
a Fényhez feljutott.
Engedd lángját a szolgaságból szabadjára
hadd tündököljön szabadon az éjszakában."
Emelkedett az árny keze
és egy láng csúszott elő, mely világossá és tisztává vált.
A sötétség fátyla nyomban lehullt, és a terem
az éji sötétségtől megszabadult.
Aztán előttem a nagy térben, láng láng után nőtt elém.
Millió lángot láttam;
Egynémely mint tűzvirág villant elő.
Mások halványan sugározták tompa fényüket.
Voltak, mik gyorsan megkoptak,
és voltak mik a kicsiből naggyá váltak.
Mindegyiket a sötétség fátyla vette körbe, de
látszott, hogy kiolthatatlanok.
Jönnek és mennek mint tavasszal a Szentjánosbogár
megtöltve fénnyel és élettel az éjszakát.
Aztán szólt a hatalmas hang ünnepélyesen:
"Ezek a lángok emberek lelkei, nőnek és halványulnak,
örökké élnek cserélve kilétüket a halál által újabb életekre.
Mikor virágba borulnak és elérik életük zenitjét
gyorsan elküldöm a fátylat, sötétségem szemfedelét,
majd új életeket alakítok.
Fokozatosan fölfelé korokon át, még nagyobb lángba nőve,
az éjszaka sötétje által kioltva és
mégis örökké égve nő az emberi lélek mindig az ég felé.
Igen, az éjszaka sötétje által kioltva és mégis örökké égve.
Én, a Halál, jövök, de nem maradok,
mert az élet a Mindenségben örök.
Egyetlen akadály vagyok csupán a Fény végtelenségében.
Ébredj hát, örökkön befelé égő láng, haladj
és hódítsd meg az éj sötétjét.
És a lángok közül a sötétben
kinőtt egy, elűzve az éjszakát,
lángolva, lobogva egyre
jobban, míg nem maradt csupán a Fény.
Szólt ekkor vezetőm a Mester hangja:
"Lásd saját lelked amint a Fényre jut
elszabadulva immár örökre a sötétség
Urának rabságából."
Tovább vezetett engem sok nagy
teremben megmutatva a Fény gyermekeinek titkait;
Melyeket ember nem ismerhet meg, csak ha
a sötétségből a Fényre jut.
Visszafelé pedig bevezetett a Terem Fényéhez.
Letérdeltem ott a nagy mesterek előtt,
A mindenség Urai előtt,
kik a fennálló ciklusokat őrzik.
Szólt nagy erejű szavakkal:
"Felszabadultál az Amenti termeitől
Válassz hát feladatot az emberek között."
Szóltam:
"Ó Mester, hadd legyek tanító, vezetve őket
egyre feljebb, amíg egymás számára
fénnyé válnak.
Megszabadulva az éj sötét fátylától, mely körülöttük van,
hadd szítsam a tüzet, az emberekben"
Fölvezetett ezután a Templomlakó.
És újra emberek között találtam magam
tanítva és megmutatva a bölcsességet,
én a fény sugárzója, emberek között a Nap.
Most lefelé visz utam ismét
keresem az éj sötétjében újra a fényt.
Tartsátok meg följegyzéseim, hogy
vezesse az embert, és újra nagy legyen.
II. SMARAGDTÁBLA
Az Amenti Csarnok termei
DOREAL MAGYARÁZATAI
Az Amenti termei a föld rejteti zugai között sajátos jelleggel bírnak,
mivel ezek nem a szokványos anyagi rezgés szintjén találhatók, hanem
egy olyan térben, amely minden más tértől különáll. Közvetlen
kapcsolatban állnak a Yarkina (nincs magyar megfelelője) pozitív és
negatív sarkaival. A földön körülbelül Atlantisz alatt találhatók, de ha
valaki be szeretne lépni a termekbe először ki kell lépnie ebből a térből.
Különböző helyek vannak, ahol ezt véghez lehet vinni: kénforrások,
Oklahoma; Shasta hegység, Kalifornia; Mictolan, Dél-Amerika;
Shamballa, Tibet; Nagy Piramis Egyiptom; Fekete-erdő, Németország;
Benares, India; Atlasz hegység, Afrika. A legtávolabbi időszak az első
ciklus, amely az elmúlt tér-időben fellelhető, és ez a sajátos periódus
azután következett be, hogy a sötétség kötőereje az emberre szállt, és az
anyagi világhoz láncolta.
Az akkori idők mesterei vagy a Fény Gyermekei testüket az elsődleges
anyagból készítették és megtöltötték élettel. Annak ellenére, hogy ezek a
testek az emberéhez voltak hasonlóak, mégis különböztek az embertől
abban, hogy olyan érzékszervekkel rendelkeztek, melyeket csak kettős
tudatossággal lehetett használni; egy olyan tudatosság ez, mely egy
időben női és férfi tulajdonságokat mutat. Nem voltak a rosszhoz és az
emberi zavarodottsághoz kötve, és ezért szabadon cselekedhettek azokat a
dolgokat, melyeket az emberek nem tudtak végbevinni. Míg Thoth fizikai
teste minden ötven évben megújhodásra szorult, addig az elsődleges
anyagból való testnek száz évente csupán egyszer volt szüksége erre.
