Jézus a fény
Üdvözöljük, Vendég
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.    Elfelejtette jelszavát?
A tanítványok élete, feladata és felismerése.... (1 fő olvassa) (1) Vendég
A végére Hozzászólás a témához Kedvencekhez hozzáadta: 1
TÉMA: A tanítványok élete, feladata és felismerése....
#1660
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4041
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 8 hónapja  
A tanítványok élete a mai időkben

A mai tanítványok élete sem különb, mint a régebbi időkben, mert ha nem is olyan láthatóan, de ki vannak közösítve a világi emberek köréből, akik igazán felvállalják az életükben az ő hitüket és ezzel együtt az Istent.
Ma sem lehet az embereket olyan körbe elhívni, hogy vegyenek részt esetleg egy előadáson, vagy beszélgetésen és ne csak a saját maguk alkotta törvények szerint éljenek, hanem vegyék figyelembe az ő Teremtőjüket is.
Mindez csak akkor válik értelmessé a mai emberek számára, ha nekik ebből valamiféle anyagi előnyük származik, mert ma a világot a pénz és az erőszak uralja, vagyis aki ezt létbehívta, az ellentét, az bizony a mai napig is megkeseríti a jó szándékú, igaz emberek életét.
Azok számára, akik nem akarnak semmiféle közösséghez tartozni, azok már messziről felismerhetők arról, hogy nekik a pénz az ő istenük. Nem akarnak abból kőrböl kiszabadulni és életüket másként élni.
A mai tanítványok élete egyre nehezebb, mert az ellentét csak szórja a magot, az ő tanítását és ezáltal az emberek elbizonytalanodnak, mert nincs minden esetben felismerésük, hogy mi is az igazság.
Az Isten pontosan azért küldött olyan embereket, akiket most nem tanítványoknak hívnak, hanem inkább a névtelenségbe burkolózva végzik azt a feladatot, amit az Isten rájuk bízott.
A mai időkben nagyon sok olyan ember van, aki ezzel segíti az Isten által küldött emberekhez azokat, akik arra rászorulnak.

Minden időben éltek olyan emberek a földön, mint Jézus idejében, akik csak arra voltak hívatva, hogy előkészítsék az Úr útját. A mai időszak is hasonló, mint régen volt, hogy azokat az embereket, akik hisznek az igaz tanításban, azok egy kicsit kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert nekik az a feladatuk, hogy azt tegyék, amivel őket leszületésük előtt Jézus megbízta.

Nagyon sokféle tanítás kering a földön jelenleg, mert megadatott az emberiségnek, hogy legyen lehetőségük a felismerésre, hogy melyek azok a tanok, amik összeegyeztethetőek a jézusi tanítással, mindenkinek a maga számára kell, hogy felismerje az igaz Istent, a benne lévő tudása által.

Az Isten a parancsolatokban felhívta az emberek figyelmét arra, hogy ne csak azt tegyék, ami nekik jó, hanem a többi emberhez is ugyanolyan jósággal viselkedjenek. "Szeresd felebarátodat, mint önmagadat."
(Imre Margit)

 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.07.24 23:03 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#1725
A.M. Timea (Felhasználó)
Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek
Adminisztrátor
Hozzászólások: 360
graphgraph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 7 hónapja  
Horváth Gábor:
Világíts, tégy jót!


;Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.; Máté 5: 16.
Tulajdonképpen a világosság értékét, mibenlétét akkor tudjuk igazán érteni, értékelni, ha egyszer sötétségbe kerülünk. Addig a világosság olyan természetes. De amikor nem látszik lábunk előtt az út, sötét éjbe vész minden, akkor vágyakozunk igazán a világosság után. Honnét ered az a világosság, amelyre nekünk oly nagy szükségünk van? Jézustól hallottuk: ;Én vagyok a világ világossága: a ki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága.; (Ján. 8: 12.) ;Az Isten világosság és nincsen ő benne semmi sötétség.; (I. Ján. 1: 5.) Tehát Isten a világosság forrása és ez az igazi világosság (Jézus Krisztus személyében) eljött már e világba, amely megvilágosít minden embert, akik befogadják Őt! A bűn miatt minden ember sötétségben van, és csak Isten az, aki világosságot gyújthat az emberi szívekben!

