Értem már... PDF Nyomtatás E-mail
Felbolydult bennem a lelkem
utaidat Uram végképp nem értem
sokszor sötétben vezetsz és bántások között,
sehogy sem látom a jót a sok rossz mögött.

De lám, emlékemben felfénylik a Kereszt,
ó mennyi szenvedést hozott az Neked,
mégsem mondtad: Atyám, nem értelek.

Vállaltad, nem magadért, értem
a mérhetetlen szenvedést.
Uram, már értem !
Szívemben dalol az öröm,
Életemet - úgy, ahogy van - megköszönöm !
(szerzője számomra ismeretlen)

 
< Előző   Következő >