Amikor bolygónkra érkeztek, az első földi ciklusban építették a Fény
Gyermekei az Amenti termeit. Az uralmuk alá tartozó erőkkel
elhajlították a teret, és megépítették az Amenti termeit, melyeket a
földhöz kapcsoltak. A dimenzionális védfalak megóvták a betolakodóktól,
és csak azok számára voltak átjárhatók, akik a legmagasabban fejlett
tudatossággal rendelkeztek. A nagy tér más terekre és közvetlen
erőközpontokra van osztva, melyek a Yarkinából származnak.
A földön harminckét Fény Gyermeke töltött be szolgálatot.
A termekbe egy élet erő vagy szellemi központot helyeztek. Ebben
folyik az életerő, amely a bolygó életerejét látja el. Amikor a földön egy
tárgy szétbomlásra kerül, az abból felszabaduló szellem az Élet Virágához
kerül az Amentiben, hogy szükség szerint megidézhető legyen. A föld
számára olyan ez a pont, mint amilyen az emberi test számára a
gyomorszáj (solar plexus).
A Fény Gyermekeinek trónjai oly módon voltak elhelyezve, hogy a
szellem örvénylése teljes egészében érte őket, így mihelyt energiájuk
csökkenni kezdett, az utánpótlás azonnal biztosítva volt. Az Élet Virága
alá helyezett test nem a sugárzásban fürdik, és nincs szüksége a forrás
életét magára irányítani. Az egyensúly teljes egészében megmarad,
amikor a tudat távol van, még akkor is, ha évszázadokról van szó.
Az ott található életerő olyan hatalmas, hogy az a test, amelyik száz
évig tartózkodik alatta, ezer évig képes fenntartani magát megújhodás
nélkül. Ezért tíz év elegendő arra, hogy a test száz évig ép és erőteljes
maradjon.
A legtöbb esetben azonban, a test hosszú ideig a sugár áramlásában
maradt, és a Fény Gyermekei születés útján jutottak a földi világba.
Alkalmanként saját testükben is a felszínre jöttek. Ez azonban ritkán esett
meg.
Amikor valaki eléri a harmadik megvilágosodást, megszabadul az
Amenti termeitől, és akarata szerint testét az Élet Virága alá helyezheti,
hogy korról korra megújítsa azt.
A Hét-Úr, a hét kozmikus tudat kiterjedésének közvetlen emanációi a
jelenkori kozmikus tudat hátterében. Függetlenül és harmóniában
működnek a jelenkori kozmikus tudattal. Ellenőrzésük alatt tartanak
bizonyos erőket mint például a negatív emanációkat minden lakott
bolygón Kozmoszunkban. Az Urak másik szerepe, hogy ellenőrzésük
alatt tartsák a tér-időt, különválasztva a Mégy időt, és hogy visszatartsák a
káoszt a negatív "tartályban", hogy az a tudatosság belőle elszabadult
lángjára rá ne törjön. Az ő erejük az, ami az életerőt az Élet Virágának
koncentrációs pontjába vezeti, és ott tartja.
Az Urak Ura a Kilencedik kozmikus ciklus emanációja. Azért kapta ezt
a nevet, mert ez a legfejlettebb és a legkiterjedtebb az elsődleges
periódusban (első Yod). Ez ellenőrzi a sötétet, a negatívat az összes
kozmikus ciklusban. Alatta, de céljukban és ellenőrzési képességükben
vele egyenlő rangban található a többi hat ciklus Ura. Annak ellenére,
hogy nem ebből a kozmikus tudatosságból valók minden időkben
egyenlők vele, és ugyanabból az alapanyagból nyerték alakjukat, a
rendezett rendből, és forrásuk is ugyanaz, az elsődleges periódus (Yod).
Ez a teremtés első forrása.
Thoth-ot az Unal-i templomlakó, Horlet vezeti a ciklusok Urai elé.
Thoth látja, hogy a templomlakó "elkeveredik" az egyik Úrral; más
szavakkal: olyan összehangoltságba kerül vele, hogy eggyé válnak. Ebből
a harmóniából egy hang fakad. Az Urak, mivel nincs emberi alakjuk nem
tudnak beszélni. Erejüket azonban úgy irányítják, hogy mondandójuk
Thoth számára érthetővé váljék. Később Thoth képessé válik arra, hogy
olyan rezgésszintre lépjen, amelyen hallhatja az Urak csendjének
mondandóját. Ez azonban csak bizonyos próbatételek után következik be.
Thoth megszabadul az Amenti termeitől, vagyis megkapja a kulcsot,
hogy hogyan nyissa meg bármikor akarata szerint a kaput, mely az Élet
Virágára nyílik.
Thoth megtanulja a teremtés törvényeit, és olyan alakot ölthet, amilyet
csak akar. A törvényt követve el kell döntenie, hogy milyen feladatot
választ. A megvilágosodás elérése nagyobb lehetőséget nyit meg a
feladatok elvégzésére. A magasság, amire Thoth eljutott pusztán domb a
transzcendens világának fénymagaslataihoz képest, melyek felé minden
kozmikus tudatosság halad. Amikor Thoth elért egy célt, tovább haladhat
azokkal, akiknek magasabb szintű a céljuk.