Isten kihívott minket a sötétségből a világosságba! ;Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket; (I. Péter 2: 9.) ;Mert az Isten, a ki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben; II.Kor. 4: Ezáltal mi a világ világossága lehetünk, és ennek meg kell látszania! Ez egy küldetés a számunkra, hogy fényt árasszunk az emberiség felé, hogy általunk megismerjék az emberek az igazi világosságot! Hogy ők is a sötétségből a csodálatos világosságra jussanak! Az az ember, aki megszokta a sötétséget, nem akar a világosságra jönni, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká ne legyenek. De aki már megismerte a világosságot és a tisztaságot, az már nem akar visszamenni a sötétségbe! Mert miért térne vissza a rab, ha szabad lett, önként rabéletre szánva magát? Egy külföldi testvérünk nagyon megragadó történetet mondott, amire mindig emlékezni fogok: A régebbi időkben lent a bányában, vagy ezer méter mélyen lovakat használtak a különböző anyagok mozgatására. Ebbe a mélységbe már semmiféle fény nem szűrődött be, és ezek a lovak ott éltek lenn állandó koszban, porban, és ehhez teljesen hozzá is szoktak. Egy idő múlva ki akarták hozni ezeket az állatokat a felszínre, hogy letisztítsák őket. De amikor a fény körülvette az állatokat, minden erejükkel tiltakoztak ez ellen. Legalább tíz ember kellett, hogy kihúzzanak egy lovat a világosságra. Amikor sikerült, fokozatosan hozzászoktatták a fényhez, és minden szennytől megtisztították. Egy idő múlva, amikor vissza akarták vinni a bányába őket, még jobban tiltakoztak, mint amikor kihozták.

Az emberek sem akarnak a fényre jönni, nekünk kell a világosságot megismertetni velük. Isten nem azért hívott ki minket a világosságra, hogy csak mi magunk sütkérezzünk a kegyelem napsugarában, hogy fényünket véka alá tegyük, hogy elrejtsük, és nem beszéljünk Istenről, hanem hogy az Ő lényét, az Ő világosságát messziről észrevegye rajtunk minden ember! ;Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok!; (Eféz.)

Ez a világosság jó cselekedetekben lesz látható életünkben! ;Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.; Máté 5 ahhoz, hogy valaki jót tudjon tenni, szeretetre van szüksége.;Aki azt mondja, hogy a világosságban van, és gyűlöli az ő atyjafiát az még mindig a sötétségben van. A ki szereti az ő atyjafiát a világosságban marad.; (I. Ján. 2: 9.)

Folytatás következik

 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.08.05 12:35 Név: A.M. Timea.
 
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
  A téma lezárása megtörtént.
#1726
A.M. Timea (Felhasználó)
Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek
Adminisztrátor
Hozzászólások: 360
graphgraph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Vá: A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 7 hónapja  
Előző folytatása
Néhány jó cselekedet:

Meglátogatni a betegeket. A betegségben az ember könnyen elcsügged, és egyedül érzi magát. De milyen jó érzés, ha megtapasztalja a beteg, hogy vannak szerető testvérei, akik meglátogatják, gondolnak rá, osztoznak fájdalmában. ;Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám. Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.; (Máté 25: 35-36,)

Megkönyörülni a szegényen. ;Mert a szegény nem fogy ki a földről, azért én parancsolom néked, mondván: Örömest nyisd meg kezedet a te szűkölködő és szegény atyádfiának a te földeden.; (II. Móz. 15: 11.) egy vers nagyon szépen tükrözi ezt a gondolatot: Egy Paavó nevű gazda él gyermekével, asszonyával egy ősvadonban, egy fagyos tanyán fönn északon. Ez a gazda vetett, várt, s az Úrtól kért földjére áldást. Első éven minden vetését elsöpörték a természeti csapások, mégis azt tudta mondani: Megpróbál, de le nem hágy az Isten! Felerész kérget sütöttek a kenyérbe, az állatok árán ismét vetett, de vetése megint kárba veszett. De Paavó újra tudta mondani: Megpróbál, de el nem hágy az Isten! Dupla kéreg sült a kenyérbe, dupla széles árkot ásott, maradék állata árából rozsot vett, vetett és az Úrtól várt földjére áldást. És a fagy, az áradás, a jégeső mind távol maradt és a szél ringatta az aranyló kalászokat. Az asszony örömmel kiáltotta: Kapj sarlóra vígan! Felvirradtunk boldogabb napokra. Sutba dobjuk már a fakérget, étkünk tiszta rozsból sült kenyér lesz! Paavó így felet: Asszony, asszony, elbuknánk a próbán, éhező testvért, ha cserbenhagynánk! Felerész kérget süss a kenyérbe, mert elfagyott a szomszédunk vetése! Igen, Isten nem azért áld meg és halmoz el javaival, hogy dúskáljunk benne, hanem hogy észrevegyük a rászorulót, a szegényt, a szűkölködőt és adjunk neki!

