Jézus a fény
Üdvözöljük, Vendég
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.    Elfelejtette jelszavát?
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése (1 fő olvassa) (1) Vendég
Világ teremtése - Föld teremtése.
A végére Hozzászólás a témához Kedvencekhez hozzáadta: 0
TÉMA: Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése
#179
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 9 hónapja  
Isten szellem, végtelen hatalmának és örök természetének szükségszerű következménye a teremtés. "Anyagi" kifejeződése az ősvilágosság, melyhez párosuló teremtőerő által önálló és egyedi személyiséggel, örök élettel és relatív teremtőerővel rendelkező szellemek teremtésére került sor (ennek mikéntjét emberi fogalmakkal lehetetlen megközelíteni).

Mindegyikük egyéni rendeltetéssel, "névvel", és a tökéletességre jutás lehetőségével kezdte meg örök életét. Az isteni bölcsesség a tökéletességre fejlődést plántálta teremtményeibe, akik tiszták, bűntől és szenvedéstől mentesek voltak. Feladatuk Isten törvényeiben való munkálkodás volt, mely önmagában boldogságot, folyamatos fejlődést és relatív isteni hatalom elérését jelentő tökéletességre jutást eredményezett.

Mindez természetesen emberi fogalmakkal mérhetetlen
- erőről erőre, boldogságról boldogságra való - haladást jelentett számukra. Munkálkodásuk emberi fogalmakkal leegyszerűsítve: a Teremtő támaszaiként, az Ő elgondolásával és akaratával egységben, szellemi fluidok (érzések, akarati erők és megnyilvánulások) "termelése"volt.

Mindez az ember számára felfoghatatlan, csodálatos és harmonikus fejlődési folyamat volt. A Teremtő Mennyei Atya törvényeiben munkálkodó szellemek tiszták voltak, de tökéletességre jutásukhoz "végig" kellett dolgozniuk a számukra kijelölt pályát, melyben erőben, hatalomban és dicsőségben a teljességre juthattak.
Az isteni teremtés lényegéhez tartozik a tökéletességre jutó fejlődés csíráinak elhelyezése teremtményeiben, melyek az isteni törvények érlelő "napsugarában" érhetik el érettségüket (tökéletességüket), egyben üdvösségüket.

Ekkor már a végtelen Teremtő hatalmas támaszaiként relatív isteni hatalommal egész világok vezetése van rájuk bízva.
A szakadatlanul növekvő és élettel telített mindenség központja, ura és irányítója az Örök Mennyei Atya. Csodálatos harmóniában és munkálkodásban "első" teremtésű szellemgyermekeivel az életet, boldogságot árasztja. Ezáltal a semmiből valami, a nem létezésből létezés keletkezik.
(forrás:Reiner Ágoston keresztény hittan útkeresőknek c. könyvéből)
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2008.10.21 19:38 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#181
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 9 hónapja  
Szellembukás és a következmények.

Az első teremtésű szellemek tisztában voltak feladatukkal, a Mennyei Atya parancsaival. Egy részük mégis eltért munkálkodásának törvényes pályájától. Hatalmuk, erejük folytán önálló formában folytatták a teremtést. Tisztaságuk ellenére a kísértés lopózott szellemi tudatukba, mivel a tökéletességre jutást még nem érték el: Istentől független saját teremtés lehetőségének kísértése által az engedetlenség. Mindez tökéletlenségükből
(=még el nem ért tökéletesség) eredő azon a tévedésből táplálkozott, hogy saját erejük és hatalmuk elegendő a teremtés önálló folytatására és a mindenség saját elgondolás szerinti kiterjesztésére.

Ugyanis a siker, hatalom és öröm mellett nagyfokú szabadság =szabad akarat) volt osztályrészük. E szabad akarat - mely az egyéni boldogság és a tökéletességre jutás lényegi alapja - egyben a kísértés veszélyét is jelentette számukra, anélkül, hogy bármilyen külső kísértő erő működött volna.

