A túlvilági élet-----2007.12.12. PDF Nyomtatás E-mail

2007.12.12. 

Minden földi ember amikor elhagyja a fizikai testét és a túlvilágra költözik, annak bizony komoly előjelei vannak az életében. Mindenkor a lélek tisztasága az, ami segíti az embert még a földi életében, hogy átláthassa a következő életében, mármint a szellemi életében a feladatokat. Nem mindig észrevehető módon zajlik az le az emberek életében, mert azt fizikai szemmel nem is lehet észrevenni sem. Csak a lélek készülődése az, amely rámutat arra, hogy neki ott is vannak feladatai, amit a földi élete befejeztével ott fog majd folytatni.

Olyan ez mint amikor a lélek a szellemi otthonában készül a földi életében elvégzendő feladataira. Ott is már jóval a leszületése előtt tanul és tapasztalatokat gyűjt, hogy sikeresen tudja majd megoldani a földi élet feladatait. Ez fordítva is így igaz, mert a földi életében is készül a szellemi otthonában a feladatai folytatására. A lélek sohasem pihen, nem tétlenkedik hanem folyamatosan csak tanul, mert az élet vagyis a teremtés minden mozzanata egy fejlődési folyamat a számára.

Minden alkalommal, amikor a lélek leszületik a földi világba, akkor az már nem a mi akaratunk szerint, vagyis nem az égi akarat szerint cselekszik tovább, hanem a szabad akarata által éli meg a földi életét. Mindig csak addig képes a lélek a helyes döntések meghozatalára, ameddig nem ölt fizikai testet, mert a testben a lélek elveszíti a tájékozódó képességét és tudattalanul cselekszik, Vagyis akkor már nem látja tisztán azt, amit addig ő igaznak és tiszta tanításnak vélt az égi otthonában.

Innentől kezdve a lélek a saját maga akaratán keresztül fog eljutni oda, ahová a feladata által el kell jutnia. Nem mindig sikeres ez a feladat, amit a földi ember magának igaznak és helyesnek vél, mert akkor már rég nem a tiszta tudat irányítja az emberi lelket, hanem a környezet által magába szívott információk hatására már olyan téveszme kerül a birtokába, amitől már csak nagyon nehezen tud megszabadulni.

Ilyenkor szokott az égi segítség megjelenni az ember életében, hogy segítsen neki felismerni a téves helyzetét, és az általa igaznak vélt tanítást felcserélni egy valóban igazi Isteni tanításra, ami a lelkében építő és vigasztaló módon állandóan jelen van a későbbiek folyamán. De ez nem szokott olyan könnyen megtörténni, mint ahogyan ezt itt leírtuk, mert az emberi gyengeség következtében az emberek sokáig nem figyelnek fel az Isten hívó szavára az ő életükben.

Ennek legfőképpen az, az oka, hogy nem figyelnek az emberek a lelkük által küldött intő jelekre, hanem csak a veleszületett, vagyis a szülők által átadott információk azok, amelyek meggyökeresedtek az emberekben. Ettől eltérő információkat nem fogadnak el nagyon sokáig, mondván hogy nincs más csak az amit ők kisgyermekként magukba szívtak.

Ilyenkor az Isteni kegyelem lehajol az emberhez, hogy segítsen neki felismerni az Igaz Istent, hogy megtapasztalja saját magán, hogy másképpen működik az Isten az emberek között, mint ahogyan azt ők elképzelik. Vannak esetek, amikor az embereknek különféle betegségekből való sikeres gyógyulás következtében, vagy egy szerencsés kimenetelű baleset túlélésből merítve jutnak el odáig, hogy felismerik, hogy valóban nem az a helyes felfogás az Istenről, ahogyan azt ők eddig vélték.

Ekkor már a lélek elkezd a helyes irány felé kacsingatni, de addig még nagyon sok olyan akadályon kell neki átjutni, ami a számára elégé nehéz és néha bizony szomorú is. De ilyenkor már az Isteni kegyelem állandóan figyelemmel kíséri és segítségére siet ha elesik az ember, hogy a kegyelem által ismét talpra tudjon állni és folytatni a megkezdett útját. Az emberek nagyon sokszor csak akkor eszmélnek fel, hogy valami megváltozott körülöttük, amikor felismeri, hogy minden sokkal könnyebben megy egy ideje, mint régebben. S akkor már elkezdenek tudatosan is jót cselekedni, hogy felismerve a jót, hogy még többet és többet tudjanak az Isten akarata szerint cselekedni.