Erősíteni az erőtelent. Tulajdonképpen a jó cselekedeteknek lényege az, hogy nekünk kell észrevennünk, hogy kinek, mikor és milyen formában segíthetünk. Egy lelkileg erőtelennek nem biztos, hogy pénzre van szüksége. Ha valakinek nincs mit ennie, hiába akarunk ruhát adni neki, mert nem arra van szüksége. Hogy észrevegyük, hogy valaki lelkileg erőtelen, nyitottnak kell lennünk mások felé. ;Nyisd ki a szemed, akkor segíthetsz!; Nem burkolózhatunk magunkba, hogy mi erősek vagyunk, és másokkal nem foglalkozunk, mert akkor véka alá rejtettük, amit kaptunk, és nem fénykedünk vele. Erősnek kell lennünk az Úrban. Ha mi is erőtlenek vagyunk, akkor hogyan tudnánk másokat erősíteni? Sajnos, többen vannak, akiket erősíteni kell, mint akik erősíteni tudnak. Hogy mi segíteni tudjunk, ahhoz feltétlenül kell lennie lelki kapcsolatnak erőtlen testvérünkkel. Úgy tudjuk bizalmát elnyerni és ő úgy tudja segítségünket elfogadni. A kapcsolatot annak kell megteremtenie, aki segíteni akar. Sokszor az is segít, ha türelmesen meghallgatunk valakit, és néhány biztató szót szólunk, az Ige szavaival bátorítjuk megfáradt testvérünket.

Felkarolni az elesettet. Sokszor látjuk elesni atyánkfiait. Kikerülhetjük, hogy ;mi nem avatkozunk bele, jól kibeszélhetjük, hogy ;lám-lám, hát ő is, és éppen így?"de le is hajolhatunk irgalmas szívvel, eltakarva hibáját, felsegítve sok-sok könyörgéssel és jóindulattal. Akkor vagyunk irgalmasok, ha gyengéd, figyelmes együttérzéssel fordulunk a betegek, szegények, elesettek felé. Gondoljuk meg, hogy mi is elestünk már, vétkeztünk annyiféleképpen, és milyen jólesett a sok kritika között egy-egy megértő, felkaroló szó, ima. ;Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; (Máté 7: 12.)

Vendégszeretet gyakorlása. ;A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által némelyek, tudtokon kívül, angyalokat vendégeltek meg.; (Zsid. 13:) ;Legyetek egymáshoz vendégszeretők, zúgolódás nélkül.; (I.Pét.4:9.) Saját életemből szeretnék egy bizonyságot elmondani, ami nagy hatással volt rám és példát adott, hogy én is így cselekedjek mindenkor. Közel öt évvel ezelőtt nászúton voltunk feleségemmel, és mivel azon a vidéken jártunk, felkerestük a miskolci gyülekezetet. Vasárnap reggel mentünk oda először. Nem volt semmiben sem hiányunk, pénzünk, ételünk volt elég. Az Istentisztelet végén hárman vagy négyen hívtak hozzájuk ebédre. Köztük volt egy idős testvérnő, aki el sem mozdult mellőlünk, úgyhogy mindenképpen hozzájuk kellett mennünk ebédre. Még a buszra sem engedett jegyet venni, hiába mondtam, hogy van pénzünk, elsőnek szállt a buszra és megvette a jegyeket. Ez a testvérnő egy háztartásban lakott hívő lányával és annak hitetlen férjével, és azok gyermekeivel, és nem lehetett őket egyáltalán gazdagnak mondani. Mégis a hitetlen férjnek és hívő feleségének a legtermészetesebb volt, hogy minket vendégül lássanak. Ezt azért írom le, mert rám akkor nagy hatással volt, és példa lett ez a testvérnő, ahogy kihasznált minden alkalmat, hogy a vendégszeretetet gyakorolja. Jól esett az a szerető melegség, ahogy fogadtak bennünket, ismeretleneket. Kívánom, hogy legyen példa mindnyájónknak!

