Jézus a fény
Üdvözöljük, Vendég
Kérjük, hogy jelentkezzen be vagy regisztráljon.    Elfelejtette jelszavát?
A végére Hozzászólás a témához Kedvencekhez hozzáadta: 0
TÉMA: Piramisok
#1793
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4760
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Piramisok 10 éve, 3 hónapja  
Hogyan épülhettek a piramisok?

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist a Gizai síkságon, Kairo közelében emelkednek a híres-hírhedt egyiptomi piramisok. Az ókori világ hét csodájából egyedüliként - és legöregebbként - fennmaradt emlékművek már több mint négy és félezer éve őrzik a Nílus bal partját. Időszámításunk előtt 2700 körül kezdtek el az egyiptomi Óbirodalom fáraói piramisokat építeni. Az építményeknél megfigyelhető a piramisépítés technikájának 8 bármi is legyen az) fejlődése.
A legrégibb a szakkarai, ún. lépcsős piramis. Nevét arról a sajátosságáról kapta, hogy esküvői tortához hasonlóan egyre kisebb alapterületű emeletekből áll. Ez a piramisverzió viszonylag könnyen felhúzható, és - a többivel összehasonlítva - nem is túl impozáns, ezért a fáraók nem is elégedtek meg vele.

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem első nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az igazán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dőlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedő építmény meglehetősen instabil.
A falak dőlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felső harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.
Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekből álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felső részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettőnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.

A piramisok közül messze a legimpozánsabb a Kheopsz (Nagy) Piramis. 137 méteres magasságával és kb. 6,4 millió tonnás súlyával a világ egyik legnagyobb magában álló épülete mind a mai napig. Szinte hihetetlen pontossággal építették: 229 méterszer 229 méteres alapjánál a méreteltérés nem haladja meg a húsz centimétert, kövei olyan simán illeszkednek egymáshoz - minden kötőanyag nélkül, hogy réseik közé egy papírlapot sem lehet becsúsztatni. Fénykorában az épületet fehéren ragyogó márvány és homokkő burkolat borította, a tetetjét elektrumból készített sziporkázó csúcsdísszel koronázták. Föld alatti templom és kazamatarendszer, több száz kőből faragott szobor - köztük a híres Szfinx - tartozott hozzá.
(ismeretlen)


 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.08.21 20:53 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
#1848
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4760
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Piramisok 10 éve, 3 hónapja  
A gizai nagy piramis

Hogy miként épült, nem tudjuk. Herodotos úgy írja: 30 évig építette mintegy 100.000 rabszolga. Mások úgy gondolják, akkor építették a lakosok, amikor a Nílus áradása miatt lehetetlen volt a földeken dolgozni. Feltevések szerint Krisztus előtt 2589 és 2566 között épült (újabb kutatások - pl: John Anthony West; Adrian Gilbert; Rudolf Gantenbrink szerint - ennél jóval korábban, kb. Kr.e. 10400 körül), több mint 2.300.000, egyenként 2,5 tonna súlyú kőtömb felhasználásával. A munkálatok pontos időtartama nem ismert.

A gízai Nagy-piramist (más néven Hufu-piramis vagy Kheopsz-piramis, ókori nevén Ahet Hufu, "Hufu fényhegye") az egyiptomi óbirodalmi Hufu (görögösen Kheopsz) fáraóról nevezték el. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül.

Hufu piramisa építésének valódi célját még szintén nem sikerült megfejteni (bár sokan gondolják úgy, hogy a Nagy Piramis a fáraó temetkezési helyéül épült, ez valójában nem bizonyított).

Érdekességek a piramissal kapcsolatban

- a piramis gránit tömbökből is épült, ezek megmunkálása réz szerszámokkal komoly nehézségekbe ütközik.

- az egyiptomiaknak réz szerszámaik voltak, a vasat elvileg még nem ismerték.

- a belső munkálatokhoz nem használhattak kormozó fényforrást (mécses, fáklya stb.), mert ezeknek nyoma maradt volna a falakon.

- az építéshez használt gránittömbökből vett mintákról kiderült, hogy azok a piramisoktól 800km-es távolságban lévő egykori bányából származnak.