Nem az Urak közül valaki vezeti Thoth-ot először az Amenti termeibe,
ahol az élet ellentéte a halál uralkodik, hanem a Fény Gyermekei közül
valaki. A teremben található erő, a halál egyenlő az élettel, olyan
értelemben, hogy annak a helyén található. Talán paradoxonnak tűnhet ez,
ha megvizsgáljuk azonban azt, hogy a halál folyamata által az élet
szabadabbá válik, megláthatjuk a kettő azonosságát.
A halál Ura nem a fenti ciklusok Urai közül való, hanem ebből a
kozmikus ciklusból. Feladata a halál folyamatának végbevitele a negatív
irányba, amely minden tudati szikrát körülvesz. A sötétség, amely
elveszejti a tudatosságot a halál, vagy éjszaka, mert benne felejtésre kerül
mindaz, ami volt. Azt mondja a mester a halálnak, hogy ne érintse meg
többé Thoth-ot, és az ne veszítse el tudatosságát többé. A halál Ura
tudomásul veszi, hogy Thoth-ot ezután a Nap fiának kell tekintenie, és
nem érinti meg ezután. A halál kezeit felemeli, és lángot bocsát ki, amely
szimbóluma a halál által fogva tartott Fénynek. A Fény elűzi a sötétséget.
Thoth számtalan lángot lát, melyek az emberi síkon élő lelkek lángjai. A
lángok fényessége vagy pislogása mutatja a fokot, hogy mennyire
kötődnek a negatív rendnélküliséghez, amellyel összekapcsolódnak.
A halál Ura beszél Thoth-nak az élet és halál misztériumairól.
Elmagyarázza, hogy a lélek hogyan ölt új testet, hogyan éri el csúcsát,
majd hogyan áll be a változás, hogy még nagyobb lánggal
továbbléphessen.
A halál eljön, de csak mint átmeneti folyamat. Az élet önmagában
örök, mely a kezdetektől a befejezésig létezik. A végén a fénynek és az
Életnek mindig győzedelmeskednie kell a sötétség és a halál felett. A
halál kívánsága is az, hogy a fény elűzze erejét, mivel ő is a fényből ered.
Thoth látja saját lelkét, amint az a sötétségből a fény felé halad. A vezető
ezután Thoth-ot más termekbe viszi, ahol felfedi a titkokat, melyeket csak
a beavatottak láthatnak. Egyebek között megmutatja a negyedik dimenzió
belső tereit. Ezután Thoth-ot ismét a ciklusok Urai elé vezetik, ahol az
Urak Ura, aki előzőleg is szólt hozzá, felszólítja, hogy válasszon magának
feladatot. Thoth a tanári feladatot választja, hogy a lelkeket a sötétségből
a világosságba vezesse. Az Urak Ura megerősíti választását és útjára
bocsátja, hogy elláthassa feladatát.
Thoth-ot a föld felszínére vezetik, ahol beteljesíti feladatát. Azzal
fejezi be ezt a smaragdtáblát, hogy ismét az Amenti termeibe kell mennie,
ami miatt az embereket egy időre elhagyja.
III
SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
III. SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
Én, Thoth az atlantiszbeli ingyen
adtam bölcsességemből, tudásomból,
és erőmből az emberek fiainak.
Azért hogy bölcsé legyenek és
a világba sugárzón nézzenek
az éjszaka leple mögül.
A bölcsesség erő,
és az erő bölcsesség;
Egymást kiegészítik.
Ne légy büszke ember, bölcsességedre,
beszéli a tudatlannal éppúgy mint a bölccsel
Ha valaki nagy tudással járul eléd
hald meg szavát és tartsd meg azt,
mert a bölcsesség minden.
Ne hallgass, ha a hamis felhangzik,
igazsággal szólj, és a Napfény mindent beterít.
Ki átlépi a Törvényt büntetést nyer,
mert csak a Törvény által jön el az ember szabadulása.
Ne félemlíts meg senkit,
mert a félelem rabság,
mely a sötétséghez biztosan hozzáköt téged.
Kövesd szíved szavát élteden át
És tégy többet érte mint, amit szükségesnek látsz.
Ha gazdagsághoz jutsz is
kövesd szíved szavát,
mert a gazdagság semmit sem ér,
ha szíved nehéz.
Ne sajnáld az időt, hogy szívedet kövesd,
mert másképp dermedte válik.
Kiknek jó a vezérük, a céljukat tudva járnak,
de kik fecsérlők elvesznek az összevisszaságban.
Ha emberek közt vagy a Szeretet legyen
jelen, amely a szív kezdete és vége.
Ha valaki tanáccsal jön hozzád,
hagyd beszélni szabadon,
mert lehet, hogy amiért jött kivitelezhető.
Ha habozik számodra szívét felfedni,
csak azért van, mert ítélkezővé lettél.
Ne ismételj hivalkodó szót,
és ne is hallgass ilyet.
Ilyenkor a beszéd egyensúlytalan.
Ne is beszélj róla, hogy az ki előtted áll
a bölcsességet így ismerje meg.
A csendnek nagy a hozama,
de a beszédfolyam semmit sem ad.
Ne isteníts embert
nehogy lelked a pornál is
alább süllyedjen.
Ha naggyá válsz az emberek között
Tudásod és finomságod tiszteljék.
Ha barátod természetét áll szándékodban
megismerni, ne mást kérdezz, hanem légy vele együtt,
vitatkozz vele, megpróbálva saját szavaival szívét és tetteit.