Az egyéni teremtési kísérletek megbontották a mindenség addig harmonikus kiteljesedését. Hiszen az Egy, Örök, Mindenható Atya tökéletes terve csak az Ő törvényeiben való egységes munkálkodással, akaratának tökéletes akarása által fejlődhetett zavartalanul. E tökéletes alárendelődés (az emberi logikával ellentétben) nem csorbítja a szabad akaratot, hanem annak éppen isteni dimenziókra való kiterjesztését eredményezi, mint ahogy azt látjuk Jézus hatalmas küldetésében.
A harmónia megbomlása emberi fogalmakkal nehezen kifejezhető módon sűrűsödéseket idézett elő a szabad, átjárható, világos és
élettel telített mindenség egyes részein. Ez gátolta az isteni fény, élet és szeretet kiáradását. Egyben korlátozni kezdte a szellemek mozgásszabadságát, akik ily módon még több hibát elkövetve, elfáradva, fokozatosan elveszítették tájékozódó képességüket. Egy részük - felismerve a törvénytelen út hiábavalóságát - tévedését belátva és okulva a tapasztalatokból visszatért a törvényes útra, és ugyanott folytatta tevékenységét, ahol korábban kilépett a törvényből. Persze közben a hűen maradottak nagyobb előrehaladásra tettek szert.

folytatása a következőben
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2008.10.21 19:48 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#182
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 9 hónapja  
folytatása az előzőnek

Másik részük azonban nem akarta elfogadni tévedését, makacsul folytatta a törvénytelen utat. Tökéletlenségük folytán a gőg jelent meg
szívükben, ami önismeretük torzulásához és tájékozódó képességük fokozatos csökkenéséhez vezetett. Téves és törvénytelen munkálkodásuk
"sűrű" áthatolhatatlan káoszt eredményezett. Mindez emberi fogalmakkal felfoghatatlan "tér" és "idő" dimenziókban zajlott (csak a megértés kedvéért használjuk e fogalmakat). A káoszban gőg és tehetetlen düh közepette vergődtek, mígnem öntudatukat is elvesztve halálszerű állapotba kerültek.
Isten örökéletű teremtményeiként létüket nem veszítették el, de saját erejük teljesen kimerült (a sötétség nem engedte át az éltető világosságot). A káosz fogságába kerültek.

A bölcs és szerető Mennyei Atya számolt az engedetlenséggel. Kegyelmi szózata az engesztelődés és szeretet éltető erejét törvényrendszeren keresztül munkába állította. Törvényeivel körbe fogta a káoszt.
Hét lenyűgöző (újra-) teremtési korszak keretében a káosz megsűrűsödött "anyagát" anyagi világok formájában kiemelte a sötétségből, az anyagba fagyott halálos álom állapotában lévő bukott szellemekkel együtt. Ettől azonban még az anyag maga törvénytelen, megsűrűsödött szellemi fluidok konglomerátuma, míg az anyagi világ (-ok) Isten bölcsességének és szeretetének bizonyságai. E világok lakhelyül és egyben munkaterületül szolgáltak a bukott szellemek részére. Feladatuk a törvényes munkálkodás során (e világok működését meghatározó törvények keretei között) az anyag újra szellemesítése. Ezáltal önmaguk előrehaladása, majd visszatérés a tiszta szellemi tökéletesedés korábban elhagyott törvényes útjára. E világok vezetését az időközben tökéletességre jutott, hűn maradt első teremtésű szellemek látták (látják) el.
A teremtő szakadatlanul áramló életerejének és csodálatos törvényeinek egyik szemmel látható jele az evolúció, mely megnyilatkozási lehetőséget ad az anyaggá sűrűsödött szellemfluidok (=érzések, gondolatok és törekvések) törvényes formában való kifejeződéséhez az Istenből folyamatosan kiáradó élet princípium által. A téves és elhomályosult materialista szemlélet ezt az anyag saját fejlődésének tulajdonítja.
A Mindenható végtelen és dicsőséges műveként az anyagi mindenségben végig haladó élethullám folyamatosan váltja meg az anyagot.
(Forrás: Reiner Ágoston Keresztény hittan útkeresőknek c. könyvéből)
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2008.10.17 21:25 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#596
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 6 hónapja  
"Isten nem hallgat!"