Kölcsönadás. Jézus mondja: Aki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól; (Máté 5: 42.) ;Hanem örömest nyisd meg a te kezedet néki, és örömest adj kölcsön néki, a mennyi elég az ő szükségére, ami nélkül szűkölködik.; (V. Móz. 15: 8.) Igyekeznünk kell arra, hogy úgy osszuk be a mi javainkat, hogy lehetőleg ne kelljen kölcsönkérnünk. Nem szabad könnyelműen élnünk. Mégis előfordulhat, adódhat olyan helyzet, amikor nem tudunk megbirkózni anyagi nehézségeinkkel segítség nélkül. Ilyenkor milyen jól esik az önzetlen segítség! Egy bizonyság: Valakinek anyagi segítségre volt szükség, és megtehettem, hogy segítsek. Egy idő múlva úgy alakult, hogy nekem volt szükségem hasonló segítségre, és volt, aki nekem tudott segíteni! Csodálatos dolog az Úr útján járni! Az Ige is így int minket: ;Bizonyára adj néki, és meg ne háborodjék azon a te szíved, mikor adsz néki; mert az ilyen dologért áld meg téged az Úr, a te Istened minden munkádban, és mindenben, a mire kezedet veted.;(V. Móz)
Csak úgy adhatsz másnak, ha Tőle veszel,
Ha átformál téged, s te mássá leszel!
Ragyogni, örülni, szeretni csupán
Az tud, ki híven megy a Mester után!

Igen, csak akkor tudunk jót tenni, adni, ha előbb mi kapunk Istentől! Csak Isten fényét sugározhatjuk tovább! És csak azt adhatjuk, amink van. És nem csak a kedves, jó testvérekkel kell gyakorolnunk ezt, hanem az ellenségeinkkel is!
És vigyázzunk! Nem a magunkét adtuk, tehát a dicsőség sem a mienk! Örüljünk annak a kegyelemnek, hogy használ az Úr!
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.08.05 12:47 Név: A.M. Timea.
 
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
  A téma lezárása megtörtént.
#1815
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4041
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 7 hónapja  
Tanítás a tanításról

Egyetlen Tanító van, Isten (a Teremtő), aki különböző fizikai testeken keresztül tanít. Földi értelemben Mester az, kinek testét Isten teljes forrásául választja ki. A Tudást azonban nem szabad a fizikai testhez kapcsolni (mint annak forrása).
Isten tanít minden síkon - legyen az fizikai, mentális, érzelmi, látható vagy láthatatlan stb. Az Ember Isten modellje, melyen keresztül Isten szeretné megvalósítani a Tudást, azaz Önmagának teljességét, a Földön. Minden Emberben benne lakozik Isten, és tanulásunk abban áll, hogy a bennünk lévő Istent minél nagyobb mértékben ki tudjuk nyilvánítani - fizikai testben. Nem saját ízlésünknek megfelelően (fizikai testünkhöz tapadt egónkon átszűrve), hanem olyannak, amilyen. Isten arra tanítja a fizikai testet, hogy megtanulja megérteni és átengedni magán a Tudást és ki is tudja azt nyilvánítani cselekedeteiben.

Mi, Emberek (amikor már fizikai testben vagyunk) nem jelentkezhetünk tanítónak (nem akarhatjuk, hogy elismerjenek tanítóként) Isten dönti el, azzá lehetünk-e. Mi Emberek (amikor már fizikai testben vagyunk) nem választhatjuk ki, ki legyen Mester, Isten választja ki. Mi csak csatlakozhatunk ahhoz, azokhoz, akinek szavai és cselekedetei megegyeznek azzal, mit mi gondolunk, mi szeretnénk tenni. Mi csak kimondhatjuk azt, amit gondolunk - és Isten eldönti sikerült-e Őt megnyilvánítanunk a kimondott szóval, cselekedettel. Ha igen, támogatva leszünk Isten által abban, hogy újabb megnyilvánításának lehessünk eszközei.
Miként minden egyes Emberben benne lakozik Isten (a Teremtő), a Tanító, úgy minden egyes Ember tanít (tágabb értelemben véve). Minden egyes Ember arra tanítja embertársait, aminek megtanítására Isten megbízta őt. Azoknak, és annyi Embernek tanít, akiknek, és ahány Embernek az ő (adott Ember) fizikai testén keresztül jövő tanításra szüksége van.