Az mi a raktárba kerül, ki is kell
jöjjön onnan.
Azt mi tied barátoddal megoszd.
A bolond a tudást butaságnak véli
és a hasznos dolgok sértők neki.
A halálban él ő, és tápláléka is az.
A bölcs szíve túlcsordul
de száját csukva tartja.
Ó ember, hallgass a bölcsesség hangjára.
Hallgass a fény hangjára.
A Kozmoszban lefátyolozott titkok töltik ki fényükkel a teret.
Ki a rabságból a szabadságra vágyik,
előbb válassza szét az anyagot
az anyagtalantól, a tüzet a földtől;
mert tudd meg, ahogy a föld a földre
száll alá, éppúgy száll a tűz a tűzre
és egyé válik azzal.
Az ki ismeri a tüzet, mely belsejében ég
leszáll az örökös tűzre
és lakozik ott örökkön át.
A tűz, a belső tűz, minden erő
legerősebbike, mindent túlszárnyal
és minden földi dolgon áthatol.
Az embert csak az tartja meg, ami ellenáll.
Ezért a föld tartja az embert; másképp nem létezhetne.
Nem minden szem lát ugyanúgy,
mert az egyiknek egy tárgy sajátos alakú és színű.
A másiknak más.
Ugyanígy a végtelen tűz, színét változtatva
Napról Napra más.
Így beszéltem én, Thoth, bölcsességemből,
mert az ember tűz az éjszakában;
soha sem alszik ki a sötétség fátyla alatt
soha sem múlik ki az éjszakában.
Az ember szívébe néztem bölcsességemmel
és nem viszályt találtam ott.
Szabadítsd fel tüzed a gürcölésből testvérem,
nehogy az éjszaka árnyékában legyen temetőd
Halld és vigyázd bölcsességem.
Hol szűnik meg a név és a forma?
Egyedül a tudatban: láthatatlan,
egy fényes sugár; végtelen erő.
A formák melyeket látásod szélesítésével
hoztál létre pusztán okozatok, melyek
okaidat követik.
Az ember testhez kötött csillag,
mígnem legvégül megszabadítja küzdelme.
Csak igyekezet által, a legjobbat adva virágzik új életre csillagod.
Annak csillaga, ki tudja mindennek kezdetét,
azonnal megszabadul az éjszakától.
Emlékezz, hogy minden mi létezik
csupán más formája annak, ami nem létezik.
Minden minek léte van
más létezésbe megy át;
Kivétel te sem vagy ez alól.
Ismerd fel a törvényt, mert az minden.
Ne keresd a kívüle eső utat, mert nem létezik
csak illúzióid csalásában.
A bölcsesség úgy közelít az ember gyermekéhez
ahogy ő közelít a bölcsességhez.
Korokon át a fény rejtve volt
Ébredj fel, és légy bölcsé!
Az élet titkaiba mélyen elmerültem
keresve és kutatva mi rejtve van.
Halld most, és légy bölccsé
Messze a föld kérge alatt az Amenti termeiben
az ember elől elrejtett titkokat láttam.
Gyakran jártam a mélyen rejtett folyosón
néztem a fényt, hol az Élet Virága örökké él.
Figyeltem az emberek szívének titkát,
és azt találtam, hogy az ember sötétben él
de a nagy Tűz fénye benne rejlik.
Az Amenti Urainak színe előtt megismertem a bölcsességet,
melyet az embereknek most továbbadok.
Az Amentibeli Urak mesterei a nagy titkos bölcsességnek,
mely a jövőből a végtelen végéből származik.
Heten vannak ők, fölötte állnak a Hajnal Gyermekeinek,
A ciklusok Napjai, a bölcsesség mesterei ők.
Vajon alakjuk különbözik-e az ember fiainak alakjától?
HÁROM, NÉGY, ÖT ÉS HAT, HÉT, NYOLC, KILENC
az emberek Mestereinek nevei.
Messze a jövőből, alaktalanul és mégis
formát öltve, tanítóként jöttek az emberekhez.
Örökké élnek, de nem emberi életet, mert ahhoz nem kötődnek;
a halál őket nem érintheti.
Uralkodnak mindig végtelen bölcsességgel
kapcsolódva, de még sem kötődve a sötét Halál Termeihez.
Élet van bennünk, mely nem élet.
Mindentől szabadok a mindenség Urai.
Tőlük jön a Logosz,
az összehangolt erők mindenütt.
Békéjük hatalmas, mely a kicsiben
rejtőzik és az alakulásban.
Megismertetve az ismeretlenben.
A HÁROM őrzi a rejtett mágia
kulcsait, ő a Halál Termeinek létrehozója
erőt sugárzón, a sötétségtől rejtve,
megköti az ember gyermekeinek a lelkét.
Sötétséget sugározva, leköti a lélek erejét;
ő irányítja a negatívot az emberekhez.
A NÉGY az, mely kioldja az erőt.
Ő az Eletet irányítja az ember fiaihoz.
Fényből a teste, az arca láng
az emberi lelkeket felszabadítja.
Az ÖT, a mágia Urakulcsa
a Szónak, mely az emberek között
visszhangot kelt.
A HAT a Fény Ura, ő a rejtett Út,
az ember lelkének útja.