- egy elmélet szerint (radon elmélet) az ókori egyiptomiak ismerhették a radioaktivitást és a piramis belsejét - az építés közben esetlegesen bejutott kisebb állatoktól valamint a sírrablóktól is - az ún. "alfa sugázással" védték és fertőtlenítették. A mészkő mint üledékes kőzet tartalmaz radont, amely a sziklás alappal, illetve a gránittal kölcsönhatásba lépve radon gázt hozhat létre, melyből egy rendkívül mérgező ólom izotóp - 210PB - keletkezik, melynek felezési ideje 22,3év és az emberi szervezetre is rendkívül káros. Egy kisebb adag radon sugárzás általános testi legyengüléshez, rákos daganatok kifejlődéséhez vezethet, újabb kutatások szerint az örökítő gének is sérülhetnek.

- a piramisok mellett található Szfinx-en az özönvíz nyomait találták, ami arra engedte következtetni a kutatókat, hogy a három nagy piramis nem Kr.e. 2500 körül, hanem jóval korábban épült - Kr.e. 10500 körül - a Szfinx-ből alagút vezet a Hufu piramishoz
Az újabb kutatási eredmények szerint a három nagy piramist az Orion csillagkép középső három csillaga - építéskori - konstellációjának megfelelően építették. (ismeretlen)


 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.09.07 22:29 Név: Margit.
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
#1859
A.M. Timea (Felhasználó)
Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek
Adminisztrátor
Hozzászólások: 360
graphgraph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Piramisok 10 éve, 3 hónapja  
.Kormos Erik: Kalandozások a Piramisok országában
részlet


Amit biztosan tudunk, hogy az egyiptomi vallás nem az emberi életet, hanem a halált helyezte a gondolkodás központjába. Ezért életük is a halál utáni életről szól, nem a halál előttiről. Úgy gondolták, hogy a fáraók az istenek földi megtestesítői, ezért haláluk után áthajóznak a holtak birodalmába, ahol örök fény van. Nem csak a fáraók, de mindenki, aki részt vesz a fáraó halotti kultuszában, hasonlóan jó halál utáni lehetőségeket tudhat magáénak. Ezért, megtiszteltetés volt részt venni a piramisok építésében! Ma már tudjuk, hogy a gízai piramisok építésénél nem minden esetben dolgoztak rabszolgák. Nagy részük fizetett alkalmazott volt, sokan, pedig vallási hitből vettek részt a munkálatokban, minden ellenszolgáltatás nélkül. Hérodotosz feljegyzései szerint 100 000 ember vett részt egy ilyen építkezésen. Minden hihetetlennek tűnő tény ellenére lehetett egy ekkora tömeget fanatizálni a vallással, hogy emberfeletti munkát végezzenek. A teljesítményük mindezekkel együtt valóban lenyűgöző volt: Egy-egy kő súlya átlagosan 2,5 Tonna. Ahhoz, hogy 20 év alatt elkészüljön, naponta átlagosan 315 kőtömböt kellett helyre rakni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a Nílus áradásakor a földművelés is feladatuk volt, lehet, hogy még ennél is többet! Ezt csak egy fanatizált tömeg volt képes elvégezni. Ma már a számítógépek világában, elképzelhetetlen, hogy nem volt érték egy ember élete, hanem "mindenki egy célért" küzdött, s cél nem más volt, mint a halál utáni nyugalom megtalálása!

Egyiptomból természetesen ez a felfogás eljutott más kultúrákba is. A gízai fennsíknál Kefren fáraó piramisa mellett 1954-ben Kamal -el Malakh talált egy fáraó kora béli fa hajót. Innen tudjuk, hogy nem csak legendaként, de vallásos szertartásként életében is űzte a fáraó a halott kultuszt. Éltében a Níluson hajózott, hogy a Nap és Nílus, mint két fő szimbólum, közvetítsék az isteni erőt az uralkodónak, halála után pedig úgy gondolták, hogy ugyanazzal a hajóval jutott át a fáraó lelke Oziriszhez, vagy Ré-hez, a napistenhez. Később a görögök legendáiban is tovább élt ez a szemlélet. Ők úgy gondolták, hogy a halál után egy folyón a révkalauz visz át egy hajóval a túlvilágra. Ezért a halottaikat, mielőtt elhamvasztották szemeikre egy-egy pénzdarabot tettek, hogy legyen mivel fizetni a révkalauzt.