Ne azt figyeljük ki - emberi fogalmaink szerint - tanító/ mester, vagy ki nem! Ne azt figyeljük ki, milyen tanító! Hanem egymásra figyeljünk! Mert mind tanítók vagyunk, és mind tökéletesen tanítjuk azt, amit tanítanunk kell - legyen az a többiek számára elfogadható, vagy elfogadhatatlan; jól, vagy rosszul megélt. A tanítás tárgyát Isten dönti el, nem mi, Emberek.
A tanítás (tárgya) mindig az, amire az érintett(ek)nek éppen szüksége van. Tanuljunk, fejlődjünk, hogy minél kevesebb rosszul megélhető (= nem, vagy nehezen akarjuk megtanulni) tanítással kelljen szembetalálni magunkat! Tanuljunk (spirituális értelemben véve), hogy egyre bölcsebbek lehessünk, és meglássuk, megértsük miről szól a (nekünk szóló) tanítás!

Nem mindig azt tanítjuk, amiről emberi agyunkkal azt gondoljuk, hogy tanítjuk, és nem mindig azt tanuljuk, amiről azt gondoljuk, hogy most azt tanuljuk. Amíg nem vesszük észre, hogy a pillanat tanítása éppen miről szól, addig nem tudunk tovább lépni az adott (elsajátítandó) tanításon. Szerencsénkre a Teremtő szeret bennünket annyira, hogy újra és újra lehetővé teszi ugyanannak megtanulását - ha elsőre nem sikerülne! Ezért az ismétlés ne érintsen bennünket rosszul - Isten szeretete és türelme irányunkban! Isten adja a lehetőségeket, nekünk pedig "csak"annyi feladatunk marad, hogy figyeljünk, felfigyeljünk, megértsünk, elfogadjunk és gyakorlatban megvalósítsunk.

Tanításon értsünk Isteni tanítást, ami nem csak lexikai tanítás, ami lehet a türelem, a tolerancia, az ítélkezés mentesség, elfogadás, megértés stb.stb. tanítása.. bármi, amiről Isten (Teremtő) úgy gondolja, hogy még tanulnunk kell ahhoz, hogy cselekedeteinkben történő megnyilvánítása egyenértékű legyen az Isteni megnyilvánulással
(forrás: tudatos lét)



 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.08.29 19:53 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
#1933
A.M. Timea (Felhasználó)
Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek
Adminisztrátor
Hozzászólások: 360
graphgraph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
: A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 6 hónapja  
.



Nem mintha ezt már elnyertem volna, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy el is érjem ...
(Fil 3, 12)
Pontosan lefordítva: ;Nem mintha már befejezett volnék." Az apostol a tökéletesek közé számítja magát, de még nem nyert a munka befejezést benne, még nem ért célba. Még fut és harcban van. Próbák várnak még rá, mindenekelőtt a legnagyobb próba: élete vége, ami számára a mártírhalált jelentette. Még van tanulnivaló az ő számára is (2 Kor 1, 9).


Tökéletesnek kell lennünk, de nem vagyunk készek addig, amíg ebben a testben élünk.
Gyakran találkozunk keresztyénekkel, akik úgy viselkednek, mint akik már ;készek." Az embernek az a benyomása, amikor hallgatja őket, mintha már minden nehézségen túljutottak volna. Ez nem az érettség jele, hanem az éretlenségé. A kegyelem elnyerésének első napjaiban az ember valóban szinte átugrik a kísértéseken és akadályokon. Könnyen túl sokat képzel aztán magáról. Idővel a régi rossz hajlamok és szenvedélyek sokszor még erősebben jelentkeznek, mint megtérésünk előtt. Akkor fájdalmasan ébredünk rá, hogy még messze vagyunk a céltól és benne vagyunk a harc hevében. Valaki, aki mély belső sötétségbe került, elmondta, hogy megtérése után azt gondolta, hogy most már felesleges is imádkoznia. Éppen ez lett az oka a belső sötétségnek, ami rászakadt. Akit Jézus megragadott, annak mindig újabb és mélyebb megtapasztalásai vannak az Ő élő hatalmáról, de a saját halott állapotáról is. Az apostol szüntelenül azon fáradozott, hogy Krisztusban maradjon. Jézus feltámadásának az erejét és a szenvedéseiben való részesülést kívánta mindig jobban megismerni, hogy az ó ember végleges elhalása révén hasonlóvá legyen az Ő halálához.