A HÉT az Ura a hatalmasságnak,
mester ki kulcsa az Űrnek és az Időnek.
A NYOLC a fejlődést rendezi.
Méri és kiegyensúlyozza az ember útját.
A KILENC az Apa, nagy a nyugalma
alakul és változik az alaktalanból.
Meditálj a szimbólumokon melyeket adok.
Az ember előtt ezek rejtett kulcsok.
Emelkedj föl hajnali lélek.
Emeld gondolataidat a Fényhez és az Élethez.
Találd meg a számok kulcsában mit neked adok,
a Fényt az életből az életbe vezető úton.
Keress bölcsen. Gondolataidat fordítsd befelé.
Ne csukd be elméd a Fény virága előtt.
Helyezz testedbe egy gondolat formálta képet.
Gondolj a számokra, melyek céged az Életre visznek.
Világos az út annak ki bölcs.
Nyisd meg a fény birodalmának kapuját
Növeld lángod fényét, mint a hajnali Nap.
Rekeszd ki a sötétséget és élj a világosságban.
Vedd magadba ó ember, mintha lényed lenne
a HETET, amely létező, de nem úgy, hogy látszana.
Feltártam immár bölcsességem.
Kövesd az ösvénye, ahogy megmutattam.
Bölcsesség tanítói,
Hajnali Nap, adjatok
Fényt és Életet az emberek gyermekeinek!
III. SMARAGDTÁBLA
A bölcsesség kulcsa
DOREAL MAGYARÁZATAI
A bölcsesség kulcsa tartalmazza Thoth tanácsait a barbárok számára,
akiket Khem földjén talált. Úgy fogalmazza meg azokat, hogy ne
vesszenek el az emberek közölt.
A bölcsesség és a hatalom kéz a kézben sétál. Egyik a másik nélkül
haszontalan és élettelen, mert a hatalom nem keletkezik csak a bölcsesség
következtében, és a bölcsesség a hatalom fejlődése és használata
következtében keletkezik.
A büszke nem bölcs, hanem bolond, mert a büszkeség meggátolja az
embert a tanulásban. Büszkeségünkben mindent saját értékünk szerint
ítélünk meg. Hallgatni arany. A rosszról való beszéd a kreatív erőt
rávezeti a mondottakra és életre és valóságra hívja azokat.
A kísérlet, hogy a törvény mögé kerüljünk büntetést von maga után,
mert semmi sem létezik a törvényen kívül. És az aki a törvény ellen
működik összetöri magát a törvény fényében.
A félelemnek nincs helye, amikor önvalónkba akarunk jutni. Másban
sem szabad félelmet keltenünk, mert a félelem kötelék. Ha szívünkben
kedvesség honol, az olyan dolgok mint amilyen a harmónia hozzánk
szegődnek. Ha ez nem így van, akkor az embert a rendnélküliség uralja.
A mester szavait követni kell. Ne próbáljunk objektív módon többet
elérni. A gazdagság egy cél felé vezető eszköz, és nem maga a cél. Ha az
anyagi szükségletek kielégülést nyernek, az elme (a szív) magasabb
szintekre kell vezéreljen bennünket.
Szükséges, hogy legyen vezetőnk míg az ösvényen járunk.
Máskülönben fenn áll a kísértés, hogy az ember egy könnyebb utat
keressen magának.
A szeretet a kezdete és a vége az útnak, mert a szeretetben van az
egység. Thoth ezt a törzseknek mondja, hogy lefektesse a testvériesség és
az egység tanát.
A bajba került egyén megnyugvást talál abban, ha el tudja mondani
gondját. Ha habozik, az azt jelenti, hogy az akihez szólni akar, saját
természetével elijeszti.
A következő megállapítás nagy értékkel bír. A magamutogató beszéd
jele az egyensúlytalanságnak, ezért káros ilyen módon kifejezni magunkat
vagy hallgatni az ilyen beszédet, mivel ilyenkor a legtöbb ember könnyen
egyensúlyát veszti. A tökéletesség az egyetlen cél. Ne elégedjünk meg
semmivel ami nem tökéletes. Csupán a tudás hiánya az, ami
megakadályozza az embert abban, hogy a fátyol mögé hatoljon, ahol a
bölcsesség várja.
A csend a haladás kulcsa. Tartsd magadban az erőt a csend által. Ne
láttasd magad nagynak, meri mindenkinek ugyanaz a hatalma.
Az igazi nagyságnak nincs szüksége öndicséretre. Hagyd mások által
megnyilvánulni nagyságod, melyet társaidhoz való hozzáállásod határoz
meg.
Mindenki az előtte álló emberben saját maga természetének a
tükröződését látja. Ezért ne vegyük figyelembe azokat a dolgokat, amiket
mások mondanak valakiről. Csak azáltal találjuk meg igazi természetét,
ha elméjét és felebarátaival való viselkedését megvizsgáltuk.
Ha birtokunkban van valamilyen tudás, ne tartsuk azt vissza, ha valaki
arra komoly szándékkal vágyakozik. Mindenki barát, aki ugyanazért a
célért él.
Ne engedjük egy tudatlan szavait hatni magunkra. Csak a tudatlant
képes a tudatlan befolyásolni. Egy ember elméjének a kisugárzása
felfogható. Szavak nem szükségesek.