Amikor a földi ember meghal, lelke elhagyja testét és teljes egészében átlép a túlvilágra.

A földi testtel együtt elpusztul annak egyik legfontosabb szerve is, az agy, mely az emberi szellemnek földi vándorlása során szükséges eszközként szolgált ebben a világban!

Az agy egyik részében, a nagyagyban vagy elülső agyban jönnek létre a gondolatok, melyekből végül összeáll az ész. A halállal ez is megszűnik. Elmúlik, mivel keletkezésének helye az "agy " mulandó. Ebben a Teremtésben, akár a földi, akár a földöntúli világban semmi sem lépheti túl saját jellegének határait sem létezésében, sem működésében. Tehát egy ember például nem változhat hirtelen állattá, egy állat pedig nem cselekedhet vagy gondolkodhat úgy, mint egy ember, mivel a Teremtés e két jellege alapjaiban különbözik. Ebből vezethető le az a felettébb fontos következtetés, hogy az ész csupán azt képes felfogni, ami mulandó, tehát csak az olyan jellegűt, mint amilyen ő maga is. Semmit sem képes ezen felül megérteni abból, ami az örök értékekre vonatkozik, mert az a jelleg egyszerűen nem a sajátja. Az ész az agy anyagiságán túl már nem képes működni.

Él bennünk azonban valami, ami képessé tesz bennünket arra, hogy a múlhatatlan, örökkévaló dolgokat, sőt még Istent is felismerjük. Ez az, ami még földi halálunk után is létezik: az emberi szellem, mely a belső hangnak is nevezett érzésben nyilvánul meg.

Az érzés a lelkiismeret egy része. Pontosan tudja, hogy mi a jó és mi a rossz. Figyelmeztető vagy helyeslő hangját az ember nagyon világosan hallhatja, ha akarja. Wilhelm von Humboldt (1767-1835) ezt írta az érzésről: "Minden embernek önmaga bírájának kell lennie, és tulajdonképpen az is. Mert, ha valami helytelen dolgot teszünk, belső hangunk hangosabban és fájdalmasabban szól, mint ahogyan egy mástól kapott feddés valaha is képes lenne."

Az olyan ember lelkiismeretlenül cselekszik és gondolkodik, aki elnyomja érzését, és egyedül az eszére hagyatkozik, mert nincs lelkiismerete.

A Teremtés rendje szerint a szellem az uralkodó, az ész csupán a végrehajtó. A szellem és az ész természetes együttműködését, amikor mindegyik a rendeltetésének megfelelő helyet foglalja el, értelemnek nevezzük. Az ember "értelmetlenné" vált azáltal, hogy fejlődése során szabad akaratából felborította az egyensúlyt ebben a természetes kapcsolatban. Ez vált örökletes bűnné: az ész túlfejlesztése és a szellem elnyomása. Ez az oka annak, hogy az idők során az emberiség kudarcot vallott. Az elnyomott szellem és az egyoldalúan túlfejlesztett, a mulandósághoz kötött ész az emberiség igazi problémája, ez áll mindennek a hátterében.

Minden más probléma csupán ennek az egy fő problémának a kísérőjelensége. Itt van az az egyetlen gyenge pont is, ahol Lucifernek, az Antikrisztusnak sikerült az embereket szolgáivá tennie. A mulandóság szintjein, tehát az anyagiságban, a túlzott észmunka által az anyaghoz kötődő embereket képes Isten ellen irányuló tevékenységének szolgálatába állítani.

A túlságosan nagyra fejlesztett nagyaggyal együtt öröklődik tovább a hajlam (nem a kényszer!), hogy élő szellemünket továbbra is elnyomjuk, hogy az ész akaratát szellemünk akaratával szemben előnyben részesítsük, ahogyan már Pál is megfogalmazta: "Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belső ember (szellem) szerint, de tagjaimban (ész) egy másik törvényt látok, amely harcol az értelmem törvénye ellen, és foglyul ejt a bűn tagjaimban lévő törvényével."(Róm. 7,22-23).

