Jézus a fény
Üdvözöljük, Vendég
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.    Elfelejtette jelszavát?
A végére Hozzászólás a témához Kedvencekhez hozzáadta: 0
TÉMA: LESZAKADT JÉGHEGYEK
#2398
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 9 éve, 4 hónapja  
Jéghegyek úsznak Új-Zéland felé

Az Antarktisz jégpáncéljából leszakadt jéghegyek százával tartanak Új-Zéland partjai felé. A hajósokat már figyelmeztetik a közelgő veszélyre.

Műholdfelvételek segítségével megfigyelték, hogy több száz jéghegy úszik észak felé. A jéghegyek már elérték az Auckland-szigeteket az 51. déli szélességi körnél és haladnak tovább Új-Zéland déli partjai felé, a 47. szélességi körhöz.
A kutatók szerint a jéghegyek a magas tengervíz- és léghőmérséklet miatt szakadnak le az Antarktisz jégpáncéljából, ami a globális felmelegedésre vezethető vissza. Az akár 200 métert meghaladó átmérőjű tömbök észak felé haladva egyre több, kisebb darabra törnek szét. Utoljára 2006-ban kerültek ilyen közel a jéghegyek Új-Zéland partjaihoz.
(forrás:ozonenetwork 2009.11.)


 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2010.03.09 10:37 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#2399
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 9 éve, 4 hónapja  

Brutális tömegű jéghegy tart Ausztrália felé


Hongkong kétszer is elférne azon az Antarktiszról leszakadt jéghegyen, amely Ausztrália felé vette az irányt jelentették ausztrál tudósok.

A szakemberek szerint ilyesmi 100 évben egyszer fordul elő. Utoljára a XIX. században tapasztaltak hasonlót. Egy ausztrál kutató, Neil Young műholdfelvételeken mutatta be a jéghegyet, amely mintegy 19 kilométer hosszú, és Ausztráliától 1700 kilométerre délre úszik az óceánon. A becslések szerint a jégtömb 140 négyzetkilométernél is nagyobb - összehasonlításul Hongkong szigete alig 80 négyzetkilométeres.

Young szerint a jéghegy 10 éve szakadhatott le az Antarktiszról, és egy ideig a Déli-sark körül körözött. Akkor még 400 négyzetkilométeres tömb volt, később azonban két kisebb darabra tört. Ebből az egyik darab sodródott a nyílt óceánra, ez a jéghegy pedig Ausztrália felé vette az irányt. A közelmúltban két hatalmas tömböt fedeztek föl a tudósok, amelyek Új-Zéland felé közelítettek, és mintegy 100 kisebb úszó jégdarabot is. Young szerint a klímaváltozás, a melegedő éghajlat miatt egyre több hasonló esetre kell majd számítani a közeljövőben.
(mon.hu)
2009.12.

 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2010.03.09 10:18 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#2400
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 9 éve, 4 hónapja  
Megváltoztathatja az áramlatokat egy most leszakadt jéghegy
2010.02.


Levált az Antarktiszról egy Luxemburg-nagyságú jéghegy: a gigantikus természeti képződmény befolyásolhatja az óceánok áramlatait, amelyek hatással vannak az időjárásra - közölték tudósok pénteken.A szakértők szerint a jéghegy áramlatokra kifejtett közvetlen hatását csak évtizedek múlva lehet érezni, rövid távon viszont az Atlanti-óceán északi részén kisebb lesz a viharos telek kialakulásának esélye.

A 2250 négyzetkilométernyi nagyságú és 400 méter vastagságú jéghegy február 12-én vagy 13-án vált le az Antarktisz egy 160 kilométer hosszúságú darabjáról. A tudósok szerint akkora, hogy a sydney-i kikötő több mint százszor beleférne.
Tavaly decemberben szintén észleltek egy Ausztrália felé sodródó, a Déli-sarkról leszakadt jéghegyet: a B17B jelű jéghegyet Ausztrália délnyugati részétől 1700 kilométerre látták meg először december 9-én, ezután riadót rendeltek el a térségben tartózkodó hajók számára. A kutatók szerint azonban az északra tartó - két Manhattan-nagyságú jéghegy - eleinte még 140 négyzetkilométer volt, de folyamatosan veszített a tömegéből, ahogy melegebb vizekre ért.
(forrás: mixonline)



 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2010.03.23 21:19 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#2432
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 9 éve, 3 hónapja  
Tengeráramlatokat változtat meg az óriás antarktiszi jégkarambol