Thoth ismét a misztériumokról beszél, megadva a kulcsokat és a
szimbólumokat azok számára, akik készen állnak a magyarázatok
befogadására. Az ember anyagtalan részét, a lelket, szét kell választani az
anyagi résztől, a testtől, mielőtt az a kozmikus Nap Fényébe jut. A lélek a
tűz, míg a test a földdel azonos. Mindegyik visszatér forrásához. A belső
tűz behatol minden síkba, melyben a Nagy Tűz megnyilvánul, ideértve az
anyagi síkot is. A föld, mivel sűrű, korlátoltan támogatja a lélek tüzét.
Máskülönben, a lélek saját végtelensége miatt a korlátolt földet egyéb
végtelenre cserélné.
A tudat fejlettsége az, ami lehetővé teszi a szem számára, hogy a
színeket és a fényt érzékelje. A végtelen tűz fejlődése és változása az
érzékeket is kialakítja.
Az ember egy változó tűz, mely soha nem marad ugyanaz. Így napról
napra halad kifelé a sötétségből, amíg fölé nem emelkedik. Amíg benne él
a sötétség nem változik. A sötétség olyan erősen átitatódik a fénnyel, hogy
megszűnik.
Viaskodás, gyűlölet, és félelem a sötétség következményei. A
sötétségből való elszabadulás megszünteti ezeket. A név és a forma,
melyek nem mások mint individuális elkülönülések, megszűnnek létezni a
felébredt tudat teljes fényében. A kreatív képesség egyidőben jelentkezik
a harmadik szem felnyílásával, és a szem teljes felnyitásához szükséges
gyakorlatuk következménye.
Az ember ezt csakis igyekezet és tapasztalat által éri el. E kettő
mindent eltávolító tisztító hatással bír.
Az anyagelvűség a tudat megnyilvánulásának tudatnélküli állapota. A
végső vizsgálatnál megállapítható, hogy az anyag és az anyagtalan
azonos. Nincs anyag amely stabil lenne, hanem minden állandóan
változáson megy keresztül.
Ez így van a teremtés kezdetétől. Az ember hozzáadja ehhez a
természeti törvényhez a tudatát.
A törvény a végső vizsgálat fényében mindaz, ami létezik. Minden
egyéb pusztán a tudatlanok képzeletvilágában és az illúzió világában
teremtett dolog.
A bölcsesség csak azokhoz jön el, akik keresik. Neked kell megtenned
az első lépést, és az úton kell maradj.
A Halál termeiben, melyek az Élet Virágának termei alatt találhatók,
jelen voltak az emberi lelkek. Ott látta Thoth, hogyan halad az ember a
sötétségből a világosságba.
Egy látszólagos paradoxont találunk a következő szavakban:
"(bölcsesség), mely a jövőből a végtelen végéből származik". Az
elviselhetetlen fényesség Fényhordozója minden dolog kezdete és vége.
Mivel minden belőle származik, végül hozzá is kell visszatérnie, és a kör
így lesz teljes. A Fényhordozója alatt a végsőt értjük, így ez a sík az Urak
közvetlen emanációját jelenti.
A HÉT a mögöttünk lévő ciklusok urainak címzése, mely annak
függvénye, hogy milyen kapcsolatban áll az elsődleges periódussal
(Yoddal).
A túlsó ciklusokból származva minden kozmikus tudat abszolút
lényegének részét alkotják. Nincsenek sem az élethez, sem a halálhoz
kötve, mivel tevékenységüket közvetlenül a Yarkina végzi, így az ő létük
nem az emanációk létét jelenti egy kozmikus ciklusban mint ahogy ők
nem függnek a szellemtől ahhoz, hogy megnyilvánulhassanak.
A Logosz jelentése Szó vagy Ok, a ciklus urainak emanációja
(emlékezzünk arra, hogy van egy Úr ebben a ciklusban, aki nincs benne a
HÉT-ben), ami szó szerint azt jelent, hogy értelmünknek az elsődleges
periódusból való (Yod) megnyilvánulása.
És amint ez együtt jár a Yarkinával, ezek a központi sejtek, amelyeken
keresztül folynak.
Tartalmuk átfogó, mivel az egész kozmikus térbe kiterjednek, de mégis
kicsinyek mert alakjuk központi.
A Három, a mögöttünk lévő ciklus Ura, azon dolgoknak az őrzője,
amelyek közvetlen módon érintik az emberiséget. Ő felel a negatív
bejutásáért, és az ő ereje által van az, hogy az. emberi lélek reflexiói a
halál termeiben kerülnek a középpontba.
Annak az erőnek az iránya és áramlása, amit mi életerőként ismerünk a
Négy fennhatósága alatt áll. Néhány nagyobb erő mint amilyen a halál a
Négytől jön, egy ciklustól, ahol az élet általunk ismert formája
megszűnik. Minden Úrnak megvan a maga szerepe, képesek behatolni
ebbe a kozmikus térbe azoknak az erőknek a segítségével, melyeket a
térben való haladásuk nyomán fejlesztettek ki. Ez a többi Úr által átadásra
kerül, mindegyik ad az alatta állónak abból, amilye van. Az Öt a szó
őrzője, aki megnyitja az utolsó kaput az ember számára, ha az megérett
erre. A Hat, a Hét, és a Nyolc feladata a jövő rögzített keretében van, míg
a Kilenc a rendnélküliségre vigyáz miután az Rendé válik. Bizonyos
értelemben az Urak ennek a kozmikus tudatnak a segítői, és olyan
tulajdonságokat világítanak meg, melyek szükségesek a tudat
fejlődéséhez, amennyiben a jelenlegi kozmikus tudat nem képes a
cselekvésre.