A szellem és az ész e helytelen kapcsolatában rejlik az oka annak is, hogy az ember elfordult Istentől. Nem meglepő, ha arról hallunk vagy olvasunk, hogy manapság a vallás alapkérdése többé nem egyezik Martin Luther kérdésével: "Hogyan találkozhatok az irgalmas Istennel?", hanem az, hogy Isten létezik-e egyáltalán.
(forrás:Gral-hu)


folytatása következik!!
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.01.19 10:57 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#638
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 6 hónapja  
folytatása az előzőnek

Ilyen kérdéseket is lehet hallani emberektől: "Ha létezik Isten, akkor hogyan történhet meg mindaz a sok szörnyűséges és iszonyatos dolog, amit nap mint nap látunk, hallunk vagy tapasztalunk?" Akik ilyen kérdéseket tesznek fel, azok kételkednek Isten igazságosságában. Azon kellene inkább elgondolkodniuk, hogy ezeket a borzalmas kihatásokat maguk az emberek idézték elő. Istentől való eltávolodásuk által ők hagyták figyelmen kívül a Teremtő törvényeit, közöttük a vetés és az aratás egyszerű törvényét is, mely alól az emberi tett és gondolkodás sem kivétel. Az ember mindig azt fogja learatni, amit előző életeiben és jelenlegi élete során érzéseivel, gondolataival és cselekedeteivel elvetett.

Jóllehet gyakran lehet hallani: "Legyen meg a Te akaratod!" De ki gondolkodik el azon, hogy miben is nyilvánul meg ez az isteni akarat, hogy azután azt valóban, meggyőződésből és nem vak vagy tanult hit által magáévá is tegye.

Az emberek Isten Akaratát egyedül a Teremtés hajlíthatatlan törvényeiben ismerhetik fel. Még az egyes tudományok is elismerik e törvényeket és megváltoztathatatlanságuk tényét, még akkor is, ha tagadják ezeknek a törvényeknek az eredetét, vagy nem akarják azt megismerni, vagy éppen kizárják gondolkodásukból. Senki sem vitathatja, hogy saját magunkat károsítjuk, ha a természet törvényei ellen cselekszünk. Ezek a törvények azonban Isten beszédéhez tartoznak. Betartásuk nem jelent mást, mint érteni Isten beszédét és teljesíteni az Ő akaratát.

Isten nem hallgat. Az emberek állítják azt ilyenek pedig sokan vannak , hogy Isten hallgat, hogy megvárakoztatja az embert, és hogy az emberiség jelenleg egy Istentől távoli állapotban él. Könyveket írnak, filmeket forgatnak róla, és tanok egész sorát alapozzák rá.

Mi ezeknek a kijelentéseknek a célja? Az abbéli nyugtalanság vagy félelem szüli őket, hogy a dolgok mégiscsak másképp állnak? Vagy lelkiismeretük hangját hivatottak elnémítani? Éppen a lelkiismeret az, ami sok embert nem hagy nyugodni. Ugyanis tényleg fennáll egy valódi lelkiismereti konfliktus, amely két dolog szembenállása miatt jön létre: egyrészt amiatt, mert az emberek előszeretettel kötődnek az anyagi világhoz, amelyhez az agy, az ész székhelye is tartozik, másrészt mert belső hangjukat még nem nyomták el teljesen.

Ez a konfliktus sejtetni engedi, hogy az Istentől való távolság oka máshol keresendő, hogy az ember az, aki eltávolodott Istentől, miközben önmaga és a Teremtő közé saját akaratából falat épített, mely most elválasztja őt Tőle. Az ember az, aki elzárkózik Isten szellemi erejétől, mely a Teremtés kezdete óta szüntelenül átáramlik a Teremtésen, amely nélkül az ember egyáltalán nem is létezhetne.

