A kereszt oltalmában... PDF Nyomtatás E-mail
 És egyszer megálltál a " keresztútnál ",
és nem tudtad; jobbra, vagy balra ?
És hagytad, a Sors, hogy bekösse szemed,
és vezessen  ~ Amerre a szél fúj: arra !

De a szél ~ viharnak szele volt,
nem hűsítő, májusi szellő,
és gonoszul ezernyi vihart kavart,
míg ellepte életed száz fekete felhő.

Támasz után néztél, de a fát
~ rég kitépte tövestől,
s az út menti házakat romba döntve
nyargalt előtted veszettül !

S egy hang szólt lelkedből:
Állj meg ! Fordulj vissza ! Ne félj !
Kapaszkodj bátran a keresztbe,
ha a vad vihar utól ér.

És fordulj hittel a Másik Útra,
mely bár csak sziklákat, s tar hegyet ígér;
de a Kereszt oltalma, meglásd,
az úton majd végig elkísér.
(Tandari Éva)



 
< Előző   Következő >