Több ezer négyzetkilométeres jégmezőt szakított le egy Luxemburg méretű jéghegy az Antarktisz egyik gleccseréről. A két óriás jéghegy miatt megváltozik, ahogyan a Déli-sark környékén áramlik a hideg és a még hidegebb, de oxigéndús víz.
Az egész földi időjárást és számos tengeráramlatot befolyásolhat az, hogy egy Luxemburg méretű méretű, úszó jégmező egy hasonlóan nagyméretű jéghegyet szakított le a Mertz-gleccser 160 kilométeres, tengerbe nyúló nyelvéről az Antarktiszon. A két jégmező most a nyílt víz fölé sodródik. A gondot az okozza, hogy mintegy fedőként működve megakadályozza, hogy a sűrűbb, hidegebb, de oxigénben dúsabb víz lesüllyedjen a tengerfenékre.
A hideg és a meleg víz körforgása "működteti" a világóceán tengeráramlatait. A hideg víz csak bizonyos helyeken süllyed le a tengerfenékre, és pontosan a Mertz gleccsernyelv környéke volt az egyik ilyen vízfelület - itt süllyedt le az Antarktisz környéki oxigéndús víz mintegy 25 százaléka.
Az oceanográfusok és klímakutatók most attól tartanak, hogy az ütközés és az új jégmező leválása nyomán ez a folyamat lelassul az antarktiszi parton, és emiatt kevesebb oxigéndús víz jut a mélytengeri áramlatokba - magyarázta Steve Rintoul ausztrál oceanográfus az Egyesült Államok közszolgálati rádiója, a NPR adásában.

Az oxigénutánpótlás csökkenése miatt előfordulhat, hogy egyes ócenáni térségekben jelentősen csökken az élőlények száma - vázolta fel a következményeket Mario Hoppema, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató intézet oceanográfusa az NPR-nek.

A B9B nevű, több mint 2500 négyzetkilométeres jéghegy február 12-én vagy 13-án ütközött neki a jégnyelvnek. A Mertzből levált, új jégmező is hasonló méretű: hossza mintegy 76, szélessége 39 kilométer. A két jégmező most egymás mellett haladva, körülbelül 100-150 kilométerres távolságra úszik az antarktiszi partoktól. Az új jégmező annyi vizet tárol, mint amennyiből fedezni lehetne a Föld egész évi vízszükségletének egyötödét - érzékelteti a jéghegy méretét Neal Young ausztrál gleccserkutató, az Antarktiszi Klíma- és Ökoszisztéma-kutatási Központ (ACECRC) munkatársa.
"Az ütközés és a leválás hatásait nem fogjuk azonnal érezni, de lesznek további következményei az eseménynek. Az új jégmező leválása és a nyíltvízi régió eltűnése hatással lesz a pingvinekre és az egész térség állatvilágára, ugyanis rendszerint ez a táplálékszerző területük" - magyarázza Young.
Az oxigén-utánpótlás változása befolyásolja a tengeráramlatok működését, ez viszont beleszól az egész földi klíma alakulásába. Ha viszont sikerül követni az antarktiszi jégkarambol hatásait a folyamatra, pontosabb előrejelzéseket lehet készíteni a klímaváltozásról, teszi hozzá Rintoul.

Eltűnik a jég az Északi-sarkról a következő húsz évben

Valószínűleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésőbb 2030-ig valószínűleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.

Új hajózási útvonalak nyílnak meg, ha eltűnik a jég.
A vártnál gyorsabban változtatja meg az északi-sarki környezetet a klímaváltozás, felgyorsítva a jég eltűnését a térségben. Huszonhét ország 370 tudósa 15 hónapot töltött egy kutatóhajón 2007 júniusától az Észak-sarkkör közelében, az általuk gyűjtött adatokat dolgozta fel részlegesen a David Barber, a Manitobai Egyetem professzora és munkatársai által készített tanulmány. A Kanada legészakibb részén végbemenő környezeti változásokról eddig ez volt a legátfogóbb kutatás.
Néhány évvel ezelőtt a számítógépes modellezések azt jelezték előre, hogy az Északi-sark 2100-re nyaranta jégmentessé válik, ám a klímaváltozás felgyorsulása azt vetíti előre, hogy ez 2013 és 2030 között megtörténhet - közölte Barber a hét végén Winnipegben tartott sajtóértekezletén.