Ezekben a számokban található a Szóhoz vezető kulcs is. Ezt azonban
még nem lehet megadni. Ennek az elérése valóban az Élet és a Fény
elérését jelenti.
IV
SMARAGDTÁBLA
A Megszületett Tér
IV. SMARAGDTÁBLA
A Megszületett Tér
Hallgass ó ember a bölcsesség szavára,
hallgasd Thoth-ot, az atlantiszbelit.
Ki ingyen adja bölcsességét, melyet
a ciklus tér-idejéből gyűjtött; titkok tanítója ő,
Thoth, a hajnal Napja, a Fény gyermeke,
hajnali csillagként fénylőn sugárzik; ember tanítója,
a mindenségből való.
Régen gyermekként Atlantisz
csillagai alatt, mely a múltban víz alá került,
álmodtam az emberek fölötti titkokról.
A csillagokba jutni vágyott szívem.
Évről évre tanultam a bölcsességet, egyre újabbat,
követve az utat.
Mígnem végül lelkem nagy kínban elszabadult
láncaitól és elértem a felszabadulást.
Megszabadultam a földi fogságból és a test
szorításától. Az éjszakában villámként cikáztam,
előttem feltárult a csillag-űr.
Szabad voltam az éjszaka fogságától.
Így a nagy űr határáig hatolva bölcsességet nyertem,
mely túlmutat a véges emberen.
Messze az Űrben lelkem szabadon szállt a fény végtelen körében,
a tudáson túlra ahol a bolygók gigásziak és a képzeleten
[felülállanak.
Megtaláltam ott is a Törvényszerűt minden szépségben,
mely elevenen működik az ott lakók között csakúgy
mint az itteniek között.
A végtelen szépségében szállott lelkem,
a távoli térben lakoztak gondolataim.
Megpihentem egy szépséges bolygón.
Hol harmónia uralta a teret.
Alakzatok jöttek sorban,
Hatalmasan és nagyszerűen mint a csillagok az éjben;
Harmóniában, egyensúlyban emelkedtek elő
a kozmikus szimbólumai, melyek a törvényt hirdetik.
Sok csillagban lakoztam, sok emberi faj világában;
voltak kik mint a hajnali Nap hatalmasok voltak,
mások az éj sötétjében botladoztak.
De ezek közül mindegyik felfelé tartott.
A magaslatokból a mélységet kutatták,
és időnként a fényesség birodalmába jutottak,
miután keresztülhaladtak a sötétségen és elnyerték a Fényt.
Tudd meg ember fia, hogy Fény az örökséged.
Tudd meg, hogy a sötétség egy fátyol csupán.
Szívedben lepecsételve a fény örökkön való.
Várja a szabadság eljövendő pillanatát
várja, az éj fátylának fellibbenését.
Találtam olyan fajt, mely meghódította az étert.
A tértől szabadon, de embernek megmaradva,
az erőt használta mely mindennek alapja.
Messze a térben egy bolygót építettek a mindenséget átfogó erőből;
Alakzatokba sűrítették és egyesítették az étert,
szándékuk szerint.
Minden faj tudományát meghaladva, hatalmas bölcsességük által
a csillagok fiai ők.
Hosszú ideig figyeltem tudományuk.
Láttam miként építenek éterből aranyló gigászi városokat.
Alakítva az elsődleges anyagból,
minden anyag alapjából, az éter messze lendült.
A távoli múltban meghódították az étert,
megszabadulva a kín fogásából;
Elméjükben csak egy kép lebegett,
és gyorsan, teremtve növekedett.
Aztán lelkem a Kozmoszon át tovább szállt
látva újat és régit;
Megtudtam, hogy az ember kozmikus lény
a Napok Napja, a csillagok gyermeke.
Tudd meg ember, bárhol is lakoznál,
lényed a csillagokkal egy.
Tested nem más mint bolygó,
mely a középpont körül kering.
Amikor eléred minden bölcsesség fényét szabad leszel,
hogy sugározz az éterben.
Egy leszel a Napok közül, mely a sötétből világít –
egy az űrben születettek közül, mely a Fénybe nő.
Ahogy a csillagok az időben elvesztik csillogásukat,
amint fényük a Forráshoz a távolba száll,
úgy halad lelked tovább magad mögött hagyva a sötét éjt.
Alakod az elsődleges éterből áll össze,
benned a forrásból jövő Fény, melyet a körben lévő
éter egyesít, és egyre csak lángol,
míg végül megszabadul.
Emeld fel lángod a sötétből,
repülj el az éjből és szabad leszel.
Utam a tér-időn keresztül vezetett,
tudva, hogy lelkem immár szabad,
és tudva, hogy bölcsességet szabadon nyerhetek.
Végül egy olyan síkra jutottam,
mely a tudástól rejtve van, és még a bölcs sem ismeri.
Mögötte van minden ismertnek.
Akkor, hogy ezt megtudtam
boldoggá vált szívem, mert szabad voltam.