Hit által igazak, tiszták és szentek vagyunk Krisztusban. Mindenünk van őbenne, de még távolról sem látjuk át teljesen, mit jelent ez a mi számunkra. Még kevésbé használjuk fel mindazt, amit benne kaptunk. Lépésről lépésre kell előrejutnunk.Az igazi keresztyénség sajátságos módon kapcsolja egymásba a nyugalmat és a mozgást.
A hívő ember pihen a kegyelemben és az új élet, bizonyosságában, de ugyanakkor folyton előre halad, soha nem teszi ölbe a kezét és a kegyelmet nem használja nyugvópárnának. Aki lelkileg nyugalomba vonul, az elszegényedik. Ha kitartóan ellenállunk a bűnnek, még meghódításra vár a szeretet óriási területe.

Carl Eichhorn
Isten műhelyében

 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.09.29 15:02 Név: A.M. Timea.
 
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
  A téma lezárása megtörtént.
#2112
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4041
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
A tanítványok élete, feladata és felismerése.... 9 éve, 3 hónapja  
Istenre való hagyatkozás


Miért vagy nyugtalan? Engedd, hogy Én vegyem kezembe minden dolgodat, Én gondoljak mindenre. Semmi mást nem várok tőled, csak odaadást, és semmiért sem kell aggódnod többet. Mondj búcsút a félelemnek és csüggedésnek, ami azt mutatja, hogy nem bízol Bennem. Bízz Bennem vakon.
Az önátadás azt jelenti, hogy gondolataidat elfordítod a bajokról, a nehézségekről és minden problémádról. Mindent a kezembe teszel: "Uram, legyen meg a Te akaratod. Te gondoskodj rólam. Uram, köszönöm, hogy mindent a kezedbe veszel, és mindent megoldasz, ahogy nekem a legjobb."
Ne feledd, ha azon gondolkodsz, mik lesznek tetteid következményei, az ellentétes az önátadással. Ha arra gondolsz, hogy valaminek veszélyes következménye lehet, azt mutatja, hogy nem bízol irántad érzett szeretetemben, nem érzed, hogy életed vezetésem alatt áll, és hogy semmi sem kerülhet meg Engem.
Sose gondolj arra, hogyan fog ez vagy az a dolog végződni? Mi történhet? Ha elragad ez a gondolat, csak azt bizonyítja, hogy nem bízol meg Bennem. Akarod, hogy törődjek a dolgaiddal? Igen vagy nem? Ha igen, ne aggódj miattuk. Csak akkor vezetlek, ha teljesen átadod magad Nekem. Ha másik útra kell vezesselek, az éppen az lesz, amit szeretnél. A karomban viszlek.
A vita, aggódás, gyötrelem komolyan nyugtalanít, felizgat téged. Minden jutalmat az akaratod ad meg. Sokat megteszek, ha anyagi vagy lelki szükségben, csöndben, behunyt szemmel várakozva Hozzám fordulsz: "Te gondoskodj rólam". Sokat kapsz, ha imádban teljesen Rám hagyatkozol. Ha fájdalmat érzel, Hozzám imádkozol, és Én közbelépek, ahogy kívánod. Annak ellenére, hogy nem hagyatkozol Rám, elvárod, hogy megtegyem, amit kérsz.
Ne úgy viselkedj, mint a beteg, aki az orvosnak mindig megmondja, milyen kezelést kér. Ne tegyél így. Ha rossz körülmények közé jutsz, inkább azt mondd: "Uram, magasztallak Téged, és köszönöm a bajt, a szükséget. A múlandó, földi életben rendezz mindent úgy, ahogy Neked, Uram örömet okoz. Te tudod legjobban, számomra mi a legjobb."
Néha úgy érzed, a csapások száma nő, ahelyett, hogy csökkenne. Ez ne zavarjon meg. Hunyd be a szemed, és hittel szólj Hozzám: "Legyen meg a Te akaratod. Gondoskodj rólam." Ha így gondolkodsz, csodát tapasztalhatsz, ha szükség van rá. Csak akkor segítek dolgaidban, ha teljesen megbízol Bennem. Mindig gondolok rád, de csak akkor tudok neked tökéletesen segíteni, ha teljesen Rám hagyatkozol.
(forrás:lampert.tvn.hu)


 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.11.29 17:24 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A téma lezárása megtörtént.
Az elejére Hozzászólás a témához
Támogatja a FireBoardegyenesen az asztalra hozza a legújabb hozzászólásokat