Más erők is részt vesznek azonban lelkiismeretünk alakításában: azok a túlvilági segítők, akik halkan nógatnak, intenek, figyelmeztetnek és tanácsokkal látnak el bennünket. Amennyiben hallgatnánk hangjukra, bizonytalan sejtésünk hamarosan egyre határozottabbá válna, míg eljutnánk egészen addig a bizonyosságig, hogy valójában az ember az, aki nem válaszol Isten folytonos hívására. A Teremtő teremtése által állandóan szól az emberekhez. Az egész látható és láthatatlan Teremtés az Ő beszéde.

Éppen azok az emberek mondják a következőket, akik sem a Biblia szavaiban, sem Istenben nem hisznek: "Csak azt hisszük el, amit látunk, tényekhez igazodunk, mert ezeket megértjük." Nem veszik észre, hogy ezek a tények nap mint nap, minden percben ott vannak előttük.
(forrás:Gral-hu.)

folytatása következik

 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.01.19 11:05 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#713
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4362
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Az ősteremtés. A szellemvilág teremtése és fejlődése 10 éve, 5 hónapja  
.
az előző folytatása

Az egész Teremtés, benne a Föld és a természet is tény, amely Istenről beszél. "Ami ugyanis Istenből nem látható, az az Ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható." (Róm. 1,20).
A Teremtésben nyilvánul meg Isten tökéletessége és létezésének valóságossága, az, amire a mai teológia a választ keresi.

Ha megfigyeljük a természet csodálatos alkotásait, kezdve az atomok parányi szerkezetétől egészen a hatalmas naprendszerek egyenletes mozgásáig, akkor az éber emberi szellem előtt egy örök és tökéletes rend nyilvánul meg, mely az isteni akarat tökéletességéből keletkezett.

Egy ilyen rendezettség nem alakulhat ki a világteremtés előtti rendezetlen ősanyagból (káosz) vagy a semmiből. Ez esetben is felmerül a kérdés, hogy ki vagy mi hozta létre és alakította át a káoszt, vagy pedig ki vagy mi teremtett rendet a semmiből.

A világ keletkezéséről szóló egyetlen tan sem alapozhat arra, hogy a világ "magától" keletkezett, ha nem akar érthetetlen maradni. Továbbra is megmarad a kérdés a végső ok, az ősok iránt. Ez a kérdés pedig megegyezik azzal a kérdéssel, hogy létezik-e Isten?

A Teremtés rendjének formája, kialakítása van, ami logikusan egy erőt feltételez, ami által a rendeződés végbement. Ezen erőnek az eredetét csupán egyetlen névvel illethetjük: Isten. Az pedig, ami Istenből kiindulva működik, az az Ő szent akarata, az isteni akarat. Ez az akarat végigvonul a Teremtés minden részén, mindegy, hogy az azonnal vagy csak hosszú idő alatt fejlődött ki, vagy még fejlődik. Manapság az Istenről és Teremtéséről kialakított elképzeléssel kapcsolatban gyakran felteszik a következő kérdést: "Evolúció" (fejlődés) vagy "Isten teremtése"? A kérdés azonban ebben a formában helytelen. A Teremtés ugyanis az Ősteremtés és a kifejlődött Teremtés összessége. A Teremtés részeinek azonban, a teremtettnek és a kifejlődöttnek is, azonos eredetük van Istenben, ugyanazon isteni törvények alá vannak rendelve, mert csupán egyetlen isteni erő létezik, melyből minden kialakult és kifejlődött.

A szellemi Ősteremtés keletkezett első teremtésként, amikor e szavak elhangzottak: "Legyen világosság!" A szellemi Ősteremtés az isteni szféra alatt helyezkedik el. A Bibliában, Mózes I. könyvében a teremtéstörténet hét napjának leírása erre az első teremtésre vonatkozik, és nem a Földre. Ez a teremtésleírás nem szimbolikus jellegű, hanem tényleges szellemi folyamatokat magyaráz meg, melyek mérhetetlen magasságokban játszódtak le.
(forrás:Gral-hu.)


folytatása következik
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.01.29 10:55 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
Az elejére Hozzászólás a témához
Támogatja a FireBoardegyenesen az asztalra hozza a legújabb hozzászólásokat