Hallgasd meg, űr szülötte, bölcsességem:
Tudd, hogy te is szabad leszel.
Hallgasd ismét bölcsességem, hogy te is élj és megszabadulj.
Nem a földről való vagy földi ember,
mert szülőd a végtelen kozmikus Fény.
Nem ismered örökséged?
Nem tudod, hogy igazi Fény vagy?
A Hatalmas Nap Napja leszel, amikor bölcsességed elnyered,
amikor a Fénnyel való egyességed tudata beléd hatol.
Most Neked adom a tudást,
a szabadságot, hogy vándorolj az ösvényen,
melyet bejártam, megmutatva, hogy igyekezettel
el lehet jutni a csillagokba.
Hallgasd ember fia, és tudj rabságodról,
és azt is tudd, hogy hogyan szabadulj.
Kint a sötétben emelkedj fel,
egyként a fénnyel és egyként a csillagokkal.
Kövesd mindig a bölcsesség szavát.
Csak ezáltal tudsz felemelkedni.
Az embert sorsa hajtja a mindenség végtelenjének Kanyarjaihoz.
Tudd meg, hogy az egész Űr rendezett.
És csak a Rend által lehetsz a Mindenséggel egy.
Rend és egyensúly törvényei a kozmikusnak.
Kövesd őket és a Mindenséggel egy leszel.
Az ki követi a bölcsesség útját,
az élet virágára nyitott legyen,
tágítva tudatát a sötétségből
a Mindenség terén és idején keresztül.
A csendben mélyen időzz
mígnem minden kívánságod eltűnik.
Vágyakozástól mentesen beszél a csend
és legyőzi a szó igáját.
Az ételről visszakozva legyőzöd az étel kívánását,
mely a lélek kötődése.
Akkor feküdj a sötétbe,
hunyd be szemed a Fény sugara előtt.
Irányítsd lelki erőd
tudatodra, lerázva róla az éj szorítását
Helyezd elmédbe a kívánt képet
Képezd a helyet, melyet látni kívánsz
Rezgesd erőd előre és hátra
Meglazítva lelked az éjszakában
Rezegtesd tiszta erőből
mígnem lelked szabaddá lesz.
Szavakkal kifejezhetetlen hatalmasságú a Kozmosz lángja;
az ember számára ismeretlen síkokban ég;
Győzedelmesen és kiegyensúlyozottan
harmonikus zene szól messze az ember fölött.
Zenével és színekkel dalolva,
ég a Mindenség végtelenjének kezdetétől a láng.
Te vagy a lángból jövő szikra!
Színed a lángnak színe; életed zene,
Halld a hangot és szabad leszel.
A tudat a Kozmikussal egyesülve szabad
A Mindenség törvényének rendjével egy.
Vagy nem tudod, hogy a sötétségből
a fény tova száll. A mindenség szimbóluma ez.
Mond ezt az imát, hogy bölcsességet nyerj.
Imádkozz, hogy a fény mindenhez eljöjjön.
„Hatalmas Fény Szellem, amely a Kozmoszon keresztül világítsz,
emeld lángom harmóniában közelebb hozzád.
Emeld fel tüzem a sötétből.
Tűz vonzója, mi a Mindenséggel egy vagy,
emeld fel lelkem te, ki hatalmas vagy és erős.
Fény Gyermeke ne fordulj el.
Adj nekem erőt, hogy kohódban elnyerjem az egyesülést.
Te ki minden vagy az Egyben és Egy a mindenben.
Ki az életdallam tüzével és az elmével Egy vagy.”
Amikor szíved a rabságból megszabadult
tudd meg, hogy számodra a sötétség megszűnt
A térben mindenhol keresheted a bölcsességet
nem köt már béklyó, mely a testhez von.
Fölfelé haladva a hajnal felé
szabadon cikázz lélek felfelé a fény birodalma felé
Kövesd a Rendet, kövesd a harmóniát,
szabadon haladj a Fény gyermekeivel.
Keresd és ismerd meg bölcsességem kulcsát,
és biztosan megszabadulsz.
IV. SMARAGDTÁBLA
A Megszületett Tér
DOREAL MAGYARÁZATAI
Thoth ezen a smaragdtáblán saját tapasztalatairól beszél azokból az
időkből, amikor a bölcsességet kereste. Egy kijelentést is találunk itt arról
hogy ő tanító.
Lelkének béklyóiból való elszabadulása tudatának első kivetülése.
Ezáltal képes volt arra, hogy a tér és az idő titkait kutassa. Más bolygókat
is bejárt, míg végül elért a fény belső köréhez, az első dimenzióhoz.
A szépség bolygója a hét belső bolygó egyike, amelyek a kozmikus
tudatot körülveszik az első dimenzióban. A sorban mozgó árnyak a
megvilágosodottak csillagközi porból lévő ködtestét jelentik.
Thoth képes volt minden naprendszerbe eljutni és ott a fejlődés s
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#4173
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4614
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Thoth - könyve 2 éve, 8 hónapja  
.




Egyiptom - Thoth könyve 50 perces film



https://www.youtube.com/watch?v=c_LkHJwOVKE
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2017.02.02 13:52 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
Az elejére Hozzászólás a témához
Támogatja a FireBoardegyenesen az asztalra hozza a legújabb hozzászólásokat