Mindenre hatással lesz, ha eltűnik a jég

A tudósok a üvegházhatású gázkibocsátás növekedésével magyarázzák az Északi-sarkvidéken végbemenő hőmérséklet növekedést és jégolvadást. Az északi-sarki környezeti változásokat egyfajta korai előrejelző rendszerhez hasonlítják a szakemberek. "Tudjuk, hogy elveszítjük a tengereket beborító jeget, annak azonban nem vagyunk tudatában, hogy ez mindenre hatással van" - magyarázta Barber.
A jégmezők elolvadásával elvész a térségbeli emlősök élettere a szaporodásra, élelemszerzésre, a ragadozók előli menekülésre - hangoztatta Steve Ferguson, a tanulmány társszerzője.
"A térségben korábban sosem látott bálnák érkeznek az Északi-sarki övezetbe, mert a kevesebb jég nem akadályozza meg mozgásukat. Több ciklon érkezik a térségbe, hóval borítva be a tenger jegét, akadályozva a jég megvastagodását, és olyan szeleket hoz, amelyek széttörik a jégtáblákat" - sorolták a tudósok.
A tanulmány készítői még nem álltak elő végkövetkeztetéseikkel, azt tervezik, hogy számos akadémiai publikációt adnak ki a témában.

folytatása a következőben
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#2433
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 9 éve, 3 hónapja  
folytatása az előzőnek

A klímaváltozás a normális, nem a klímastabilitás


Viszonylag stabil a földi éghajlat - ez volt az utóbbi tízezer év nagy illúziója. Mivel az emberiség túlságosan hozzászokott a jóhoz, bármilyen változás előtt is állunk, az nagyon rémisztő lesz majd.
Napjainkban egyre inkább belefeledkezünk a fenyegető klímaváltozásról szóló jóslatokba. Ez érthető, hisz életünket eddig nem látott mértékben fenyegeti ez a globális jelenség. Ám ha áttekintjük a bolygók történetét, akkor az lenne különös, ha semmilyen éghajlati változás nem zajlana.
Húszezer évvel ezelőtt Európa nagy részét jégtakaró borította. A Föld Nap körüli pályája azonban lassan változott, aminek következtében melegedett az éghajlat, elolvadt a jégtakaró. Az utolsó jégkorszak óta, az elmúlt 10 ezer évben - mely relatív értelemben hosszú időszaknak mondható - az éghajlat viszonylag stabil volt.
Ebben a 10 ezer évben a vadászó gyűjtögető életmódtól - hogy csak néhány dolgot említsünk - eljutottunk a nagy ipartelepek építéséig, az űrutazásig, a kézátültetésig és a nanotechnológiáig, abba az illúzióba ringatva magunkat, hogy az éghajlat stabilitása teljesen normális dolog.

Ráerősít a természetes folyamatokra az emberi szennyezés

Földünk éghajlatának változása teljesen természetes folyamat, a felmelegedést mindig lehűlés követi és ez több tízezer, sőt, több százezer évre visszamenőleg megfigyelhető. Viszont egyre közelebb kerül az éghajlatban soron következő változás, ami a következő jégkorszakhoz vezethet. A gond az, hogy a tudósok még nem tudják megmondani, hogy mikorra várható. Abban viszont biztosak, hogy be fog következni.
Az ipari forradalom óta, az elmúlt két évszázadban a levegőbe jutatott szennyező anyagok miatt a természetes hatásokhoz újabb hatások is hozzáadódtak, amelyek tovább bonyolítják az amúgy is összetett, többváltozós éghajlati rendszert.
(ismeretlen forrás)
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#2814
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4354
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
LESZAKADT JÉGHEGYEK 8 éve, 11 hónapja  



Négy Manhattannyi méretű leszakadt jégtömb

2010.08.10.

Hatalmas, 260 négyzetkilométeres darab szakadt le a Grönland északi részén található Petermann-gleccserből augusztus elején - közölte az amerikai Delaware szövetségi állam egyeteme a hétvégén.

A jégtömb négyszer akkora, mint a New York-i Manhattan városrész . . Utoljára 1962-ben szakadt le ekkora jégdarab az Északi-sarkvidéken. A mostanit egy kanadai kutató fedezte fel a NASA amerikai űrhivatal egyik műholdas felvételén.
(forrás:Tudomány.hu)





A Greenpeace fotója a gleccser repedéséről
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2010.08.15 17:30 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
Az elejére Hozzászólás a témához
Támogatja a FireBoardegyenesen az asztalra hozza a legújabb hozzászólásokat