Ebben a különös országban ma is sok találgatásra okot adó, feltáratlan terület van. Nem ritka, hogy a homokból előkerül egy múmia, ami 4000 éves. Mégis mindemellett, jól megfér egymással a múlt és a jelen, jövőt idéző kérdésekre keresve a választ: Lesz -e értelmes élet a földön évezredek múlva? Hogyan s miért pusztultak el az ókori civilizációk? Túlélte -e az ókort az a szellemiség, ami műemlékeket állított uralkodói dinasztiáknak? Miközben megtekinthetünk páratlan műalkotásokat, amik hívogatnak bennünket, hogy elmélkedjünk titkain, láthatjuk hogyan küzdöttek az ókor emberei bennünket is érintő problémákkal! Azt is, hogy mi éppen olyan kiszolgáltatottak vagyunk a természet viszontagságainak, mint ők, s rájöhetünk, hogy mindent egy természetfeletti Hatalom irányít!

Forrás: Felfedezések
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.09.11 12:00 Név: A.M. Timea.
 
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
#1860
A.M. Timea (Felhasználó)
Irgalom, békesség és szeretet adassék nektek
Adminisztrátor
Hozzászólások: 360
graphgraph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
: Piramisok 10 éve, 3 hónapja  
.


Kairó környékén évente átlagosan csak 6 napot esik az eső. Ha délebbre utazunk 600 km-re a Nílus mentén, már évente csak mindössze egyszer esik, s a Királyok Völgyében, pedig gyakorlatilag soha sem esik. Ez nem kedvező klíma egy közép - európai turistának, de annál inkább a régészeti leleteknek! Ez tette lehetővé, hogy El-Gíza fennsíkján, ahol a piramisok állnak és egyébként csak néhány kilométerre helyezkednek el Kairótól, ép leletekre bukkanjanak a régészek. Ezekből a leletekből megállapították, hogy akik a piramisok építésén dolgoztak, aligha éltek tovább 30 éves koruknál a nehéz fizikai munkák miatt s mintegy 10-12 évet dolgozhattak, de annál többet semmiképp. Egyes csontvázak olyan mértékben deformálódtak a súlyok emelése miatt, hogy komoly kérdést vet fel a kutatókban, hogyan lehetett összeegyeztetni az élettel ezt a fizikai terhelést.

A piramisokat mészkőből és gránitból építették, a lakóházakat vályogtéglából. Egész városok, mint Théba, Amarana, Memphis elpusztultak, csak a kövek maradhattak fenn, de a piramisok, és a temetkezési templomok, mauzóleumok ma is állnak.Van néhány tény, ami a mai világban erősen gondolkodtatóba ejt bennünket.

Az asszuáni gát építésénél veszélybe került a Szaud Arábia határán épült Abu Szimbel emlékmű. Ez a Nasszer Duzzasztó mellet helyezkedik el, Philae szigetétől 100 km-re. Így az UNESCO 1982-ben úgy döntött, hogy megmenti. A II. Ramszesz isteni erejét demonstráló emlékművet darabokra fűrészelték, majd 65 m-rel magasabban összeillesztették újra. A munkához komoly erőgépek kellettek, s így is 2 cm-es hibahatárral dolgoztak. Az ókori egyiptomi építészek mindent egy darabból faragtak ki, szétfűrészelés nélkül szállították egyik helyről a másikra. A gízai piramisok köveinél az illesztési hibahatára 2 mm, annak ellenére, hogy 2-200 Tonna tömegű, néha nagyon kemény gránit tömbökről van szó. Ezek a tények sok találgatásra adtak már okot. Erich von Daniken szerint UFO technikával építették a piramisokat, idegenek, akik egy másik civilizáció letéteményesei földünkön. Szerinte e mellett bizonyíték az is, hogy Keopsz piramisának méretei tökéletesek; Felező merőlegese néhány fokkal tér el csupán az Északról Délre meghúzható, földünket átszelő egyenestől, magassága és a kerülete egy ügyes aránypárba állítva, pedig éppen a Pi ~ 3, 14-es számot adja.