De ekkorra a lélek már nagyon felkészült állapotban van, átesett sok-sok megpróbáltatáson és sok számára különös eseményen, amelyek megerősítették őt abban, hogy az Isten akarata által élni a földi életet, nagyon fontos, mert ezzel az ember, vagyis a lélek az elkövetkezendő életét is megalapozza. Vagyis tudatába jutott a reinkarnáció fogalmának, tartalmának és annak következményeinek, így már az emberek ilyenkor tudatos életet élnek, mert törekszenek a jóra, mert a bennük élő szeretet által nem is képesek másra, ha igazán komolyan vették azt.

Az emberek ha akarnak nagyon sok tudásra tehetnek szert, mert nagyon sok olyan információ van a földön, amely segíti az embereket, hogy elfogadják a túlvilági életet is. Mert a túlvilági élet az igazi élet, a földi élet csak hasonmása az igazinak. Ha az emberek már eljutnak idáig, hogy ezt elfogadják, innentől kezdve már építik a jó cselekedeteikkel a túlvilági életüket.

Minden földi ember, aki elfogadja az Isten által nyújtott segítséget az már nem esik olyan ítélet alá, mintha az életében egyáltalán nem foglalkozott volna az Isteni tanítással. Mindig arra gondoljatok minden cselekedetekkel, hogy mennyire fogjátok ezzel megváltoztatni a földi életetek eredményeit. Sohasem azért csináljatok valamit, hogy az nektek jó legyen, hanem az lebegjen a szemeitek előtt, hogy ha azt a feladatot sikeresen megoldod, akkor azzal a teher, amelyet eddig cipeltél az annyival könnyebbé fog válni.

Legyen a szemeitek előtt mindig az a gondolat, hogy az ember nem csak azért él a földön, hogy a földi élet feladatait fizikális szinten elvégezze, hanem a legfontosabb az, hogy a fizikai feladatok által veletek kapcsolatba kerülő emberekkel a kapcsolatodat, hogyan rendezed, milyen a gondolkodásmódod, bizonyos feladatokban, hogyan állsz a megbocsátással embertársaiddal és mennyire vagy képes elfogadni az embereket a saját valóságukban.

Ezek és az ehhez hasonló feladatok megoldása által tud a földi ember fejlődni, mert ha ezeket figyelmen kívül hagyja akkor egyáltalán nincs is értelme a fizikai életének, hiába végzi azt el a legjobb tudása szerint, de az emberi kapcsolataiban nem fejlődik. Mert a szeretetben egyáltalán nem növekedik, mert továbbra is csak a kemény harc és a nemtörődömség a jellemző az ilyen emberre.

Ezért nagyon gondoljátok meg, hogy a kegyelemből kapott földi életet hogyan használjátok fel, amíg arra van lehetőségetek, mert minden olyan feladat amelyet nem végeztek el a földi életetekben, azok a mennyei otthonban már nem pótolhatóak, csak egy újabb testet öltéssel kap a földi ember lehetőséget a hibás feladat megoldására. És mindez lehet, hogy nagyon sok idő múlva lehetséges ismét, mert a leszületés az nem úgy működik, hogy visszatér az emberi lélek az égi otthonába és már rögtön újra leszületik fizikai testbe.

Sokszor több száz évet is kell arra várni egy léleknek, hogy ismét leszülethessen a földi világba a hibái kijavítása végett. És ez idő alatt bizony nincs fejlődés és a lélek addig csak szenved, látva az elrontott földi életének cselekedetit, amelyek előtte sorakoznak. Mindez nagyon nagy fájdalmat okoz a léleknek, mert akkor már tisztán látja, hogy hogyan kellett volna neki cselekednie, és látja saját nemtörődömségét, amely előidézte a jelenlegi helyzetét.

Kedves földi testvéreim törekedjetek arra, hogy a jelen földi életeteket a Krisztusi tanítás fényében éljétek meg és megelégedve és örömmel térjetek meg az égi otthonotokba, ahol vár benneteket Jézus Krisztus.

 
< Előző   Következő >