Összegezve; bizonyos, hogy azért voltak képesek ez emberek ilyen csodák alkotására, mert másképp gondolkodtak az életről, halálról, mint mi!

Forrás: Felfedezések
részlet
 
Naplózott Naplózott  
 
Módosítás: 2009.09.11 12:19 Név: A.M. Timea.
 
MEGISMERITEK AZ IGAZSÁGOT, ÉS AZ MEGSZABADÍT TITEKET.
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
#2115
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4760
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Piramisok 10 éve  
A priamisok együtt forognak az égbolttal?

A gízai piramisok tájolása régóta foglalkoztatja a kutatókat. A nagy pontosságú észak-déli beállítás csillagászati ismereteket sejtet, de az ősi szövegekben nem találtak utalást arra, hogy az egyiptomiak "égi segítséget" használtak volna. Ma a Sarkcsillag majdnem 1 fokos pontossággal mutatja az északi irányt, de a piramisok építése idején nem volt feltűnő objektum a pólus környékén. Egy új elmélet szerint azonban az i. e. 2500-ban látott égbolt elemzése segíthet választ adni a kérdésre. Ráadásul, ha Kate Spence (Cambridge Egyetem, Anglia) egyiptológus hipotézise beigazolódik, akkor néhány éves pontossággal meghatározható a piramisok építésének ideje, szemben az eddigi százéves hibahatárral.

Általános vélemény, hogy a piramisok észak felé való tájolása abban a hitben gyökerezett, hogy a soha le nem nyugvó csillagok a fáraó örökkévalóságát szimbolizálják. (Annak idején "elpusztíthatatlan" csillagoknak is nevezték ezeket az égitesteket, ma cirkumpolárisnak hívjuk őket.)

A ma ismert Sarkcsillag azonban - mely körül látszólag az összes többi csillag egy nap alatt megfordul - nem volt mindig az égi pólus közelében, s a távolabbi jövőben sem lesz ott. Az égi pólusokat ugyanis a Föld forgástengelyének éggömbön való döféspontjai jelöli ki. A Nap és Hold zavaró hatása miatt azonban a földtengely kb.26 ezer éves periódussal búgócsigaszerű mozgást végez, precesszál. Emiatt az égi pólusok helye is változik. Jelenleg a Sarkcsillag van a legközelebb hozzá, alig háromnegyed fokos távolságra - ezért is kapta a nevét. (Összehasonlításképpen a telihold látszó átmérője fél fok.) 13 ezer év múlva a nyári éjszakai égbolt legfényesebb csillaga lesz a Sarkcsillag. Akkoriban a Dél Keresztje is látható lesz majd hazánkból.

4500 évvel ezelőtt viszont nem létezett látványos sarkcsillag. Spence azonban az égbolt múltbéli látványát tanulmányozva felfedezte, hogy i. e. 2476-ban az északi égi pólus majdnem pontosan egy olyan vonalon helyezkedett el, melyet két viszonylag fényes csillag összekötésével jelölhetünk ki. Az egyik a Mizar a Nagy Göncölben, a rúd törésénél, a másik pedig a Kochab a Kis Göncölben. Ezek a csillagok az északi égi pólus két ellentétes oldalán helyezkedtek el, attól kb. 10-10 fokra. Az egyiptomiaknak nem kellett mást tenniük, mint megvárni, míg egy oszlop mögött mindkét csillag el nem tűnik az égbolt forgása következtében. Ekkor az általuk kijelölt égi vonal is függőlegesen állt, közepén az égi pólussal, vagyis ki volt jelölve az északi irány!

Spence több piramis alapéleinek tájolását vizsgálta meg, és igen érdekes eredményre jutott. Az i. e. 2600 és 2300 között épült piramisok alapélei fokozatosan "elfordulnak" nyugatról keletre a pontos északi irányhoz képest. Ennek oka természetesen a precesszió. Az északi égi pólus i.e. 2476-ban volt a legközelebb a Mizar-Kochab vonalhoz, ennek megfelelően az akkoriban épült Kheopsz-piramis alapélei néznek a legpontosabban északi irányba. Előtte és utána az északi égi pólus messzebb volt a nevezetes vonaltól, így a fenti módszer rosszabb tájolási eredményekhez vezetett.

A két csillag helyzete bármely időpontra megállapítható. Egy adott piramis építésének időpontja az alapélek északtól való eltérésének mértékéből - ha az esetleges mérési hibákat is figyelembe vesszük - néhány évre pontosan kiolvasható. Ezek szerint a Kheopsz-piramist i. e. 2485 és 2475 között kezdték építeni. (A Nature cikke nyomán)

folytatása következik
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
#2116
Margit (Adminisztrátor)
Adminisztrátor
Hozzászólások: 4760
graph
A felhasználó távol van Kattintson ide a felhasználó profiljának megtekintéséhez
Piramisok 10 éve  
folytatása az előzőnek


A Nagy Piramis már az ókorban is a világ egyik csodájának számított, és az akkoriban csodának számító építmények közül ez az egyetlen, melyet nem tépáztak meg az évezredek. Óriási kőtömbjei dacolnak az idő vasfogával. A piramis rendeltetése azonban még mind a mai napig nem nyert biztos magyarázatot. Az a feltevés, hogy a Nagy Piramis szintén királyi temetkezési hely volt, csupán analogikus következtetés, nem pedig bizonyított tény. Helyzetének, alakjának és méreteinek különlegessége, mindenekelőtt azonban a járatok és a kamrák egyedül itt látható elrendezése, máig rejtélyt jelent a világ számára. Fennköltsége szinte mágnesként vonzotta és vonzza még ma is az embereket, és megosztottságot idézett elő az emberi szellemek körében: Az egyik oldalon azok állnak, akik a száraz tényeket gyűjtögetik, melyeket azután nem tudnak értelmezni, a másik oldalon pedig azok, akik a tudás birtokában megépített "kőhegyben" még titkos, rejtett ismereteket sejtenek.

Már a piramis külső formája is elgondolkodtató: egy olyan építmény áll előttünk, mely nem más, mint egy egyszerű geometriai forma. Ám micsoda forma! Itt alkalmazták először a tetraéder alakot, a szabályos négyoldalú gúla alakját, mely sajátos szimbolikus jelentéssel bír: Ez az egyetlen test, mely négyzet formából - az anyagi teremtés ősi jelképéből - emelkedik fel folyamatosan és arányosan a csúcsig, ahol "elillan" az anyag. A piramisnál még egyértelműbb, mint az eget ostromló gótikus dómoknál, hogy ez a világos egyszerű forma a testet öltött vágyódás, a Fényhez vezető út képmása.

Tehát jó néhány okunk van azt feltételezni, hogy a Nagy Piramis építői már nem csupán olyan csillagászati, földrajzi és mindenekelőtt matematikai ismeretekkel rendelkeztek, melyeket csak évezredekkel később fáradságosan és apránként "fedeztek fel" újra, hanem a Teremtésről egy olyan tudás is a birtokukban volt, ami a Fénytől elfordult emberiség történelme során már elveszett. Ez az oka annak, hogy a Nagy Piramis időtálló bizonyítékát többé nem vagyunk képesek megérteni.

Ézsaiás próféta ezt írja: "Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptom földjének közepén, határán pedig az Úrnak szentelt oszlop. A Seregek Uráról tanúskodó jel lesz ez Egyiptomban." (Ézs. 19,19-20)

Ézsaiás vajon a Nagy Piramisra gondolt? E piramis az Ézsaiás-korabeli Alsó-Egyiptom - Nílus-delta által határolt - geometriai középpontján és egyúttal Felső-Egyiptom határán helyezkedik el. Ezáltal kétszeresen is "Egyiptom közepén", de kétszeresen "a határon" is áll a piramis, mivel a Gizai-fennsík alkotja egyúttal a határvonalat a termékeny Nílus-delta és a sivatag között. A Nagy Piramis lenne tehát az Úr oszlopa?
(ismeretlen forrás és szerző

)
 
Naplózott Naplózott  
 
--
``Legyek én gyertya, csendes eszköz, szolgája az égi fénynek, Hogyha Istenem úgy akarja, ne tudjam kiért, s kikért égek.``
  A hozzászólást mindenki csak regisztráció vagy bejelentkezés után teheti meg!
Az elejére Hozzászólás a témához
Támogatja a FireBoardegyenesen az asztalra hozza a legújabb hozzászólásokat